2013.
november 09.
Reggeli
ébredezés és készülődés után újra egy túra volt előttünk. Az 5-ös busz
végállomásától nem messze volt a rajtnak helyet adó Kájoni János Ferences
Közösségi Ház. Itt találkoztunk csapatunk többi tagjával, és vágtunk neki annak
a túrának, ahol egy éve megismerkedtünk kis társaságunk gerincét alkotó
tagjaival.
Nevezés
után neki is vágtunk az útnak. Kis utcákon barangolva a Z jelzés elérése volt
az elsődleges cél. Innen már a jól ismert Apáthy-sziklához vezetett fel az utunk
a lépcsőkön. (LINK) Továbbra is a
Z jelzésen haladtunk, és kaptattunk felfelé a hegyoldalban, és kezdtük magunk
alatt hagyni a város forgatagát, egyre jobban a betonrengeteg felé emelkedve.
Kanyargós utunk az Árpád-kilátó mellett vezetett el, ahol jól belátható az
alattunk elterülő város is, igaz ennek feltétele a szép tiszta idő, mivel
ködben, párában nem olyan jó a kilátás. (LINK) Innen már a K
jelzésen vezetett tovább utunk. Kereszteztük a Szépvölgyi utat is, ahol
futókkal is találkoztunk, akik szintén kihasználták a szépnek ígérkező időt, és
jöttek egy kicsit edzeni is. A K jelzésen addig haladtunk, amíg a Z+ el nem
ágazott belőle, mert utána már azon folytattuk tovább utunk, míg meg nem
érkeztünk első ellenőrző pontunkig (5,4 km).
Továbbra is a K jelzést kellett követnünk, és
megcéloztuk a Remete-hegyet. Itt is csak az a látnivaló volt, mint eddig. Talán
az idő volt hűvösebb, mint amire számítottunk, de így sem fáztunk, mivel
gyaloglás közben azért jól bemelegedtünk. Az erdőben itt-ott irtás nyomai
voltak felfedezhetőek, és megbújó gombákkal is találkoztunk az avarban.
Remeteszőlőshöz megérkezve a Remete-szurdokban volt következő ellenőrző pontunk
(21,1 km).
Haladtunk
még tovább a szurdokban is, elhaladtunk a Remete-barlang mellett, majd kiértünk
Máriaremetére. Itt egy városi séta következett. Elhaladtunk a Máriaremetei
templom, valamint szépen kialakított parkja mellett. LINK Tettünk egy
gyors forraltboros megállást is, mert hogy így kiértünk az erdőből, jobban ért
minket a szél, és jól esett egy kis frissítő. Majd haladtunk tovább Máriaremete
utcáin, míg nem a Mosbac-park után a K+ jelezésen, majd szalagozásra átváltva
el nem hagytuk ezt a városi részt, és a mezőn találtuk magunkat. Itt egy lovarda
mellett elhaladva meg is pillantottuk következő célpontunkat, és túránk
névadóját, a Gercse templomot (26,8 km). Sajnos a kis templom most zárva volt, mert tetőfelújításon esik át, így a mesterek szerszámai így voltak elzárva, és ezért a templom belsejéről most lemaradtunk. LINK
Innen
már nem volt sok hátra. Csak a szalagozást kellet követnünk az egyre sötétedő
tájban, és most is megtekinthettük az Apáthy-sziklát, csak most nem rajta
meneteltünk, hanem alatta, az úton. Nem is kellett sokat várnunk, és már ott is
volt a Szilfa utca, ahonnan reggel indultunk. A közösségi házba betérve meg is
kaptuk utolsó pecsétünket a célban (33,1 km).
A
pecsét mellé természetesen járt még a kitűző és az emléklap is. Majd az
asztaloknál helyet foglalva a zsíroskenyér is csillapította éhségünket. Megint
csak jó volt ezen a túrán végigmenni, és így ünnepelni meg az egy éves
ismeretségünket. A térkép és az útleírás jó volt, és követhető. A szalagozás is
egyértelműen jelezte mindenütt a követendő utat. Jó és szép emlékekkel zártuk
ezt a túrát is. Az idő végül teljesen elromlott, és mikor mentünk haza, már
szépen esett is az eső, így szerencsénk volt, hogy még időben beértünk a célba.
Szóval
mindent összevetve jó túra volt ismét ez a Gercse 35. Köszönet a szervezőknek a
szép túráért és a rendezésért! Köszönet a túratársaknak is a vidám napért és a
társaságért!
Ádám Attila
Budapest,
2013. november 13.