tag:blogger.com,1999:blog-36483576318921051212024-03-14T13:59:37.181+01:00TúrabeszámolókAz országot járva, s túrákon indulva, itt szerzett élmények megosztása.bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.comBlogger45125tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-31802437991039561152018-02-07T10:42:00.000+01:002018-02-07T10:42:40.013+01:00Téli Tihany 20<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<o:p> </o:p><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">2018.02.03.</span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 12pt;">Korai
indulással, és persze ébredéssel kezdődött ez a nap. A túratársakat az
állomáson felvéve indultunk neki ennek a korai reggelnek. Az éj sötétje még épp
elkezdte átadni magát a nappal világosságának, és a hőmérséklet is hűvös volt.
Az éjszakai eső már tovább állt, de az utak még vizesek voltak. Az időjárás
jelentés esőt jósolt, de nem is nagyon foglalkoztunk vele, hisz mindannyiunkat
inkább már a túrázás utáni vágy hajtott, így már csak azt vártuk, hogy minél
hamarabb odaérkezzünk Tihanyba, következő túránk helyszínére.</span></div>
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-size: 12pt;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkbWmqE0lPya3RuVJc6LcvKQkrANCDOizVCWVlG0ETcShaurkho3pmbtCL-c0pRVzCPaS9VetH7arz6qOZK9OWZ6guJt7h0xWZq6x_dsyfm8kAM_rpb2saxyWS7GoPM3F5SIm2KXJXmDQF/s1600/DSC04058.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1064" data-original-width="1600" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkbWmqE0lPya3RuVJc6LcvKQkrANCDOizVCWVlG0ETcShaurkho3pmbtCL-c0pRVzCPaS9VetH7arz6qOZK9OWZ6guJt7h0xWZq6x_dsyfm8kAM_rpb2saxyWS7GoPM3F5SIm2KXJXmDQF/s320/DSC04058.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Nekem már az ötödik Téli Tihany következett, így már tudtam, mire is
vállalkozok, és mi várható a nap folyamán. Elég hamar sikerült is leérnünk
Tihanyba, ekkor már sokan várakoztak a rajtban, a kocsit is máshova sikerült
lerakni, mert már elég sokan parkoltak a környéken. Gyorsan össze is kaptuk
magunkat, és indultunk is a sátor felé, ahol túránk rajtja várt minket.
Előneveztünk a túrára, így már csak a rajtszámunkat kellett megadni a túra
kezdetén. Viszont kicsit várakozni is kellett, mire oda sikerült jutni az
asztalokhoz, mert már elég szép sor volt előttünk. Sikerült végül aztán a
túrafüzeteinket is megkapni, igaz itt is volt kis fennakadás, de sikerült a
dolgok végére járni, aztán még egy túró rudit is kaptunk ellátmány képpen, így
aztán indulhattunk is az előttünk álló útnak.</span></div>
<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIsE9Wb92bIKRLiDQFCdd8XkytOEsE5QUFoYGnQX62S8WW8K9Int4_gnHPBOeZxFEZrDTTrcU1sAgtHIx7iBTFoQV-4mM8x1MXwrYa9gnBbATMTAydGzXp1oQGwFs8C2MBZSyoFMa_S0R7/s1600/DSC03999.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1064" data-original-width="1600" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIsE9Wb92bIKRLiDQFCdd8XkytOEsE5QUFoYGnQX62S8WW8K9Int4_gnHPBOeZxFEZrDTTrcU1sAgtHIx7iBTFoQV-4mM8x1MXwrYa9gnBbATMTAydGzXp1oQGwFs8C2MBZSyoFMa_S0R7/s320/DSC03999.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Ismét
az újabb útvonal volt számunkra kijelölve, amit már előző évben is sikerült
bejárni, így lehetett tudni, hogy mi is vár ránk. A rajt sátort elhagyva az
Aranyház utcán indultunk el, majd a Kossuth Lajos utcában folytattuk kis ideig
utunk, mert hamarosan a piachoz elérve, és a Z jelzésre rátérve már meg is
találtuk első ellenőrző pontunk (0,7 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Továbbra
is a Z jelzésen vitt felfelé utunk, az Akasztó-domb tetejéig. Folyamatosan
emelkedett itt utunk, így hamar sikerült is belemelegedni a túrába, és ha
valaki még fázott is az elején, az már ezt az érzést itt maga mögött is hagyta.
Lassacskán fel is értünk a domb tetejére, s megcsodálhattuk a megunhatatlan,
szép kilátást nyújtó balatoni panorámát. Körbe tekinthettünk az apátság
jellegzetes épületétől kezdődően a füredi öblön keresztül a szántódi révig
bezárólag. Most elég kietlen volt a táj, a kora februári időben, de a szépsége
így is lenyűgözte az arra járókat. Az Akasztó-dombról lefelé is a Z jelzésen
vitt utunk, újra átkeltünk a Kossuth Lajos utca folytatását képező Cserhegy
úton, és újra emelkedésbe kezdtünk, a Kerek-hegy irányába. Elhaladtunk a
jellegzetes antennák mellett, majd lefelé vettük az erdei úton az irányt, hogy
megközelítsük az Átjáró barlangot, ahol következő ellenőrző
pontunk is volt (2,4 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Itt
egy mozgó geoláda is helyett kapott, így azt is sikerült érinteni. A ponton még
PEZ cukorkát is kaptunk, ez is már hagyományosnak mondható, ezen a túrán. A
Hármas-hegyet megkerülve folytattuk utunk, itt a szikla tetején szép képeket
lehetett készíteni a környező tájról, a félsziget belsejéről. Ezután a ZT
jelzésen vitt tovább utunk, és haladtunk a Gejzír-mezők felé. Az út most
szerencsére annyira nem volt sáros, mint amit már azért sikerült tapasztalni.
Az éjszakai hideg sem fagyasztotta meg az utunkat, így annyira csúszós sem
volt, tehát viszonylag rendesen sikerült haladnunk előre, a még téli álmát alvó
erdőben. Mikor a S jelzést elértük, azon folytattuk tovább utunk, és kezdtünk
ereszkedni lefelé, az Újlaki templom mellett elhaladva, aminek már csak a
torzója mutatja, hogy valamikor szebb napokat is látott már. Itt elég meredeken
vitt le utunk, és kötél is volt kihúzva a környező fákhoz, hogy az
aláereszkedésünket segítse. Így értünk le a környező épületekhez, majd a tó
partján haladtunk egészen a horgásztanyákig, ahol újra ellenőrző pont
keresztezte utunk (5,4 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZX8guYHXWOokwHmrEEVQa4LjRR7Mv31bfXjKnFb0z3M_j1gd1mX4D7l_nhyphenhyphengK3wmKAieL1DvB4b_gxA0LjQPPZy2mF4XI1iJPJWvXQ7b5mHmh2XM-EUgrFLtP0iP5_iZyCsle8J1lO5Rb/s1600/DSC04007.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1064" data-original-width="1600" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZX8guYHXWOokwHmrEEVQa4LjRR7Mv31bfXjKnFb0z3M_j1gd1mX4D7l_nhyphenhyphengK3wmKAieL1DvB4b_gxA0LjQPPZy2mF4XI1iJPJWvXQ7b5mHmh2XM-EUgrFLtP0iP5_iZyCsle8J1lO5Rb/s320/DSC04007.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Itt
mindenki vérmérsékletétől függően frissítőt vehetett magához, és némi sós
rágcsát is. A frissítő elég finom volt, és egy barát öbtögette a poharunkba a nedűt, így már bátrabban vághattunk neki az előttünk álló szakasznak. A horgásztanyák mellett ólálkodó cicusról sem maradtunk le kis
pihenőnk alkalmával, majd indultunk is tovább, hogy a Szarkádi-erdő alatt
elhaladva, kis bekötő útra találjunk, ami meredeken vitt fel minket újra a S
jelzéshez. Ezen az úton haladtunk tovább előre, itt azért az előző napi esőnek
köszönhetően néhol jó kis sarat kellett dagasztanunk, és az út szélén haladtunk
tovább, mert ez azért viszonylag jobb állapotot mutatott, így nem volt olyan
nehézkes az előre jutás. Az erdei iskolához érve kicsit aszfaltot is érhetett a
lábunk, de pár lépés után újra bevetettük magunk a fák közé, majd kaptattunk
fölfelé a Gurbicza-tetőig. Innen először lefelé vitt minket utunk, ami persze
itt is sárosnak bizonyult, majd miután szépen aláereszkedtünk, újra jó kis
kaptató következett. Itt az emelkedős szakaszokon pihenés gyanánt szerencsére
jó néhány kilátó övezi az utat, így kis fújtatást beiktatva körbe tekinthettünk
az elénk táruló panorámán. Leírni nem is nagyon lehet, akik jártak már ott,
tudják, hogy milyen felejthetetlen tájban lehet itt gyönyörködni. Mi viszont
sokat azért nem időztünk, folytattuk utunkat fölfelé a Csúcs-hegy irányába.
Kisvártatva el is értük túránk legmagasabb pontját, és a Nyereg-hegy irányába
elkezdtünk lassacskán ereszkedni. A Nyereg-hegyről leérkezve, az Apáti-hegy
irányába vitt utunk, azt először alulról kerültük, majd föl is mentünk rá, az
itt található kilátónál volt következő ellenőrző pontunk (9,6 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">A
kilátóból sok szép fotó készítése után távoztunk, megtekinthettük a mögöttünk
álló részeket, és az előttünk lévő útvonalat is. A túrázók kis hangya sora jól
mutatta nekünk, hogy merre is fogunk majd még haladni. Nem is vártunk tovább,
elkezdtünk ereszkedni lefelé a S és ZT közös szakaszán. eléggé sáros, a túrázók
által már jól felvágott útszakasz következett, amin folyamatosan ereszkedtünk
lefelé, így sokszor jól meg kellett nézni, hogy merre is akarjuk venni az
irányt, nehogy baj történjen. A hegyről az Apáti templomnál jöttünk le, és itt
megint csak egy ellenőrző pontot találtunk (11 km). Előző évben Sajkodon
keresztül vitt le ide utunk, valószínű, akkor az útviszonyok miatt volt erre
szükség. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFCS55QkNqzpcHm3uLoETywgpqCSjO67xMEjPqawLVEJ1gSqP_LOBJwpvmWzdvTqIEnFDQ5pYWaY-aWlIxVA0wtIfvKs55E8rIBYBPW6G9UlMVMypLZrJEpMTx0KSbdjGYt-EIuVadp87-/s1600/DSC04014.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1064" data-original-width="1600" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFCS55QkNqzpcHm3uLoETywgpqCSjO67xMEjPqawLVEJ1gSqP_LOBJwpvmWzdvTqIEnFDQ5pYWaY-aWlIxVA0wtIfvKs55E8rIBYBPW6G9UlMVMypLZrJEpMTx0KSbdjGYt-EIuVadp87-/s320/DSC04014.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Az
ellenőrző ponton választható csoki szelettel frissíthettünk magunkon, majd
szalagozás mentén jöhetett a következő szakasz. Kis emelkedő után lejtős rész
következett, hogy a Külső-tó széléhez érkezzünk. Előző években itt ment
mindenki rövidebb utat választva, most viszont egy része be volt szántva a
területnek, így mindenki szépen kanyargott az előre kijelölt úton. A Külső-tó
környezete is meseszép tájnak bizonyul mindig az évek folyamán, és nagy öröm
ilyenkor újra ezeket a részeket megtekinteni. Az erdős részeken erős vadszag is
terjeng a levegőben, így látszik, hogy a növényvilág flóráján kívül, az
állatvilág faunája is képviselteti magát. Az út szélén a viszonylag lazább
talajon sok helyen lehetett is látni túrás nyomokat is, az erdei állatok
táplálék keresésére utalva. A hegy másik oldalán birkanyájat is láttunk,
látszik, hogy ami az erdei állatoknak is jó volt, az a szelídített
haszonállatoknak is jó lehet. A tó mellet az erdőben viszont nekünk nehezebb
lett kicsit, mert a régi utat már pár éve elöntötte a víz, így a lejtős részen
eléggé sáros volt az út, és megint csak vigyázni kellett, hogy hova is lépünk.
A tó másik oldalán, a szőlő ültetvények közé érve viszont nem javult a helyzet.
Igaz volt már ezen a részen nagy dagonyához szerencsénk, attól most azért
szelídebb volt a helyzet, de azért most is csak sikerült jó néhány helyen
dagasztani a sarat. És hogy azért a helyzet ne legyen annyira jó, itt a nyílt
részen eléggé csípős, hideg szelet is kaptunk, úgyhogy lehetett küzdeni az
elemekkel ezen a szakaszon. A ZΔ mentén vitt itt már utunk, így jutottunk el a Belső-tó
széléhez, majd köves útra váltva, azon egyet fordulva már ott is voltunk
következő ellenőrző pontunknál, az Apátsági pincénél (14,1 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8ekZMqSqYi9WpcgYu6BRIzKCyeyt07mLs3G2NVNKkHA_uuiCPjbNe5gozTQrWyad-hccgj7SXbHY0MmKS4JaqeqhVhA_K4-H54Z3ZtprACHiU0sRuwKVsg1tv_MvJc6XbjCfWjl-Da3TT/s1600/DSC04032.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1064" data-original-width="1600" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8ekZMqSqYi9WpcgYu6BRIzKCyeyt07mLs3G2NVNKkHA_uuiCPjbNe5gozTQrWyad-hccgj7SXbHY0MmKS4JaqeqhVhA_K4-H54Z3ZtprACHiU0sRuwKVsg1tv_MvJc6XbjCfWjl-Da3TT/s320/DSC04032.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Ha
már pince, akkor forralt borral, és pálinkával vártak minket a szervezők, amit
mi nem is hagytunk ki, így legalább kis bátorságot is öntöttünk magunkba az
előttünk álló útszakasz előtt. Itt is egy régi barát vállalta a csaplári szerepet, vele is sikerült újra pár szót váltani. Kis pihenő után már újra az úton is találtuk
magunkat, ami neki is rontott egészségesen a hegy oldalának, hogy minél
hamarabb a ZT és ZΔ közös szakaszán találjuk magunkat. Persze ez azért nem ment
olyan könnyen, mert jó kis emelkedőt kellett leküzdeni, de azért csak
följutottunk, és kezdtük koptatni a Kis-erdő-tető gerincét. Itt a csúcs
közelében újra ellenőrző pont következett (14,5 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Miután
megkaptuk pecsétjeinket, folytattuk is utunk tovább a ZT jelzésen, és
leereszkedtünk a hegy oldalán. Itt is szép kilátás nyílik az apátság épületére,
valamint a környéken húzódó hegyvonulatra. Itt egy két hegy eléggé sűrű párába
burkolózott. Legalábbis először párának tűnt, de kisvártatva ez a pára minket
is utolért, és kiderült, hogy nem más, mint hódara, olyan volt az egész, mintha
kis hungarocell darabokkal bombáztak volna minket. Így keltünk át az úttesten,
ahol reggel jöttünk befelé Tihanyra, és a túloldalt el is kezdtünk kaptatni
fölfelé a csipkebokrokkal övezett kis ösvényen. Ez is elég meredek kis szakasz,
de jó hangulata volt az egésznek ebben a hóesésben. Folyamatosan kaptattunk
fölfelé a hegy oldalában, és nem győztük a környező tájat nézni, mert olyan
különleges volt ebben a havazásban. Sok helyet, amit nem rég még jól láttunk,
most már ki se lehetett venni. A kilátó is az Apáti-hegy tetején, most már
teljes homályba burkolózott és csak a sziluettjét lehetett kivenni a távolban.
Így értünk fel a hegy tetejéhez, és a másik oldalon pedig folyamatosan ereszkedtünk
lefelé, a Barát lakások irányába. Itt máskor szép kilátás nyílik a tó tükrére, most viszont csak a nagy fehérség övezett minket. Az erdőben kicsit
alábbhagyott a havazás intenzitása, mert a fák azért jól felfogták a lehulló
csapadékot. Ezen a részen kezdett a hópelyhek állapota meg is változni, és nem
kis fagyott golyócskák hullottak a nyakunkba, hanem szép nagy hópihék. Viszont
most nem is erre koncentráltunk már, hanem a lejutásra, mert itt eléggé csúszós
rész várt minket, és a fákat kerülgetve, jól megfontoltan kellett megválasztani
utunk, hogy kikerüljük a még veszélyesebb részeket. Nagy nehezen viszont le is
értünk, és most már a Balaton partján caplatva csodálhattuk meg a tájat ebben a
jó kis hóesésben. Egy évvel ezelőtt itt a befagyott tavon fotózgattunk, most
viszont lehulló csapadék tette ilyen különlegessé ezt a helyet. Nagyon
hangulatos volt így az előre haladás. A Napsugár strand mellett elhaladva
jutottunk el a hajóállomásig, ahol ismét ellenőrző pont következett (17,4 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj40L8xlklbbPx1tb98wkVU_I-YxnpKGgwWhEYI3NRUmxHzBDsuyBCvXvUUvfhvkjCGZc21yM8C4kGXCeohatgqaFinKMC3FKWTLwcM0En1HWdjm7scYA862WH4MfXIvjtYSnoJ2xRjEXv3/s1600/DSC04056.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1064" data-original-width="1600" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj40L8xlklbbPx1tb98wkVU_I-YxnpKGgwWhEYI3NRUmxHzBDsuyBCvXvUUvfhvkjCGZc21yM8C4kGXCeohatgqaFinKMC3FKWTLwcM0En1HWdjm7scYA862WH4MfXIvjtYSnoJ2xRjEXv3/s320/DSC04056.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Itt
újra lehetett frissíteni meleg teával, és almával. Mi kis pihenő után neki is
indultunk az előttünk álló emelkedős szakasznak. Itt a ZΔ jelzés a Váralja
utcán indul felfelé, és mi is ezt követtük. Szakadt a hó, mi pedig fújtattunk
ezen a szerpentines emelkedőn. Kedvünket, ha szegte is a túra vége felé
ez a fölfelé törtetés, a látvány és a hangulat viszont kárpótolt mindenért. A
házak mellett álló behavazott örökzöldek amolyan kis karácsonyi hangulatot is
kölcsönöztek ennek a résznek. Jó pár forduló után viszont kijutottunk a
Visszhang utcához, és megcsodálhattuk innen is az apátság épületét, ilyen
körülmények között úgysem volt még alkalmam nekem se látni. Innen már csak egy
kis emelkedő volt hátra, és a Kálvária-domb tetején utolsó ellenőrző pontunk is
eljött (18,4 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">A
Kálváriától leereszkedtünk a stációk mellett. Itt már tiszta fehér volt minden,
a hirtelen nagy mennyiségben lehullott csapadéknak köszönhetően. Mikor a
rádióban bemondták, a csapadék valószínűségét, nem is sejtettük, hogy majd
havazás formájában lesz hozzá szerencsénk. A domb aljától már a szalagozást
kellett csak követnünk. Kijutottunk az apátság mellé, azt ismét sikerült
lefotózni, így hóesésben még amúgy sem volt meg. Majd a környező utcákon egyre
lejjebb ereszkedve már túránk célja is előttünk volt, és a rendezvény sátorba
sikerült is rendben beérkezni (19,7 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Itt
már nem volt akkora tumultus, mint a reggeli órákban, mert a túrázók már jól
eloszlottak. Mi is sorba álltunk, és megkaptuk okleveleinket, valamint lehetett
választani, hogy valaki kitűzőt, avagy hűtőmágnest szeretne emlékbe. Lehetett
még Turista magazint is elhozni, mert még abból is volt bőven.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Aztán
már csak a vendéglátás része volt hátra a dolognak. Az az iskola épületében
volt. Itt kis sorban állás következett még, de korántsem volt akkora a tumultus,
mint az előző években. Aztán sikerült is a virsliket megkapni, valamint teát is
kaptunk mellé. Viszont leülni már nem is nagyon volt hova. Most, hogy a
szervezők külön sátrat biztosítottak a túra leszervezésének, így az iskola
épülete teljesen felszabadult, de helyet így sem lehetett találni. Persze
sokan, akik már végeztek az evéssel, úgy gondolták, hogy teadélutánt rendeznek
maguknak, és nagy traccsparty közepette itt vitatták meg a napi dolgokat, ezzel
viszont a később érkezetteknek már nem volt helye, hol elfogyasztani az
ennivalót. Így nekünk sem volt más választás, mint ahogy még sokaknak, akik
akkor érkeztek, és vagy állva ettek, vagy gondolom visszasétáltak a hideg
kocsihoz falatozni. Persze addig az asztalnál ülők mit sem törődtek velük, ők jól
érezték ott magukat, pedig evésről addig már szó sem volt náluk. Na de hát
mindegy, ilyenek az emberek, még ha túráznak és szeretik a természetet, nagy
csodát akkor sem kell tőlük várni. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Mi
is végeztünk lassan az evéssel, és összekaptuk cuccainkat, aztán mentünk is a
kocsihoz. Itt a vizes, sáros cipőktől sikerült is megszabadulni, aztán
indultunk is hazafelé, a jól megérdemelt pihenés irányába.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Szokásosan
jó túrán voltunk túl. A Téli Tihany legalább hű is maradt a nevéhez, így telet
is kaptunk, nem csak Tihanyt, ami plusz még egy élmény volt mindannyiunknak.
Jól éreztük magunkat az egész túra folyamán, jó hangulatban telt el az egész
nap. Régi ismerőssel is sikerült összetalálkozni. A rövidebb távok megint
csak csábították azokat is, akik a gyerekekkel együtt akartak volna kimozdulni,
viszont egy húszast nem vállaltak volna be. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG2rJ_OWDZwmuL17BOrtw4q_q-TNZ1Kb8DQMF5VX1Gxmv5a2X7jRub0V3AudH5QzCv0xyMsK81iolYv_wla3hCOQ_yab8qdCFmQ98VgwwKbP0JngYQCzMhZgZ32zD9OH3LxJ1csGlkw850/s1600/DSC04025.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1064" data-original-width="1600" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG2rJ_OWDZwmuL17BOrtw4q_q-TNZ1Kb8DQMF5VX1Gxmv5a2X7jRub0V3AudH5QzCv0xyMsK81iolYv_wla3hCOQ_yab8qdCFmQ98VgwwKbP0JngYQCzMhZgZ32zD9OH3LxJ1csGlkw850/s400/DSC04025.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 12pt;">Köszönet
a rendezőknek a túra lebonyolításáért és a sok ellátmányért, amivel túra közben
is megörvendeztettek minket! Köszönet a túratársaknak is az egész napi
teljesítményért, és a sok vidám, önfeledett percért!</span></div>
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Sporttársi üdvözlettel!</span></div>
</span><span style="font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Ádám Attila</span></div>
<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Íródott
Tárnokon, az Úr 2018. évében, Böjtelő (Jégbontó) havának, 5. napján.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman", serif;"><br /></span></div>
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<!--[if !supportLineBreakNewLine]-->
<!--[endif]--><span style="font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-36846194627540911502018-01-08T10:27:00.001+01:002018-01-08T10:27:16.188+01:00Budai Sarazó 23<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">2017.11.19</span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Eltelt a nyár, és most
lett egy szabad szombat, amikor kis csapatunk újra össze tudott jönni egy kis
év végi túrára. Történ év közben sok minden, és a szabad időnk is véges volt,
így ez is egy túrákban szegény évre sikeredett, így örültünk, hogy újra
találkozhattunk régi ismerőseinkkel.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Kocsival közelítettük meg
reggel Szépjuhászné vasútállomást, ahol túránk bázisa is volt egyben. Itt
beneveztünk gyorsan. Mivel a túra kezdetén értünk ide, nagy sorra nem kellett
számítanunk, és indulhattunk is vándorutunkra. Kis csapatunk hat fővel képviseltette magát, aztán út közben bővültünk még egy fővel.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv9VvBW_qsaBwrbscBgCdM8OMB7aXv2lgKq1DJHtG4drTvYEG6c_ID7WXh6XoDTJZQrpBWd7M_LZtVQjdiqwL1zvoDoz6nm9RjhbrKrMBL0kXMPA2IHU2jDggGx6OtmN_KZbnZx1dZfUmB/s1600/DSC03960.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1064" data-original-width="1600" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv9VvBW_qsaBwrbscBgCdM8OMB7aXv2lgKq1DJHtG4drTvYEG6c_ID7WXh6XoDTJZQrpBWd7M_LZtVQjdiqwL1zvoDoz6nm9RjhbrKrMBL0kXMPA2IHU2jDggGx6OtmN_KZbnZx1dZfUmB/s320/DSC03960.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Borongós reggel várt ránk, az utak még vizesek voltak, és az erdő is még csak most kezdett ébredezni, de a túrázók hamar betöltötték a téli álomban szendergő tájat. Mi a P sávon indulnunk az állomás épületétől balra, és fölfelé a hegyre. Az útátjárón
átkelve, rövidesen újra egy elágazáshoz keveredtünk, itt újra balra kellett
fordulni, és a Nagy-Hárs-hegy oldalában elkezdtük a fölfelé haladást. Néhol
elég meredek útvonalon visz az út, így hamar bele is lehet melegedni a túrába.
Előző napokban eléggé csapadékos volt az idő, így lehetett rá számítani, hogy a
túra hű lesz a nevéhez, és néhány helyen majd nehéz dolgunk lesz, de szerencsére
ilyen problémával nem kellett küzdenünk, mert annyira nem volt vészes a talaj utunk későbbi szakaszain sem. Reggel mi is borongós időben érkeztünk, és a nap még
mindig nem mutatta meg magát, de szerencsére az eső sem esett. A hegy másik
oldalához elérve, egy kereszteződésnél lefelé vettük irányunk, és
elkezdtük az ereszkedést, a néhol köves, és keskeny nyomvonallal vezető úton. A
Szépjuhászné úthoz megérkezvén, azon átkeltünk, majd a másik oldalon továbbra
is a P jelzésen elkezdtünk fölfelé kaptatni a Fekete-fej csúcsáig. Ez is jó kis
emelkedővel tűzdelt szakasz, teljesen a csúcsig. Aztán persze ott sem javul a
helyzet, mert lefelé ugyan olyan izgalmas a haladás, mint fölfele. Itt az
erdőből kiérve, a lovarda sarkánál volt első ellenőrző pontunk, ahol egy kódot
kellett felírni a túrafüzet megfelelő helyére (3,1 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUN1O-CR2U9t5rT7jz4unPqeGbuwdw5ByBsPU1-3iL2FtVcuXpByu5XKmqBZ5uW7tUkL9quUZv0iTqLjyqOlo_TOVP4RgkZjyQGzLjQWHfjNgTPzKZDDyiQ9Ekwm-gbAKl0tIy7V_7b0Rs/s1600/DSC03958.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1064" data-original-width="1600" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUN1O-CR2U9t5rT7jz4unPqeGbuwdw5ByBsPU1-3iL2FtVcuXpByu5XKmqBZ5uW7tUkL9quUZv0iTqLjyqOlo_TOVP4RgkZjyQGzLjQWHfjNgTPzKZDDyiQ9Ekwm-gbAKl0tIy7V_7b0Rs/s320/DSC03958.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Tovább indultunk az úton,
még ugyan úgy a P jelzés mentén. Ez egy hosszabb szakasz volt, folyamatosan
fölfelé haladva. Erdei utakon vitt most az utunk, és sok élményt lehetett itt
megosztani a többiekkel, mivel idő volt bőven, és a jelzést is csak itt-ott
kellett figyelni, mert egyértelmű volt, hogy merre is tovább. Először a
Kecske-hát mellett haladtunk el, majd egy kereszteződésnél a kisebb távon
indulók elkanyarodtak, de mi továbbra is a P sávon haladtunk előre. Következett
a Vörös-Pocsolya-hát is, aztán a névadó természeti képződménnyel is találkoztunk, a Vörös
pocsolyával. Így haladtunk előre, majd kis idő után
már lefelé vitt az utunk, így lassan kezdtük az ereszkedést Nagykovácsi
széléhez, majd a településre beérve, azon áthaladva a másik oldalon kezdtük a
kaptatónkat a Zsíros-hegy felé, immár a Z jelzésen haladva. A település felső
részéhez érve a Fenyveskerthez címzett helyi vendéglátó helyiségben egy kis
lélekmelegítőt is sikerült beszerezni, mert azért az idő elég hűvös volt. Kis
pihenőnk után már indultunk is tovább, és kisvártatva már következő ellenőrző
pontunkat is elértük, a Muflon-itatónál (12 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Az frissítő pontot
elhagyva immár a K jelzésen haladtunk tovább. Nagykovácsi szélén vezetett el
folyamatosan utunk. Miután elhagytuk a
települést is, kacskaringós utunk tovább a Remete-hegy felé vezetett. Ezt a
részt is már jól ismertük, szép panorámájáról, és annál is nehezebb terepéről. Jöttünk
itt már fölfelé is, de a lefelé ereszkedés még nehezebb. A csúszós kavicsos, sziklás úton lefelé ereszkedve, az ember mindig csak egy jóképű lábtörést tud
vizualizálni maga elé. Sok nézelődésre itt nem is volt idő, mert csak az útra
koncentrált az ember. Viszont lassacskán csak sikerült leérnünk a Remete-szurdokba.
Következő ellenőrző pontunkat is itt találtuk meg (17,2 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfYSBvXCRhwod37O9BNk8DrHSqwO7soJySbMtps_GnMfHyxXxYh5gFCwQav-IGxs9mtzwcXQZXGVh27g39DnIblIZMPLkgJniWBb7TRzpphOeQbbWqIcYHBsv_aXC3E77qPoleIjchPF8j/s1600/DSC03964.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1064" data-original-width="1600" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfYSBvXCRhwod37O9BNk8DrHSqwO7soJySbMtps_GnMfHyxXxYh5gFCwQav-IGxs9mtzwcXQZXGVh27g39DnIblIZMPLkgJniWBb7TRzpphOeQbbWqIcYHBsv_aXC3E77qPoleIjchPF8j/s320/DSC03964.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Felirat hozzáadása</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Utunkat a K jelzésen
folytattuk, így értünk be Máriaremetére, ahol újra aszfaltozott úton koptattuk
a kilométereket, és a sarat is a cipőink talpáról. Ez elég hosszú idő volt, amíg
a lakott részen keresztül jutottunk. A K jelzést is elhagytuk, majd a S kör következett, így közelítettük meg a Nagykovácsi utat. A forgalmas részen
átkellve egy nagy csomóponthoz értünk, ahol több jelzés is összefut, itt mi a
P+ jelzést választottuk. Itt viszonylag sík részen, de már szemerkélő esőben
haladtunk a kövesút melletti turistaúton. Lassacskán elértük újra a P jelzést,
csak most a másik irányba, fölfelé kezdtük meg a kaptatót a Nagy-Hárs-hegy
irányába, a kövekkel jól megrakott úton. Most már azért jobban kellett
figyelni, mert a sziklák így az eső hatására jóval csúszósabbak voltak, és nem
akartuk magunkat a túránk vége felé összetörni. A P sávon így megkerültük
visszafelé is a hegyet, majd a másik oldalon megkezdtük ereszkedésünket a
vasútállomás felé. Kisvártatva meg is érkeztünk a célba is, és megkaptuk
emléklapunkat és kitűzőinket is (23,2 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Miután végeztünk az
emléktárgyaink átvételével, jöhetett az evés-ivás. Rendezőink elég választékos
feltétekkel kenték meg a kenyeret, így a szokásos zsíros kenyér helyett, most
volt nutellás, vajkrémes, kenőmájasos, szóval mindenki vehetett szájíze
szerint. Útközben is volt ellátás az ellenőrző pontokon, így ki voltunk
szolgálva rendesen. Jól sikerült kis túra volt, régi ismerőseinkkel is jó volt
újra találkozni, és a végefelé szitáló eső se vette el a kedvünk. Rövidebb
távon is lehetett indulni, így aki a 23 kilométert soknak tartotta, kisebb
távon is megméretetthette magát. De tulajdon képen a nehezebb részeket az is tartalmazta,
a hosszabb inkább tényleg csak a kilométereket gyarapította. <o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjozPeWoUOjcf1m4IH1zNWoiaKRIQA48w8iOhw1VgAgXS84YD88An9n-xhz_UOhnpXMazY0PL1gW6XbVOXIQ5GWzb0CYvHUvztZxZ3p8ECXSRjmAzwB4IymR6yBNC-y6ZDA5budgJ95VNPl/s1600/DSC03971.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1064" data-original-width="1600" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjozPeWoUOjcf1m4IH1zNWoiaKRIQA48w8iOhw1VgAgXS84YD88An9n-xhz_UOhnpXMazY0PL1gW6XbVOXIQ5GWzb0CYvHUvztZxZ3p8ECXSRjmAzwB4IymR6yBNC-y6ZDA5budgJ95VNPl/s400/DSC03971.JPG" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Köszönet a rendezőknek a
szervezésért és a túra lebonyolításáért, jól éreztük magunkat. Köszönet a
túratársaknak is a vidám percekért és a jó társaságért!</span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Kicsit megkésve vetettem „papírra” soraimat is, de a december kicsit sűrű volt
számomra is, így most sikerült időt szakítanom ehhez a hálás feladathoz.</span></div>
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Minden túratársnak és
olvasómnak Boldog Új Évet, és kilométerekben gazdag, valamint balesetmentes
túrákat kívánok!</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Sporttársi üdvözlettel!</span></div>
</span><span style="font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Íródott: Tárnokon, az Úr 2018.
évének Boldogasszony, (Fergeteg) havának második napján.<o:p></o:p></span></div>
</div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-26972223294282211342017-02-11T12:17:00.000+01:002017-02-11T12:17:16.071+01:00Téli Tihany 20<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">2017.02.04</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Már
nagyon rég sikerült egy kis túrázást beiktatni, így most összejött az
elhatározás, és újra célba vehettük a Balatont, és annak egyik ékkövét,
Tihanyt. Az évek folyamán megszerettük ezt a túrát, a nagy víz imádata amúgy is
sokat számított, hogy ebben a tájegységben próbáljuk ki magunkat, és még sosem
csalódtunk itt, így nem is volt kérdés, hogy idén is el kell ide jutnunk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtnOEuzRKalTEjz15ePZ7oXcokH_2SRvfVDEdyrcb3vhMueEeCdb2JvIpRnwO_qgB1dliuW778tkVJ6oOtzVheTxnNus2CityuoOUzGsqYQp5GW2evL9yPUe3KsDJ_WjpuL2DtJgej9Pao/s1600/DSC03925.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtnOEuzRKalTEjz15ePZ7oXcokH_2SRvfVDEdyrcb3vhMueEeCdb2JvIpRnwO_qgB1dliuW778tkVJ6oOtzVheTxnNus2CityuoOUzGsqYQp5GW2evL9yPUe3KsDJ_WjpuL2DtJgej9Pao/s320/DSC03925.JPG" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Reggeli
korán kelés után vágtuk be magunkat a kocsiba, és már robogtunk is, hogy a rajt
nyitására odaérjünk, mert az időt nem akartuk húzni. Sokan még nem voltak ekkor
a környéken, de már látszott a mozgolódás. Érkeztek folyamatosan az emberek, és
telt meg lassacskán a parkoló. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Most
a szokásostól eltérően a rendezők egy sátrat állítottak fel, a tumultus elkerülése
végett, és volt online nevezés is. Így elvileg még gyorsabbnak kellett volna
lennie a folyamatnak, de persze voltak azért fennakadások is. Azért sokat nem
álltunk a sorban, így már meg is kaphattuk füzeteinket, és neki is vághattunk a
félsziget bejárásának. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Hárman
trappoltunk végig a túrán, de harmadik társunk inkább csak kirándulni, és
fotózni jött, így ő nem is nevezett be. A reggeli hűvös idő már azért nem olyan
volt, mint egy-két héttel korábban, így mi se annyira vastag ruhákba öltöztünk,
persze ez az enyhébb idő azért azt is sejtette, hogy ahol a fagy engedett, ott
azért meggyűlik majd a bajunk a sárral. A rendezők felhívták figyelmünk is,
hogy néhány helyen majd terelésre számítsunk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Az
előző évben bevezetett új vonalon kellett egyébként haladni. Nekem akkor is
tetszett, és most sem csalódtam benne, igazából minden helyre eljut itt is a
túrázó, talán csak a révet nem ejtjük útba, de ott igazán annyira nem is lett
volna semmi izgalmas, turistaút sem vezet arra. A rajtból elindulva így a piac
felé vettük utunk, az út egyből emelkedett, így lehetett melegíteni
az izmainkat. A Z jelzést elérve azon haladtunk tovább. Az akasztó domb
oldalában baktattunk ekkor, balra szép kilátás nyílt a füredi öbölre, és a
párába burkolódzó északi partra. Mivel az első pont a domb tetején volt, így
azt hamar el is értük (0,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBKDhgvfV-6AW8vNxyQbJR2LHWSqnycw5CmCbeHNiSq00SWJaVRwEOqoEEusY_fDjlFGr8E2CzNiI89u7u0iUWncZTxawdM_nxgUrznqpojtL9cbDM4Bm9CSWgSAeMfvLy-BJA_VbCGufy/s1600/DSC03862.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBKDhgvfV-6AW8vNxyQbJR2LHWSqnycw5CmCbeHNiSq00SWJaVRwEOqoEEusY_fDjlFGr8E2CzNiI89u7u0iUWncZTxawdM_nxgUrznqpojtL9cbDM4Bm9CSWgSAeMfvLy-BJA_VbCGufy/s320/DSC03862.JPG" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Továbbra
is a Z jelzést követtük, így kezdtünk ereszkedni a domb nyugati oldalán lefelé.
A reggel felvett ruhadarabokból itt már sikerült megszabadulni pár dologtól,
mert a felfelé kaptató elég jól bemelegített minket. A napsütéses idő is lassan
kezdett majd kialakulni, a felhőzet szép lassan elkezdett felszakadozni. Persze
az útviszonyok itt már megmutatták, hogy mire is számíthatunk. Jó kis felvágott
saras rész volt ez lefelé, alatta fagyott talajjal, így aztán minden adott
volt, hogy szánkó és sífelszerelés nélkül is nagyokat csúszhasson az ember. Ez
később gondolom csak még rosszabb lett, mivel az elején indultunk, így valószínű, hogy csak romlott a helyzet. Egyik ismerőssel találkoztunk is a rajtban, ő a
szervezők táborát boldogította, és mondta, hogy előző nap bejárta, így sok jóra
ne is számítsunk a nap folyamán, mert hol sár, hol jég nehezíti meg majd az
előre haladásunk. A dombról leérve átkeltünk a Cserhegy úton -ami a révhez
vezet-, és a másik oldalon elkezdtünk fölfelé kapaszkodni a Kerek-hegy
oldalában. Itt az aszfaltos rész eddig is jeges volt az évek folyamán, most sem
volt jobb a helyzet. Itt talán nem volt ónos eső, mint az az előző napokban
előfordult az ország területén, de enélkül is szépen le volt fagyva az út,
gondolom az olvadt hó lehetett így lejegesedve. Az aszfaltos részről beértünk
az erdőbe, és a turistaút sem festett jobban. Folyamatosan figyelve kellett
haladni, mert pórul is járhatott az aki nem a jó kis jeges ösvényt figyelte.
Fönt érintettük az antennákat, majd a másik oldalon lefelé vettük az irányt.
Egy elágazásnál a Z+ jelzésre váltottunk, ami el is vezetett minket az Átjáró
barlanghoz, ahol következő ellenőrző pontunk is volt (2,4 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Itt
szép kis kanyarokat leírva lehetett tovább menni. A jelzések is szépen
összefutnak ezen a részen, mi is a S+ és ZT közös szakaszán haladtunk tovább. A
környező sziklákról – Hármas hegy-, szép kilátás nyílik a félszigetre. Itt az
út nem volt annyira csúszós, de azért oda kellett figyelni így is. Főleg az
alsóbb részeken, mert a sár ott már jó nagy méreteket öltött. A
kitaposott ösvény szélén kellett menni, mert a dagonyába semmi értelme nem volt
trappolni. Ahogy itt az erdőben haladtam – többiek hátra maradtak fotózni és
nézelődni-, a Cser-hegy oldalában lefelé, egyszer csak nagy csörtetésre lettem
figyelmes. Oldalra néztem, és egy nagy testű állatot pillantottam meg a fák
között egy pillanatra. Gondoltam, hogy egy lovas lehet, mert azért túrákon
szoktunk ilyet látni. Aztán kiderült, hogy nem ló, hanem egy kisebb szarvas csorda volt. Rontottak lefelé a hegy oldalában, nem is olyan messze előttünk
keresztezték az utunkat. Biztos a túrázók zavarták meg a mindennapjaikat, aztán
most ijedtükben vágtattak át az erdőn. Lenyűgöző volt a látvány, hogy azok a
nagy testű állatok így rohannak át mindenen keresztül, még szerencse, hogy
akkor épp nem volt senki az útjukban. Én is csak földbe gyökerezett lábakkal
figyeltem őket, ahogy tovarohantak a fák között. Nem sokkal ez után egy
elágazás következett, innen már a ZT jelzésen kellett tovább menni, majd
lehetett szépen ereszkedni lefelé, hogy elérjük a Z jelzést. Persze az erdőben
azért voltak érdekes szakaszok, mert volt, ahol az úton megolvadt a hó, majd szépen
vissza is fagyott. Később ami csapadék volt, az meg nem tudott elfolyni, így a
jeges, vizes úton kellett haladni. Persze az út szélén jobb volt a haladás, itt
csak a fákat kellett legfeljebb kerülgetni. Lejjebb haladva, már lehetett látni
a Balatont, persze amikor volt idő nézelődni, mert az út eléggé sáros volt. Ez
a napsütéses oldala volt a hegynek, így a fagy is rég eresztett már, ezért
aztán nem volt egyszerű a haladás. A Z jelzést elérve még tovább ereszkedtünk, érintettük
az Újlaki templomot, aminek már csak a romjai vannak meg. Innen már nem kellett
sokat ereszkedni és le is értünk a nyaralókhoz, majd az útra rákanyarodva a tó
partján a horgásztanyák felé vettük az irányt. Itt már szépen sütött a nap, így
is érkeztünk meg következő ellenőrző pontunkhoz, ahol meleg teával és pogácsával
vártak minket a rendezők (5,4 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixwU5PX4zHg13LFuMtUgmG7Fb33-c10fg-0siNzVdluSXA5ImVNZfmqmHQnLGRahnoKIJk2Zp-8I9idLdZ9HFdy2gyWvMM7dpkdS5vpcKLq-NTo_4j6l6KWrrX7w7Lp2tfEBpOyBCAPuGD/s1600/DSC03865.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixwU5PX4zHg13LFuMtUgmG7Fb33-c10fg-0siNzVdluSXA5ImVNZfmqmHQnLGRahnoKIJk2Zp-8I9idLdZ9HFdy2gyWvMM7dpkdS5vpcKLq-NTo_4j6l6KWrrX7w7Lp2tfEBpOyBCAPuGD/s320/DSC03865.JPG" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Sokat
azért itt sem időztünk, és az úton mentünk is tovább. Rövidesen viszont elkezdtünk
újra felfelé menni a hegy oldalában, hogy újra a ZT jelzést elérjük, ami egyben
a Lóczy Lajos gejzírösvény. Itt is volt azért sáros rész, de talán mivel többet
sütött már a nap korábban, így azért kicsit szikkadtabb is volt a talaj. Persze
most a jó kis emelkedő fárasztotta az erre járó túrázókat. Később a
befektetett fáradtság is meghozta a gyümölcsét, mert nagyon szép kilátásunk
nyílt a Balaton nyugati részére, mostanság amúgy sem sok lehetőség van a
fagyott Balatont megcsodálni, így ez is fokozta az élmény nagyságát. Ez egy
elég hosszú út volt, érintettük a Gurbicza-tetőt, majd a másik oldalon
haladtunk is tovább a Csúcs-hegy irányába. Nagyon szép napsütéses idő volt, és
mint már említettem, a körben elterülő panoráma is mesésen szép körítés volt a
túrázáshoz. A Csúcs-hegyet érintve, itt most nem volt ellenőrző pont, így
haladhattunk is tovább. Emlékszem, hogy azért itt voltak meredek részek néhány
éve, amikor jól le volt fagyva, és kötél segítségével kellett alá ereszkedni,
most szerencsére ilyen problémák nem adódtak, elég volt az is ami amúgy is
volt. A csúcsot megkerülve a másik oldalon ereszkedtünk tovább a Nyereg-hegy
irányába. Innen már Aszófő felé volt nagyon szép kilátásunk. A
Nyereg-hegyen gerincén tovább haladva jutottunk el az Apáti-hegyhez. Itt volt
következő ellenőrző pontunk is (9,6 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXqXHcBnHeZtyxjKyZpFfGD1UQQlwactOlAO-UVrjQ-6ew7Eca_3o5iI1i3Wku3Er2NMQDaucGWgpDRZhC_Arez2V8vy752bqdBUpx6pqa7MDWN07ybSXxskfPCrYHQrIATqEreNqviF47/s1600/DSC03875.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXqXHcBnHeZtyxjKyZpFfGD1UQQlwactOlAO-UVrjQ-6ew7Eca_3o5iI1i3Wku3Er2NMQDaucGWgpDRZhC_Arez2V8vy752bqdBUpx6pqa7MDWN07ybSXxskfPCrYHQrIATqEreNqviF47/s320/DSC03875.JPG" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Megkaptuk
pecsétjeinket, de aztán nem indultunk tovább, hanem a felújított kilátót
tekintettük meg. Amúgy is elég sokan választották ezt az opciót. Ennyi kis
kitérő belefér, amúgy is nagyon szép kilátás nyílt a félszigetre. Jól lehetett
látni a túránk rajtját is, ahol már nagyon sok kocsi ácsorgott, folyamatosan
érkeztek utánunk is az emberek. A várható rosszabb útviszonyok, azért annyi
embert nem ijesztettek el, hogy részt vegyenek ezen a jó kis túrán. Miután
jól kibámészkodtuk magunkat, nekiindultunk mi is, hogy fogyjanak azok a
kilométerek, mert azért még volt mit bejárni. Nem a megszokott útvonalon
kellett most lejutni a hegyről, hanem a SΔ jelzést követve Sajkodon keresztül
jutottunk le, majd szalagozást követve értünk el a főút mellé, ahol ismét egy
ellenőrző pont várt minket pecséttel, és csokival (11 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Ez
után haladtunk el az Apáti templom mellett, majd kis emelkedő után jutottunk el
a Külső tó széléhez. Itt még viszonylag rendesen lehetett haladni, majd aztán
ahol az erdőt is elértük következhetett a dagonyázás. Pár éve még lent ment az
út a tó partján, de nemrégiben megemelkedett a vízszint, így az erdőben a fák
között vezet manapság már az ösvény, itt meg a jó kis sáros, csúszós hegyoldalban
kell kapaszkodni. Aztán a sáros rész később csak még rosszabb lett. A szőlős
között vezető út nagyon rossz volt. Mindenki csak azon volt, hogy minél
hamarabb túljusson ezen a részen. A sarat felesleges is volt leverni a cipőről,
mert a következő lépésnél kétszer annyit vett fel az ember. Nagy küzdelmek árán
így jutottunk tovább. Végül nehezen el is jutottunk az Apátsági pincéhez, ahol
következő ellenőrző pontunk is volt, itt volt forralt bor, tea, és még pálinkát
is kaphatott, aki szeretett volna (14,1 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Nem
sokat időztünk végül itt sem. A szőlők között elkezdtük megmászni a hegyet. A ZΔ
jelzést elérve aztán az vezetett minket fölfelé a Kis-erdő tetőre. A kilátást
gondolom már említenem sem kell, hogy milyen volt. Kis szusszanásnyi időkre
megállva lehetett nézelődni. A csúcson átbukva a másik oldalon ereszkedve ismét
csak ellenőrző pont következett (14,5 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIcikwajwTbHW941JSDrZKGoXwc3ykBrMyGIFyxAjQcy7E32usBVLMPRzdXGzti9njDWGID5c59zUBOlcYWXCYMOK3GWqHMsLdp5jmt63WQoJ8hFTPwUrDoUb9osUsCfi0anLNiUdZ7K-5/s1600/DSC03902.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIcikwajwTbHW941JSDrZKGoXwc3ykBrMyGIFyxAjQcy7E32usBVLMPRzdXGzti9njDWGID5c59zUBOlcYWXCYMOK3GWqHMsLdp5jmt63WQoJ8hFTPwUrDoUb9osUsCfi0anLNiUdZ7K-5/s320/DSC03902.JPG" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">A
pontot elhagyva még tovább ereszkedtünk. Kis pihenőhelyek is ki vannak alakítva itt
a hegy lábánál, volt is, aki ki is használta az alkalmat egy kis frissítésre. A
Kossuth Lajos utat is elértük, majd a másik oldalán folytattuk tovább utunk,
itt újra fölfelé kellett kaptatni az Óvár-hegy oldalában a ZT jelzésen. Szerencsére
itt az út már nem volt olyan sáros, így ez nem akadályozott legalább minket az
előre haladásban. Amikor persze elértük fönt a házakat, és a tetőt, kezdődhetett
az ereszkedés lefelé. Itt aztán voltak gondok. Eleve le kellett térni az útról,
és szalagozást kellett követni. Gondolom a barátlakások felé sár lehetett, de
ez sem volt semmi, ami most ránk várt. Itt aztán belassult mindenki. Össze-vissza
kellett csapást keresnünk lefelé, mert ami ösvényt itt is kijártak, azon rettenet
nagy sár volt, vagy épp még elég meredek is, így nagyon óvatosan kellett megválasztani,
azt is, hogy hova lépünk. Jó hűvös volt itt a hegy árnyékos oldalában, és
furcsa is, hogy ennyire meg tudott ereszteni a föld. Szóval keserves volt így a
továbbjutás, de egyszer ennek is csak vége szakadt, és sikerült lejutni az
úthoz, a Balaton mellé. Itt aztán mindenki verte a cipőjéről, ami ráragadt,
akinek nem volt szerencséje, az a ruhájáról is. Jó volt egy kicsit itt
fújtatni, aztán kicsit ruházkodni is kellett, mert a Nap is közben elbújt a
felhők közé, így kicsit hűvösebb is lett az idő. Miután végeztünk,
folytattuk az utunk. Rövidesen elértük azt a pontot, ahol a jelzésen amúgy is
leértünk volna, így már ismét jelzett úton mentünk tovább. Innen már amúgy sem
volt messze a kikötő, ahol következő ellenőrző pontunkat is megtaláltuk (17,4).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtne7jZvfR4KtufIDEe2bS9gNVeRHXZRyoyHEM1sgSfSly8z9_vcqvSlKLt05G7VWFJ7Ud2fA4JpWHy4bra1YcghlGfuHrK5oRLPPlS0U4gTG-vA-jUawbu6d23dtR6iDq7O8vu8-YyB1V/s1600/DSC03935.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtne7jZvfR4KtufIDEe2bS9gNVeRHXZRyoyHEM1sgSfSly8z9_vcqvSlKLt05G7VWFJ7Ud2fA4JpWHy4bra1YcghlGfuHrK5oRLPPlS0U4gTG-vA-jUawbu6d23dtR6iDq7O8vu8-YyB1V/s320/DSC03935.JPG" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Kaptunk
forró teát, meg sósat is, és amíg ezeket elfogyasztottuk legalább
gyönyörködhettünk kicsit a megunhatatlan balatoni kilátásban. Kis pihenőnk után
a ZΔ jelzés felé vettük az irányt, és az utcákon kanyarogva így jutottunk egyre
feljebb. A Visszhang utcánál értük el az Echot, innen már nem volt olyan
emelkedő, így kicsit szelídebb terepviszonyok között értünk el utolsó
ellenőrző pontunkhoz, a Kálvária domb tetején (18,4 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">A
domb oldalában, a stációkat bemutató domborművek mentén ereszkedtünk aztán
tovább, és követtük a szalagozást. Eljutottunk természetesen az Apátsághoz is,
ami jóformán a félsziget jelképe, és ha már itt jár az ember, ezt a részt
sosem szabad kihagyni, és természetesen a panoráma is mesésen szép, bármelyik
évszakban is vetődjön erre az ember. Aztán már csak a S+ jelzést kellett csak
követnünk lefelé, és így közeledtünk egyre jobban a felállított sátor felé, ami
most már a célt jelentette számunkra (19,8 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Megkaptuk
emléklapjainkat és kitűzőinket, amik most nem a már megszokott típusúak voltak.
Aztán az általános iskola felé vettük az irányt, mert az elmaradhatatlan
mákos tészta még várt minket. Ennyiből jó volt, hogy a két helyszín külön volt
bontva, mert az évek folyamán ami ott várt minket azt már nem kívánta az
ember. Hamar sorra is kerültünk, nem kellett sokat ácsorogni sem. Bent sem
sokan voltak, szépen haladtak mindenütt az emberek. Annyian most nem is
indultak a túrán. Olyan sok idős embert sem láttunk, mint az elmúlt években,
gondolom azért ezzel a sárral nem akartak annyian megküzdeni, mert azért
várható volt valami ilyesmi az elmúlt időszak csapadékos időjárása után. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Miután
itt is végeztünk, összekaptuk magunk, és egy cipőcsere után indultunk is haza.
Persze előtte még a révhez lementünk, megnézni a befagyott vizet, és a
félsziget keleti oldalán a szabad strandnál még egy kicsit a jégre is rámentünk
csúszkálni egyet. Aztán már csak a hazaút, és a jól megérdemelt pihenés várt minket.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Szokásosan
jó túra volt ez, persze lehet, hogy a Balaton iránti elfogultság is mondatja
ezt velem. Természetesen sárra, meg hóval, faggyal más túrán is találkoztunk már. Az
időjárás változatossága egy teljesítmény túrára mindig befolyással van, de ha
jövőre is ilyen lenne az idő, és a körülmények, mi akkor is el fogunk jönni, ha
tehetjük. A szervezők is szokásosan kitettek magukért, majdnem minden ponton
kaptunk valamit, a színes túrafüzet is jól ábrázolta az útvonalat, szalagok is
jól vezettek minket, ahol épp nem a jelzett úton kellett menni, és a kitűző is
nagyon szépre sikeredett. Több táv közül lehetett ismét választani, ezzel a húszassal
tényleg mindent meg lehet tekinteni, amit érdemes a félszigeten. Sokan jöttek
ismét gyerekekkel a rövidebb távokra is, egy jó kis családi kirándulást is
lehetett így belőle keríteni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgraGpEohl-KnGZ8LraW3x-JfAI9h6YF8R61KcSJvKRX103EENOVEtZI3s1dCPg7Swc0EOB7qHrFGpN_O7_j3cjqfP2XcYdRUWWqeWq_0TG4AmVz7n7dHNP1ry5tjmH2D25thod9Tgd8VJb/s1600/IMG_9704.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgraGpEohl-KnGZ8LraW3x-JfAI9h6YF8R61KcSJvKRX103EENOVEtZI3s1dCPg7Swc0EOB7qHrFGpN_O7_j3cjqfP2XcYdRUWWqeWq_0TG4AmVz7n7dHNP1ry5tjmH2D25thod9Tgd8VJb/s400/IMG_9704.JPG" width="266" /></a></div>
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a szervezőknek az ismételt jó és már szokásosnak mondható túráért. Jók voltak a
változtatások az előző évekhez képest, így azért néhány felesleges bosszúságtól
meg is kíméltek minket.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a túratársaknak is az egész napos jó hangulatért és a vidám percekért!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">Íródott
Tárnokon, az Úr 2017. évében, Böjt elő havának 10. napján<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 12pt; text-align: justify;">Sporttársi
üdvözlettel!</span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;"><i style="font-size: 12pt;">Ádám Attila</i></span></div>
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;">
<o:p></o:p></span>bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-39570524141732239212016-05-06T11:22:00.000+02:002016-05-06T11:22:35.176+02:00Gerecse 50<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2016.
április 16.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Már
öt alkalommal sikerült a Gerecse 50-et teljesítenem, és most is elhatároztuk,
hogy nekivágunk ennek a népszerű túrának. Reggel korai indulással közelítettük
meg Tatabányát, hogy időben neki tudjunk indulni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
startban hamar végeztünk a nevezéssel, még a nagyobb tömeget sikerült így
elkerülni A nevezés most eleve egy nagyobb helyre lett áttéve, legalábbis nekem
új volt ez a megszokottól, de látszott, hogy a szervezők készültek, így talán
később is gördülékenyebben ment ez a ceremónia, és viszonylag kevesebb sorban
állással is neki lehetett vágni a túrának. Mi most hárman jöttünk össze a kis
csapatunkból, így vágtunk neki ennek a napnak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjT2f9TWLE5k2ddLw9jUmd32jjlqwS7zf4Ry2zvEEoADBJxfSRrTrqAMe6LPxNHzwV_08RAlNKN8UsWU9gG6Ufliuig3z1wTFB26eCaLzDY3dCuJZb6pjHftET5zS4xZfbl5twBdnaPro-C/s1600/DSC03294.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjT2f9TWLE5k2ddLw9jUmd32jjlqwS7zf4Ry2zvEEoADBJxfSRrTrqAMe6LPxNHzwV_08RAlNKN8UsWU9gG6Ufliuig3z1wTFB26eCaLzDY3dCuJZb6pjHftET5zS4xZfbl5twBdnaPro-C/s320/DSC03294.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; text-align: justify;">Az
ötvenes távot teljesítőknek a fehér körrel jelzett utat kellett csak követni,
így egyéb turista jelzéseket nem kellett figyelni. Mi is így indultunk neki, és
ezen a túrán már megszokottan, nagyobb csoportokban, sorokban rendeződve
araszoltak a túrázók előre. Az idő kicsit csípős volt, reggel, de jó időt jósoltak
a meteorológusok, így most nem kellett tartani csapadékos időjárástól, mert
azért az évek folyamán nekem is volt párszor részem, itt egy jó kis
bőrigázásban. Tatabányáról a megszokott út vezetett minket, majd az autópálya alatt
áthaladva kicsit változott az útvonal, az eddig megszokottakhoz, és az első
ellenőrző pontot, János forrást másik oldalról kerülve értük el (3,6 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiw75fCetbWs-ve2mNc0tx0Zg9c7cSBQX7kJsAyqglGAjAp37uDWxnyyFkZYSHiRq_dykB3tQ4z0xng3C9RwYdLOeGqd_ia5e7wvb7lSmzax6XSZNZgMCM3sGFUf9zPzQx8o5elHStFE5tm/s1600/DSC03298.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiw75fCetbWs-ve2mNc0tx0Zg9c7cSBQX7kJsAyqglGAjAp37uDWxnyyFkZYSHiRq_dykB3tQ4z0xng3C9RwYdLOeGqd_ia5e7wvb7lSmzax6XSZNZgMCM3sGFUf9zPzQx8o5elHStFE5tm/s320/DSC03298.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Gyors
pecsét után indultunk is tovább. A nap itt már kezdett egyre magasabbra hágni,
és kezdte áldásos tevékenységét. A kezdeti hűvös időt itt már azért felváltotta
a meleg, és idáig már mi is jól bemelegedtünk, az izommunkának köszönhetően,
így hamar túltettük magunkat a reggeli hűvös időjáráson. A réteges öltözködés
ezen a túrán amúgy is ajánlott, hisz szinte egész napos elfoglaltság, és a
reggeli hűvös idő ilyenkor már hamar elmúlik, és ha később sem lehet esőre,
vagy borult időre számítani, akkor a túrázó annyira úgysem fog fázni, hogy
nagyon fel kelljen öltözni. Mi is még jobban fűtésre kapcsoltunk, és bevetettük
magunkat a Farkas-völgybe, és egyre jobban kezdtünk emelkedni a szerpentines
útszakaszon fölfelé. Nagyjából mindig ezen a részen jártam eddig, amikor a Nap
kezd fölemelkedni, és szemet kápráztató fényjátékkal tör egyre magasabbra a
mesés látnivalóval kecsegtető hegyoldal tetején. A fák ágai közt átkandikáló
fénysugarak mindig bámulatba tudnak ejteni. Persze aztán az emelkedős szakasz
sokszor el is vette a figyelmem, mert az előre haladásra koncentráltam. Az
edzettség hiánya, és a sok kihagyás megtette a hatását, és éreztem, hogy itt
most jobban ki kell majd tartani a későbbiekben is, mert már ez a rész is
kicsit nehezen ment fölfelé, pedig aztán annyira nem vészes az emelkedés. Később
mikor már kiértünk a völgyből, kicsit azért lehetett fújni előre haladás
közben, és az Öreg - Kovács hegy oldalában haladva szép kilátás nyílt a tatai
rész felé, ahol persze a fák közül ki lehetett kandikálni. Így jutottunk el a
következő ellenőrző ponthoz (11,1 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
kis emelkedős szakasszal folytatódott utunk, ahogy megkerültük az Öreg - Kovács
hegyet. Majd ereszkedésbe is kezdtünk, és egyre jobban haladtunk ki a fák
közül, így értük el a közutat. Túránk ezután aszfaltozott úton folytatódott, és
szántóföldek, mentén közelítettük meg Tardost. A településre beérve mindenütt
lehetett látni, hogy a tavaszi munkák folynak, az emberek szinte már fel se
figyeltek a túrázók nagy vonulására, hiszen már megszokhatták, hogy így
áprilisban mindig jó páran rászánják magukat, hogy teljesítik ezt a túrát. Egy
kis kocsmánál jobbra fordult utunk, persze néhányan lecövekeltek itt, egy kis
frissítőt beszerezni. Az úton mikor befordultunk már lehetett látni Tardos
jellegzetes templomát, ami mellett szépen el is haladtunk, és itt már lehetett
is látni következő ellenőrző pontunk is, aminél most szép kis sor alakult már
ki a pecsétekre várva. Viszonylag rövid sorban állás után sikerült nekünk is
beszerezni a pecsétet, és így teljesítettük a harmadik ellenőrző pontot (16,3
km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn2zhz7pBrK8Q5nbHF5Hfj0XhspkHzN88O3K0S22HtRj-5VnMGaKMUx5BRpG9Bd8hSX3QO_3GcyCvIMiyQOPXyLdxVmMp8sNN7K7EuJyEqTewfqE_-NfqMjDJGvxuIf1odhdIpsyJeybOa/s1600/DSC03319.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn2zhz7pBrK8Q5nbHF5Hfj0XhspkHzN88O3K0S22HtRj-5VnMGaKMUx5BRpG9Bd8hSX3QO_3GcyCvIMiyQOPXyLdxVmMp8sNN7K7EuJyEqTewfqE_-NfqMjDJGvxuIf1odhdIpsyJeybOa/s320/DSC03319.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
már szépen sütött a nap, és lehetett ledobni a ruházatból. Amúgy is jó kis
emelkedős szakasz várt ránk ez után a kicsit lazább rész után, hisz sokat
ereszkedtünk lefelé, amíg a faluba beértünk. Tardost szép lassan kezdtük magunk
mögött hagyni, eleinte itt is aszfalt úton, majd kiérve poros út
következett, és mikor elment egy-egy autó is mellettünk, akik még a közeli
házakhoz tartottak, jól fel is verték ezt a száraz port, így lehetett is nyelni
rendesen. De ez a rész sem tartott sokáig, hisz egyre jobban közelítettük meg
az erdőt, és utunkon így vetettük be magunkat a fák közé. Jól is esett az
árnyékos részre beérni, hisz a szikrázó napsütést így enyhítették a fényt
felfogó levelek, és nem kellett már hunyorognunk sem, ha látni akartunk
valamit. Így érkeztünk meg a Gerecséhez, túránk névadójához. Az utunk egyre
csak feljebb vitt, ahogy oldalról folyamatosan kerültük meg a hegyet. A fák
között itt is szép kilátás nyílt a környező tájra. Ahogy egyre feljebb
keveredünk, már lehetett is érezni az ehhez a túrához hozzátartozó hagymás
illatot, amit ezen a részen burjánzó medvehagymának lehetett köszönni. Eleinte
csak egy-egy tövet lehetett látni a növényből, kisvártatva viszont már
beterítette a talajt. Nagyjából itt értük el ennek az útszakasznak a tetejét,
és indultunk meg lassan lefelé, majd rövidesen a Kis – Gerecse oldalában jó
sziklás, de annál szebb kis útvonalon ereszkedtünk egyre lejjebb. Bizony volt,
amikor itt jó sáros részek is nehezítették az előre haladásunkat, most viszont
ezzel nem kellett bajlódni, hisz a jó időjárásban könnyebben haladtunk lefelé.
Fák közé vezetett utunk, amin viszont már nem kellett sokat megtenni, amikor
kiértünk egy tisztás rétre, ahol ellenőrző pontunk volt található (22,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Akinek
fogytán volt a vize, itt lajtos kocsiból tudta pótolni. Szép kis sor állt a
jármű körül is. Amúgy is nagyobb tumultus szokott ezen a részen lenni, hisz sokan
választják ezt a helyet pihenőül, az eddigi megpróbáltatások után. Poros kis
úton folytattuk mi is tovább túránk. Rövidesen egy nagyobb irtáshoz értünk, ami
mellett elkerülve kezdett utunk ismét emelkedni. Furcsa volt látni ezen a
részen is, hogy évek folyamán hogyan újul meg az erdő. Hisz itt is elhaladtam
már párszor, és emlékeztem, hogy ez az rész hogyan is nézett ki előtte. Viszont
nem volt minden ilyen vidám, hisz a közelben egy erdészeti gép is dolgozott, és
munkája végeztével most másik helyre tartott és jól fel is verte az útról a
port, sokunk bosszúságára. A melegben amúgy is csak felfelé haladtunk, itt nem
nagyon voltak árnyékot nyújtó fák, így kicsit ez is jobban megviselt, mint
szokott. Viszont ez az emelkedős rész sem sokáig tartott, hisz a Kis – Gerecsét
megkerülve már a másik oldalon folyamos ereszkedésbe kezdtünk. A fák között
egyre csak lejjebb vitt utunk, így gyűjtöttük szépen a kilométereket.
Lassacskán viszont meg is érkeztünk ezáltal következő ellenőrző pontunkhoz is,
Héregre (27,4 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9Ze3vpZAAErr5Zcz6WuABEG_8SGuoDYs7D0NXW2rRWzQ9aoCnvIK2N7PQlO_NC1kEsWRfa8fV2l2EEPxEQhaeLFy38ftAOdvCW_KvN_OwL55rp2h-cV3uGYR-XPZILXsZX7UVAlBrKW3V/s1600/DSC03312.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9Ze3vpZAAErr5Zcz6WuABEG_8SGuoDYs7D0NXW2rRWzQ9aoCnvIK2N7PQlO_NC1kEsWRfa8fV2l2EEPxEQhaeLFy38ftAOdvCW_KvN_OwL55rp2h-cV3uGYR-XPZILXsZX7UVAlBrKW3V/s320/DSC03312.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
a temető melletti réten kaptuk meg pecsétjeinket, és kis pihenőt be is
iktattunk, mert azért tudtuk, hogy mi vár majd ránk a következő időszakban. A
Nap szépen sütött, így jó volt kifeküdni a zöld fűre. Fogyóban lévő
vízkészletünket is itt egészítettük ki, majd egy kis szerelvény igazítás után
neki is vágtunk a következő szakasznak. Egy röpke emelkedős szakasz
következett, majd viszonylag sík terepre váltottunk, így közelítettük meg a
Bánya hegyet. Ez a rész aztán jó kis embert próbáló szokott lenni, és most sem
kellett benne csalódni. Jó volt, hogy nem volt sár, az út így nem volt csúszós, ez legalább
nem nehezítette az amúgy is nehéz előre haladást. Először egy kisebb emelkedős szakasz
tette próbára az embert, majd nem messze tőle egy jóval meredekebb emelkedőn
kellett felkaptatni. Bár csak ott is ilyen gyorsan menne az előre haladás, mint
ahogy itt lejegyzi az ember. De ez ott nem így volt, meg-megállva sikerült csak
teljesíteni, kis pihenőket beiktatva. Tudtam, hogy nem lesz könnyű feljutni, és
vigyáztam is, hogy azért maradjon szusz a végéig. El tud csendesedni a túrázók
tömege ezen a részem, néha azok meglepett hangjait lehetett csak hallani, akik először
vannak ezen a túrán, mert nekik aztán tényleg újdonság is ez az ember próbáló
emelkedő. Lassan viszont én is csak a tetejére értem. Sok megkönnyebbült arccal
találkozik már itt az ember, mert a túra talán legnehezebb része már utánunk
van. Következő ellenőrző pontunk viszont itt a magasban volt, rövid szakasz
volt ez, de néha egy örökkévalóságnak tűnik azért (29,5 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2i6kMtZ9tQT7YMuxaNiaqPJD3jK6KlzZwfztADj0VGTpf2oIbxCuPPArvrxwQdVmQtmrwXrR_Fl6PywIcbRwWYcjzZX__vr7HOfHm865-UPWvjeCcsh_OH-EuCuUa0J24wnxYf-vFFLMk/s1600/DSC03330.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2i6kMtZ9tQT7YMuxaNiaqPJD3jK6KlzZwfztADj0VGTpf2oIbxCuPPArvrxwQdVmQtmrwXrR_Fl6PywIcbRwWYcjzZX__vr7HOfHm865-UPWvjeCcsh_OH-EuCuUa0J24wnxYf-vFFLMk/s320/DSC03330.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nem
sokat pihentünk aztán, hanem folytattuk utunk tovább. Itt egész hosszú szakasz
volt előttünk, ami folyamatos ereszkedés volt szinte. A hegy oldalában egyre
csak lejjebb ereszkedtünk. Hosszú és monoton rész ez így, ami megint csak
embert próbáló azért valahol. Folyamatos kacskaringózás, és ereszkedés a fák
között. Persze látnivaló van bőven, hisz a tavaszi erdőnek is megvannak a
szépségei. Sok helyen az őszi avar még a földön, a fák viszont már elkezdték
leveleiket újra bontogatni. A napsütést már néha-néha viszont egy gomolyfelhő
is megzavarta, később viszont már jobban el is borult, de szerencsére csapadék
ebből nem esett, így szárazon tudtuk az utat folytatni. Erős szelet jósoltak
viszont, amit azért a tisztás részre kiérve tapasztaltunk is, mivel a fák és a
hegy már nem fogta úgy fel a légáramlatokat. Szántóföld mellé érve viszont kis
emelkedős rész is jutott azért nekünk. Megfáradt lábainkat újabb
megpróbáltatásnak kitéve. A domb másik oldalán viszont már lehetett látni az
utat, ami mellett mindig frissítő pontot állítanak fel a rendezők. Odaérve
zsíros kenyeret és szódát kínáltak a megfáradt túrázóknak. Itt nem sokat
időztünk, folytattuk tovább utunk. Az erdőbe újra betértünk és továbbra is
lefelé haladva araszoltunk előre. Itt már azért éreztem, hogy egyre
jobban fáradok. Itt belegondolni, hogy még mennyi van a végéig, sokszor
kilátástalan helyzetbe hozza az embert. A Pés – kő- hegy oldalában haladtunk
ezen a szakaszon. Volt ahol zúzott kövekkel volt az út felszórva, gondolom az
esőzések nyomán ezzel könnyítették meg az erdészeti gépek dolgát, hogy az úton
nem süllyedtek el, viszont nekünk annál nehezebb volt a dolgunk, hisz a cipőn
keresztül azért nyomta rendesen a kialakult vízhólyagokat. Korábbi szakaszon is
találkoztunk már ilyen úttal, de ott még annyira nem volt zavaró. mint ezen a
helyen. Nagy nehezen, viszont csak megérkeztünk következő ellenőrző pontunkhoz
is (40 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
azért pihenni kellett újra egy kicsit, hisz újra emelkedős szakasz elébe
néztünk. Vízkészletem is már fogytán volt, de nem volt ami rávegyen, hogy
beálljak én is a hosszú sorba, ami a lajtos kocsi előtt várakozott. Más túrán
egy ilyen rész még szinte nem is foglalkoztatna minket, de azért már fáradtan
nem pattog úgy az ember. Az út elkezdett szépen emelkedni, és szerpentinszerűen
haladtunk egyre feljebb. Lassú és nehéz előre jutás volt ez már számomra. Az út
mellett kivágott, és sorba rendezett fatörzsek azért félúton pihenőül is
szolgáltak. Jól is esett, mert utána sikerült annyi erőt gyűjteni, hogy újra
nekivágjak az emelkedő másik részének is. Lassan így sikerült ezt a szakaszt
legyőzni, és a következő ellenőrző pontot is elértük (42,2 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmNmEAFUS_Y4_c3gsDGjc-aGtmaznIlGvVEZ0nVpJf-vQSTd8Tlld7Sa4595wX8ckmNLBGjU-doNrckaToefT1SDgHmm5hTOXjJ7vZ2esJ20CB8wsBEYpS0euMosEPPj0nWuOVeX4WNKLX/s1600/DSC03317.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmNmEAFUS_Y4_c3gsDGjc-aGtmaznIlGvVEZ0nVpJf-vQSTd8Tlld7Sa4595wX8ckmNLBGjU-doNrckaToefT1SDgHmm5hTOXjJ7vZ2esJ20CB8wsBEYpS0euMosEPPj0nWuOVeX4WNKLX/s320/DSC03317.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ha
már egyszer viszont feljöttünk, akkor le is kellene menni a hegyoldalról, így
ezután jó kis lejtős szakasz következett utunk folyamán. Nem kímélte a
térdeinket ez a rész, mondjuk itt már talán mindegy, hogy mi történik, az úgyse
lesz jó már az embernek. Az ereszkedés sem volt jobb, mint a fölfelé kaptatás.
Itt már azért sok embert lehetett látni, akiknek nem annyira természetes a járása,
mi sem lógtunk ki a sorból. Tüskés bokrok is szegélyezték utunk néhány helyen,
az amúgy is egy személyesnek mondható ösvényen, így néha ki is álltunk, hogy ne
tartsuk fel azokat, akik gyorsabban tudtak haladni. Az autópálya hangjai
viszont egyre erősebbek lettek, reményt adva ezzel nekünk is, hogy azért
lassacskán megtaláljuk következő pontunkat is. Persze addig még volt egy kis
megpróbáltatásunk is, mert a bozótosból kiérve meredek emelkedős aszfaltos rész
következett, aminek a tetején következő ellenőrző pontunk is megtaláltuk (44,7
km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Megkaptuk
menetleveleinkbe a pecsétet, majd indulhattunk is tovább az aszfalton. Lassan
emelkedett az út, de ez már nagyon keserves előrehaladás volt.
Erőmmel teljesen elkészülve, de mindig csak küzdve haladtam lassacskán az úton.
Így emelkedtünk ezen a részen egyre jobban a város fölé. Kanyargós utunkon nem nagyon
lehetett kivenni, hogy hol lesz már a vége, amit nagyon vártunk már. Viszont
itt is kellett kis pihenőt beiktatni, mivel egy jól időzítve eldurranó
vízhólyag meg tudja kicsit tréfálni még az embert. Nagy nehézségek árán azért
csak körvonalazódott a Panoráma út vége, ahol az esőbeállónál megkaptuk utolsó
pecsétünket is, mert már csak a célig kellett eljutni (44,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
azért nem volt gyors a tovább indulás. Kellett egy kis szusszanásnyi idő, erőm
is már nagyon a végét járta, és a közeli lajtos kocsit is meg kellett még
ostromolni egy kis friss víz beszerzéséért. Aztán rászántuk magunkat annak a
pár száz lépcsőnek a teljesítésére. Nekivágtunk lefelé. A korláton
megtámaszkodva azért sikerült enyhíteni a vízhólyagok által meggyötört lábam
fájdalmát. Sok furcsa járású emberrel találkozni már ezen a
részen, de úgy láttam, hogy azért volt, aki rosszabb helyzetben is volt tőlünk.
Végül csak sikerült leérni a lépcsőkről. Kis lankás szakasz jött még, ami sem
térdnek, sem talpnak nem esett már jól. Átmentünk az autópálya alatt, majd a
főutat is elhagytuk, s a lakótelepi házak között már csak a célba kellett
visszaérni. Esti időszak volt már ez a városban, hisz lassan majd már kezdett
is sötétedni, a Napnak sem volt már sok tennivalója az égen. Döcögve azért
szépen el is értünk újra a túránk rajtjához, ami nekünk most már a célt
jelentette, és átvehettük okleveleinket, valamint kitűzőinket (49 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
12 órás szintidőt sikerült túllépni, de önmagunkat leküzdve a fájdalom és a
fáradtságon magunkat túltéve csak sikerült a kitartásunknak köszönhetően
befejezni a túrát. Nagy megpróbáltatás volt ez, így két hónap kihagyás után, de
örömmel töltött el minket, hogy azért nem adtuk fel, és sikeresen bejártuk ezt
az útvonalat. A 35. rendezés volt ez, nekem pedig a 6. teljesítésem. Már
hagyományosan sok résztvevő indult, és a célban akkor kapta meg a kupát az a
túratárs is, aki eddig mind a 35 túrán elindult eddig, azért az sem rossz
teljesítmény. Mi még elmajszoltuk a rudit, amit a célban kaptunk, aztán kis
pihenő után indulhattunk is haza.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Mint
már említettem közkedvelt túra ez sokak számára. Az utóbbi időben kisebb
távokat is kialakítottak a rendezők, ennek köszönhetően talán még többen
szánják rá magukat a Gerecse megismerésére. Sokan nem jönnek el, a nagy tömeg
miatt, és sokszor ennek hangot is adnak. Én nem hiszem, hogy ezt annyira
reklámozni kellene. Én is voltam már olyan túrán ahol vagy 2-300 ember indult,
és annak is megvan a varázsa. Ha valaki elmegy egy túrára, annak megvan az
indoka, hogy miért is azt választja, és azért nem hiszem, hogy le kellene
szólni egy túrát, csak azért mert sokan vannak, mint ahogy egy kisebb létszámú
túrát sem néz le az ember. A rendezők jól hajtották itt végre a dolgukat, úgy
gondolom, hogy azért gördülékenyen ment a nevezés, ekkora tömegnél nyílván ez
nem könnyű feladat. Mi jól éreztük magunkat, jól el is fáradtunk, de tudtuk
mire vállalkozunk, és jó érzéssel tölti el az embert, hogy sikerült végig
csinálni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a rendezőknek, a túra már szokásosnak mondható minőségű megszervezésében, és az
egész rendezvény lebonyolításáért!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Köszönet
a túratársaknak is az egész napos kitartásért és a nehéz pillanatok
átvészeléséért!</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHPg0XYajOTOxm85-kYsmUh-LHk6dyDdf9BphtHQGIaJkAXt0HBqBquPnANg08E0HxPREvSyrFNcasbDW927NjfmS3erF-LV_5-0IEF6Ckxn_Tl0ymT2j896f8VCp1uyaOKC-qlm_xXK04/s1600/DSC03334.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHPg0XYajOTOxm85-kYsmUh-LHk6dyDdf9BphtHQGIaJkAXt0HBqBquPnANg08E0HxPREvSyrFNcasbDW927NjfmS3erF-LV_5-0IEF6Ckxn_Tl0ymT2j896f8VCp1uyaOKC-qlm_xXK04/s400/DSC03334.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi
üdvözlettel!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Íródott
Tárnokon, az Úr 2016. esztendejében, Pünkösd (Ígéret) havának, 6. napján.<o:p></o:p></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-78391725438771399792016-02-11T19:10:00.001+01:002016-02-11T19:10:22.124+01:00Téli Tihany 20<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2016.02.06.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Reggel
időben keltünk szokásosan, hogy időben a túránk rajtjában lehessünk. Egyik
társunk vonattal érkezett, őt még az állomáson felszedtük, és hárman így vettük
célba Tihanyt. Kocsival két óra alatt oda is értünk. Még parkolóhelyet is
sikerült találni, így egy gyors szerelvény igazításon átesve indultunk is
nevezni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2LDGrqGo7KgsjfMcLrFmNW06YF47A7IHa8bKENVQ91SHs0TJMr6EBuePE2gMBw18GheiKUUE7gIXk24TZyfNmNVUMh_w6Wj7iJwLKapoYzFTH_US5bVfhOcFS6-1iZS-2zhRV-LRftr83/s1600/DSC03293.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2LDGrqGo7KgsjfMcLrFmNW06YF47A7IHa8bKENVQ91SHs0TJMr6EBuePE2gMBw18GheiKUUE7gIXk24TZyfNmNVUMh_w6Wj7iJwLKapoYzFTH_US5bVfhOcFS6-1iZS-2zhRV-LRftr83/s320/DSC03293.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">A
korábbi évek tapasztalatából kiindulva nem is lepődtünk meg, hogy az iskola
előtt már sor kígyózott. közkedvelt túra ez, ahogy már észrevettük, és a jó időjárás
ígérete még több embert vehetett rá, hogy nekivágjon ennek a mai napnak. </span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Szóval kivártuk szépen a sorunk, majd sikerült is nevezni, és neki is
indulhattunk ennek a mai túrának.</span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Az
idő még kicsit csípős volt, de egy felhő sem volt az égen, így jó időnek
nézhettünk elébe. A rajtban már egyből kaptunk rudit, amit még gyorsan el
lehetett majszolni. Mikor a nevezésnél sorban álltunk, már felhívták a túrázók
figyelmét, hogy az útvonal változott az előző évekhez képest, így ne rutinból
induljon neki az ember. Az iskolát elhagyva így balra kellett fordulni és a
szalagozást követve a piac felé vettük az irányt. Itt már az árusok ki is
pakolásztak, és a korán kelők már vásárolgathattak is, feltéve, ha a 8 óra
utáni időpontot korainak vesszük. A piac másik oldalán a Z sávot követtük. Így
kezdtünk szépen emelkedni az Akasztó domb felé. Máskor túránk vége felé
szoktunk erre járni, így most legalább a reggeli képét is megtekinthettük a
füredi térségnek, és mivel csak minimális szél volt, és a látótávolság is nagy
volt, így szinte az egész keleti része belátható volt a Balatonnak. Persze
azért, hogy ne csak a jóról szólhasson az ember, meg kell említeni, hogy jó
néhány rudis csomagoló papírral találkozhattunk már útközben… A rendezők eleve
felhívják a figyelmet, hogy nem akarnak felesleges hulladékot generálni, ezért
mindenki vigyen magával bögrét is, hogy az ellenőrző pontokon osztogatott
frissítőkből kaphasson. Aztán meg szembe találjuk magunkat a túrázók által
szétdobált szeméttel. Ezt másra nem is lehetne fogni, mert ilyen ellátást csak
mi kaptunk… Lassacskán viszont felértünk a domb tetejére, ahol első ellenőrző
pontunk is volt (0,7 km), ahol persze kuka is volt, ha valaki a közben
felgyülemlett szemetétől szeretett volna megszabadulni…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic04ewTJOVy8wRK3IzYRlpD2cBtMCewYY_9tuuLquGL5YGu8vYyHG5qCZVWotrNe37DjG4p67ZBRsQRqO2orMG6vGyMnpST11oIQLyZaFtloIHV0viGc3y8Xb50KStbYcM7GtGdpUMKPKT/s1600/DSC03218.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic04ewTJOVy8wRK3IzYRlpD2cBtMCewYY_9tuuLquGL5YGu8vYyHG5qCZVWotrNe37DjG4p67ZBRsQRqO2orMG6vGyMnpST11oIQLyZaFtloIHV0viGc3y8Xb50KStbYcM7GtGdpUMKPKT/s320/DSC03218.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">A
dombról lefelé a Z jelzés mentén indultunk tovább. Itt egy darabig, az eddig
megszokottól eltérően vissza útirányban haladtunk. Leérkezve a kövesúton
áthaladtunk, majd szembe nekivágtunk a másik domb oldalának, hogy a jellegzetes
antennákat megközelítve azok mellett is elhaladjunk. Az antennák után nem
sokkal letértünk a Z+ jelzésre, majd az útjelző táblákat és a szalagozást is
követve az Átjáró-kúp felé vettük az irányt. Ide megékezve az Átjáró-barlangnál
következő ellenőrző pontunkat is megtaláltuk (2,4 km). Itt egy mozgó geoláda is
helyet kapott, ahol egy gyors logolás is belefért az időbe. </span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Az ellenőrző ponton kapott pez cukorkát bontogatva nekivágtunk a következő
szakasznak. Néhol kidőlt fák akadályozták, vagy inkább csak lassították az
embert az előre haladásban. Előző évekhez képest viszont jól haladtunk ezen a
részen. Az éjszakai fagy szépen eresztett ki, ahol a nap érte a talajt. Így a
felső rész már kezdett csúszós lenni, de ez nem hasonlítható össze azzal a
faggyal, amivel előző években már találkoztunk. Az Aranyház-gejzírkúpra
felmászva sokan fotózgatták a tájat, ennyi kis kitérőt megérte beiktatni, mert
nem csak arról szól ez a túra, hogy rohanjunk rajta végig, küzdve az órával,
hanem azért egész jól be lehet járni a félszigetet is, és mindenhonnan gyönyörű
látványt nyújt jellegzetes tihanyi kilátásával a Balaton ezen része. A S+
jelzésen haladtunk most már lefelé a félsziget déli csücskét megcélozva.
Különböző geológiai képződmények mentén haladtunk így egyre lejjebb. A ZT
jelzésre váltottunk, majd kis idő múlva a S jelzésen haladhattunk tovább. Ez új
szakasza volt ennek a túrának, ezt a részt még nem jártuk be eddig. Az Újlaki
templom mellett értünk el a part közelébe, lépcsőkön lefelé haladva a Szörf
iskola mellett találtuk magunkat. Itt az utat kellett követni, szalagozásunk
erre vezetett. Szemben a másik oldalon jól látszott az autópálya jellegzetes
hídja, és a szántódi dombok vonulata. Szép napsütéses idő volt már ekkor. A víz
szikrázóan verte vissza a Nap sugarait. A part menti nádasban különös
hangversenyt adtak a jégtáblák, ahogy a hullámzás hatására egymáshoz verődtek.
Így közelítettük meg következő ellenőrző pontunk a horgász tanyáknál, ahol
forralt bor, forró tea, és pogácsa is várt minket (5,4 km).</span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlWDlsKb4PPms6CYgW7oNcEpKyFINVXFoQRrMCkKPPEb55r3sXox4HN3J8LNDpLqXq4mMj_fzU6r8fUYXsxR9437aXxA2fD1lNPAL0HJY2G_D-hEBJ6_cFYVBbhdHbFA2oO1rzUKMsgr6I/s1600/DSC03234.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlWDlsKb4PPms6CYgW7oNcEpKyFINVXFoQRrMCkKPPEb55r3sXox4HN3J8LNDpLqXq4mMj_fzU6r8fUYXsxR9437aXxA2fD1lNPAL0HJY2G_D-hEBJ6_cFYVBbhdHbFA2oO1rzUKMsgr6I/s320/DSC03234.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Kis
pihenő után indultunk is tovább. A sík terep nem sokáig tartott, mert rövidesen
lépcsők mentén vitt minket szalaggal kijelölt utunk. Következő pontunk legmagasabb helyén helyezkedett el Tihanynak, így fogyasztani is kellett a
magasságot. Ezen a szakaszon már jobban lehetett találkozni sáros részekkel,
hiszen a Nap itt már egy jó ideje tudta cirógatni sugaraival a fagyott talajt,
ami ezt azzal hálálta meg, hogy fel is engedett, és a sok sár az erre járó
túrázók cipőjébe kapaszkodhatott. A ZT jelzést újra elértük, és ezen haladtunk
tovább. A Lóczy Lajos gejzírösvényen folytattuk így utunk. Máskor ezt a részt
is a másik irányból szoktuk bejárni. Ez teljesen végig vonul a félsziget nyugati
oldalán, gyönyörű kilátást nyújtva a Balaton ezen részére is. Lehetett is
nézelődni elég jól, mert az időjárás nem nagyon akart elromlani, a pára sem
volt olyan sok, így még a Badacsony jellegzetes vonulatát is lehetett látni a
távolban. Különös képet mutat ilyenkor a tó, pár hónap és nyüzsög majd a part a
sok pihenni, vagy épp szórakozni szándékozó emberektől, ám most még téli álmát alussza
a környék. Haladtunk is előre a sok nézelődés közepette, hol fel, hol lefelé
tartott utunk, de azért sokkal többet mentünk felfelé. Így érkeztünk el a
Csúcs-hegyhez, majd a már jól ismert emelkedőn is sikerült lassacskán följutni
a tetejére. Máskor itt kötelek segítségével szoktunk leereszkedni, most viszont
erre sem volt szükség a feljutáshoz. Nem tudom, mi lett volna, ha olyan jó kis
lefagyott rész lett volna ez, mint amit már azért sikerült itt tapasztalni. A
Csúcs-hegy tetején fújtattunk egy picit, aztán a másik oldalon elkezdtük az
ereszkedést. Ez a szakasz nagyon látványos, sok néznivalóval, nagyon jó kilátó
pontokkal rendelkezik, sokan fényképezték ezt a szakaszt és a környező tájat
is. A ZT aztán egy elágazáshoz érkezett, és itt az útjelző táblát követve
kisvártatva a következő ellenőrző pontot is megtaláltuk (9,7 km).</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHdBoKPDZ7AWY0sElq9EtSpIpb077N3uOIzaI5zfMoEUIaCtZ4T02lrqbTxMhR-seTVTl9EAjWlfaOvNeIKepMV6RTuEstYkK7xJxwyyUhjL64gMzbIp6IjqDdFmRCxW_hx232ncH9yW0q/s1600/DSC03252.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHdBoKPDZ7AWY0sElq9EtSpIpb077N3uOIzaI5zfMoEUIaCtZ4T02lrqbTxMhR-seTVTl9EAjWlfaOvNeIKepMV6RTuEstYkK7xJxwyyUhjL64gMzbIp6IjqDdFmRCxW_hx232ncH9yW0q/s320/DSC03252.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Az Apáthi-hegy kilátó pontja volt ez. A nevét sem véletlenül kapta, mert
gyönyörű kilátás nyílt az alattunk elterülő tájra. A Külső-tó jellegzetes
nádassal benőtt felülete, kicsit odébb a Belső-tó, majd mögötte a szemet vonzó
apátság jellegzetes alakja, amit keretbe foglalt a Balaton ragyogóan tükröződő
felszíne. Innen lehetett látni a kígyózó sort magunk előtt, ahogy az emberek az
úton egyre csak haladnak előre. Lehetett látni a rajt környékén a sok autót,
mint az sejthető volt, nagyon sokan választották ezt a mai napot túrázásra.</span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nem
sokat időztünk aztán, bár a látvány igen marasztalta az embert, de hát nem csak
nézelődni jöttünk ide. Most visszafelé indultunk a jó sáros úton, mert a fagy
már régen kiengedett, és sokan is jártak már előttünk ezen a részen, így jól
fel is vágták az utat, lehetett dagonyázni. Az útkereszteződésnél megint csak a
ZT jelzés következett, ami mentén folyamatosan ereszkedtünk lefelé, hogy mi is
elérjük az előbb látott útvonalat. Előtte viszont a hegy lábánál a templomhoz
megérkezve újabb ellenőrző pont volt, amint ezt már előző túrákon is
megszokhattuk, most viszont az ellátás más volt, mint az itt megszokott,
hiszen a forralt borozás már megvolt a horgásztanyáknál, így itt almával
kedveskedtek nekünk a rendezők (11 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwMg_qHU_Z1fmpdhgOl7sIYGmIC1g3zvgvodOkJQh7N40MI-TjR7uIhLTrsqoOJ1mWcBchyKMz-krRu6l4aC3DYA9z_GjXGuZ9P8pF1vJHB3FwsiAncVjTyaivZu0Uq18RnVcRY9dEO1Gz/s1600/DSC03257.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwMg_qHU_Z1fmpdhgOl7sIYGmIC1g3zvgvodOkJQh7N40MI-TjR7uIhLTrsqoOJ1mWcBchyKMz-krRu6l4aC3DYA9z_GjXGuZ9P8pF1vJHB3FwsiAncVjTyaivZu0Uq18RnVcRY9dEO1Gz/s320/DSC03257.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
csak kis emelkedőkkel, lejtőkkel tarkított szakaszon meneteltünk tovább. Nagy
ívben megkerültük a Külső-tó víztükrét, ami inkább nádas volt. A gémeskút is
vízben állt a szélén, nem hiába magas volt most a Balaton vízállása. Valószínű,
hogy azért az is kihat erre a részre is. Lehet látni olyan térképet is a
Balatonról, amikor még olyan magas volt a víz állása, hogy nem félsziget volt
ez a hely, hanem sziget. Nyílván a Külső-tó ekkor közös vízfelületet alkotott a
Balatonnal. Egy helyen az előző évhez hasonlóan a fák közé mentünk fel, ott
vitt minket a szalagozás, mert lentebb már a víz állta utunk. Itt lehetett
érezni vadak szagát, és patáik nyoma is elég sűrűn szabdalta fel a földet.
Valószínű ezen a helyen etetik őket, vagy épp inni járnak erre a vidékre.
Persze itt is lehetett látni eldobált sörös-, és konzervdobozokat is. Ezt már
viszont nem a túrázók hagyták ott, mert azért látszott rajta, hogy az idő már
kicsit kikezdte. Még jó, hogy természet védelmi területen jártunk, mi lett
volna, ha csak amolyan mindennapi erdei tájba botlunk… A szalaggal jelzett
utunk a szőlők megkerülése után a Z∆ jelzésbe futott, és immár itt haladtunk
tovább. Ez a rész is jó sáros volt, traktorok nyomaiban lépkedtünk szántás és
szőlőtőkék határolta területek között. Nemsokára köves útra értünk és egy
forduló után következő ellenőrző ponthoz értünk, ami a Nagy pincénél foglalt
helyet (14,1 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
aztán jó sokan verődtek össze. Itt már a két kisebb táv útvonala is össze
kapcsolódott, ezért is lettek olyan sokan. Nem sokat várakoztunk, a
szerelésből is lehetett levenni, mert emelkedős szakasz következett, és ha nagyon
kimelegszik benne az ember, akkor már nem esik olyan jól az emelkedő. A Nap is
kitartóan szórta fényét, ebben a kora februári időpontban. Neki is vágtunk a
hegy oldalának, jó kis emelkedős szakasz vitt minket fölfelé. Itt is jellemzően
szőlőtőkék övezték utunkat. Jól bele is melegedtünk az emelkedőbe, de azért
nemsokára következett az újabb ellenőrző pont a Kis-erdő-tető ( 14,5 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8zPXaJfOlUtR_7Jvw27KKZoGS28KzhJyxEfYcRdWR0VB2ws3YYpeLi-IDlfcYGrJ5tqy4wFVloXur8a8adC34PYiT0AI0ikFqYbbK3T1FJx2z70slOo-FAEjfIB2pZ6XjVQfN6zNbyOkg/s1600/DSC03271.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8zPXaJfOlUtR_7Jvw27KKZoGS28KzhJyxEfYcRdWR0VB2ws3YYpeLi-IDlfcYGrJ5tqy4wFVloXur8a8adC34PYiT0AI0ikFqYbbK3T1FJx2z70slOo-FAEjfIB2pZ6XjVQfN6zNbyOkg/s320/DSC03271.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
szusszantunk egyet, és nekivágtunk a következő szakasznak, aminek az első része
azért szépen kirajzolódott előttünk, mert itt is sorban lehetett látni az
embereket ahogy sorjáztak az úton. Kis lejtős szakasz következett, amikor is
átvágtunk a kövesúton, innen újra felfelé vettük az irányt. A hegy oldalában
szinte egyszemélyes gyalogúton haladtunk a ZT jelzésen, ami körbevitt minket az
Óvár-hegyen. Elég nagy volt itt a tumultus, az emberek egyesével álltak egymás
mögött, és szép óvatos tempóban araszoltak előre, így mindenki ebben a tempóban
haladt folyamatosan. A hegy északi részéhez érve lépcsőn, majd egy jó sáros, és
ezáltal csúszós szakaszon haladtunk lefelé. Aztán elfordultunk jobbra, így a
hegy takarásában meneteltünk tovább. Ez a része hideg volt a túrának, mert a Napot
jól ki is takarta, így észre lehetett venni, hogy mennyit hűlt az idő. Így
közelítettük meg a Barátlakásokat, most itt nem volt ellenőrző pont. Ott is
sokan fényképezték az ember eme nyomát a természetes tájban. Sok kutyás túrázó
is összeverődött ezen a részen, aztán mindig csak azt hallgattuk, hogy valami
trappol mögöttünk, aztán rohangáltak az állatok fel és alá. A hegy másik
oldalához érve már nem voltunk olyan magasan, de ami még hátra volt, azt egy
meredek rész legyőzésével sikerült magunk mögött hagyni. Itt is sokan
várakoztak, hogy le tudjanak jutni a hegy oldalából, így erre kényszerültünk mi
is, de aztán csak sorra kerültünk, aztán hamarosan már lent is voltunk. Itt az
úton átkelve megint csak a szép kilátásban gyönyörködhettünk. A füredi öböltől
egészen körbe Siófokig el lehetett látni, és mindenütt az a nagy kék víz terült
el. Beugrott egyből az emlékkép, a nyári öböl átúszásról, hogy milyen jó meleg
is volt akkor, és a víz is mennyire jó volt az idő tájban. Most a part mellett
kristály tiszta volt a víz, így láthattuk a tó fenekét. Nem voltak most fürdőzők, és
szél által keltett nagy hullámok, amik megzavarják a víz tükrét. De már csak
pár hónap, és kezdődik újra a szezon és itt is lesz a következő balatoni nyár.
De most a Téli Tihanyon voltunk, így aztán mehettünk is tovább. A kikötő felé
vettük az irányt, ahol következő ellenőrző pontunk is volt (17,5 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5PNICjMS-ig-YQ70V9_8STKtdui69RyAOFPbWtS0iDyc5JLpHRBXVtZjoqXLosKcSmWxqFRi6TjIBIVZnlKXrWpQEgdSsckcFYuGz8cSaFstSNTkq37yt3zperfKRooXA7fedfTqM_M8Y/s1600/DSC03273.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5PNICjMS-ig-YQ70V9_8STKtdui69RyAOFPbWtS0iDyc5JLpHRBXVtZjoqXLosKcSmWxqFRi6TjIBIVZnlKXrWpQEgdSsckcFYuGz8cSaFstSNTkq37yt3zperfKRooXA7fedfTqM_M8Y/s320/DSC03273.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
kaptunk ropit és nápolyit, kis frissítőül az előttünk lévő szakasz előtt.
Kellett is, mert a partot elhagyva először lépcsőzés következett, majd
szerpentines úton haladtunk újra felfelé. Ez megint csak egy nagy zarándoklat
volt, sok ember verődött itt össze. Szép házak között jutottunk így egyre
magasabbra a Z∆ jelzést követve. Amikor a tetőhöz értünk, a Tihanyi Echohoz
jutottunk. Egyből beugrott az Ötvös Csöpi jelenet, amikor „Matula bácsi”
testesíti meg a tihanyi visszhangot, és visszhangozza a német turisták által
kiabált mondatokat... Innen tovább haladtunk a jelzések által kijelölt úton, és
így érkeztünk meg a Kálváriához, túránk utolsó ellenőrző pontjához (18,5 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRHhkRdj-0x7-vEnupxSpPU0SCl6bzDOWFtE_pgNFXqrggi-2qLIRiq3DbsSAnk2xziMOHSxJ3X43KjXAY4tlPHlz6Oi9N5paqzlKtcjMrJSDbLRcoHwF0L3_YwJCu_cnr0SF1aM7Ru9ZM/s1600/DSC03276.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRHhkRdj-0x7-vEnupxSpPU0SCl6bzDOWFtE_pgNFXqrggi-2qLIRiq3DbsSAnk2xziMOHSxJ3X43KjXAY4tlPHlz6Oi9N5paqzlKtcjMrJSDbLRcoHwF0L3_YwJCu_cnr0SF1aM7Ru9ZM/s320/DSC03276.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">A
Kálváriától a domb oldalán indultunk el lefelé, majd az apátság épületéhez
jutottunk. Itt újra megszemléltük a panorámát, mert valahogy ezzel sosem lehet
betelni. Az apátság épületéről is elkészíthettük az ezredik fotónkat, mert hát
mindig más ez a rész valahogy, és haladtunk újra lefelé, immár céltudatosan az
általános iskola felé. Ide megérkezve aztán jöhetett az újabb sorban állás.
Nagyon sokan verődtek itt már össze, a sor vége majd az udvar közepén volt, de
ahogy lassacskán haladtunk előre, a sor egyre csak nőtt, és már majdnem az
udvar másik végén volt a tömeg, mire mi az épületbe araszoltunk. A lépcsőkön
állva egy másik sor is kialakult, ők az ennivalóért álltak sorban. Aztán mi is
csak sorra kerültünk, vagy egy fél órát állhattunk, mire megkaphattuk
kitűzőinket és emléklapjainkat (19,8 km). Sok türelmetlen ember volt a sorban,
de korábbi évek tapasztalata, hogy sokan gyűlnek össze a végére, a kisebb távon
később indulók is csak ekkor érnek már be, így nem lehet mit tenni. Ha rosszabb
lett volna az idő, biztos nem jönnek ennyien, de ezzel meg nem lehet számolni.
Szóval türelmesnek kell lenni, ha sokan indulnak, ez ezzel jár.</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Az ellátás még virsli volt és kenyér, de mi ezt már nem vártuk meg, ennyit nem
akartunk megint sorban állni.</span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Megcéloztuk
a kocsit, aztán lassacskán indultunk haza. Újra a két órás autókázás
következett, ebben a szép időben az is élvezetes volt, a sok emléket pedig jól
elraktároztuk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Jól
éreztük magunkat egész nap. A szép idő, a táj, és a vidám társaság hozzájárult
ahhoz, hogy nagyon jó emlékekkel lettünk újra gazdagabbak. A sorban állás
minket annyira nem viselt meg, ha türelmetlenkedik az ember, azzal nem jut
előre. Az ellátás is jó volt, mondhatni ettől a gárdától már a megszokott
minőség. Bosszúságot számomra csak a szemetelő emberek okoztak, mert nem hiszem,
hogy olyan nagy fáradtság lett volna azt a kis szemetet, amit termelnek
valamelyik kukába beledobni, de úgy látszik ez nagy elvárás a mai világban. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
kisebb távokon is sokan indultak, családok, idősebbek is szép számmal
képviseltették magukat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a rendezőknek az újabb jó túráért és a kitartó lebonyolításért! Nem lehetett
könnyű ennyi embernek az igényeit kielégíteni. Jó és szép volt ez a más fajta
útvonal, talán még jobban is tetszett, mint az eddig itt megszokott. Páros és
páratlan években lehetne mindig így variálni, és hol így, hol úgy kellene
teljesíteni, mert jó volt azért új részeket is bejárni, valamint az eddigi
részeket is máshogy megközelíteni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Köszönet
illeti a túratársakat is, akikkel együtt élhettük át ezt a balatoni túrát, és
ezt a szép napot!</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaEnwsBYyllCXpe7-WTuczSM8OIvUZcWfWSBiS1pwrJUjEX_lRbO4WTqPfm2NPylyIPVjEx6JuYwio_qzxd094OGNc_WnTYBNyJMvLiujI7Rshp9AHkjyrQKw6sS-z3Htdr2K1NaJvFdeI/s1600/DSC03250.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaEnwsBYyllCXpe7-WTuczSM8OIvUZcWfWSBiS1pwrJUjEX_lRbO4WTqPfm2NPylyIPVjEx6JuYwio_qzxd094OGNc_WnTYBNyJMvLiujI7Rshp9AHkjyrQKw6sS-z3Htdr2K1NaJvFdeI/s400/DSC03250.JPG" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Sporttársi üdvözlettel!</span></div>
</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Íródott
Tiszadadán, az Úr 2016. esztendejében, Böjtelő (Jégbontó) havának 9. napján.<o:p></o:p></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-23479961337338158162015-11-24T14:15:00.001+01:002015-11-24T14:15:03.093+01:00Hegedűs Róbert emléktúra<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2015.
november 14.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ezen
a szombati napon is megadatott, hogy nekivágjunk egy kis túrázásnak a
Budai-hegységben. Most így egy hozzánk közel eső helyszínt választottunk a
kikapcsolódáshoz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
túra rajtja Szépjuhászné gyermekvasúti állomása volt. Ide vonattal és busszal
sikerült eljutni, amit mások is választottak, ahogy láthattuk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Ezen
a túrán kis társaságunk három tagja vett részt, most ennyin sikerült
összeverődnünk. A rajt már nyitva volt egy ideje mire odaértünk. Nem voltak
sokan, pedig azt hittem, hogy tolongani fognak az emberek, ahogy azt már néhány
budai túrán észlelhettem. Így legalább nem volt sorban állás a rajtban, és
menet közben sem kellett egymást annyira kerülgetni. Kicsit hűvösebben, felhősen
indult a reggel. A szél is fújt elég rendesen azokon a helyeken, ahol nem
védett minket az erdő vagy a hegy.</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">A rajtban szép színes túrafüzetet kaptunk. Ebből sok információt tudhattunk meg
erről a túráról, és az azt megrendező egyesületről is. Sajnos szomorú aktualitása
volt a túrának. Mint azt megtudhattuk, az egyesület egyik tagjának állítanak
emléket ezzel a túrával, mint azt a neve is elmondja. Minden ellenőrző ponton
így az ő emlékéért égett egy mécses is.</span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTnIzXLCwzi4yjCm2BbcLHGX9GHUrfeSVnZs2gVLio_H_xQrL4-I3VmupbXEnF7xFzcv4v_3j9POrfbrlDvFYr14kItQSgMBF0moDWvQ607QtolzWXiDOwkYhTsqtswh8X5PbQKmZWLBcT/s1600/DSC03200.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTnIzXLCwzi4yjCm2BbcLHGX9GHUrfeSVnZs2gVLio_H_xQrL4-I3VmupbXEnF7xFzcv4v_3j9POrfbrlDvFYr14kItQSgMBF0moDWvQ607QtolzWXiDOwkYhTsqtswh8X5PbQKmZWLBcT/s320/DSC03200.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
nevezés után összekaptuk viszont magunkat és nekivágtunk az előttünk lévő
kilométereknek. A P jelzést kellett megkeresnünk, és a vasúti síneken átkelve
máris az erdőben találtuk magunkat. Kis lejtős szakasz következett, majd a
hegyet megkerülve emelkedőbe kezdtünk. Ha valaki fázott is az elején, az most már
nem panaszkodhatott, mert az emelkedő hamar felmelegítette az embert. Nem
mentünk már innen sokat, el is érkezett az első ellenőrző pont (1,2 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
Hárs-hegyi körutat itt magunk mögött hagytuk, és továbbra is a P jelzésen
haladtunk, immár lefelé. A Budai-hegység jó kis köves talaján ereszkedtünk
folyamatosan lefelé. Szerencsénk volt, hogy már viszonylag régebben volt
csapadék és a talaj sem ragadt, így a kövek sem csúsztak. Az őszi erdő
lehullott levelei is eléggé csúszóssá tehették volna még az utat. Hamarosan
leereszkedtünk a műúthoz, melyen át kellett kelni, és visszafelé
kellett indulni. Végig a túrán szalagozás is segítette a tájékozódást, így nem
csak a jelzésekre kellett hagyatkozni. Az útról így tértünk le mi is a
szalagozás jelzései által, majd vághattunk neki az emelkedős szakasznak, hogy
a következő ellenőrző pontunkat érinthessük. Szomorúan konstatáltuk, hogy
mindegyik ellenőrző pont valamilyen hegy tetején van, így egész túránk
hullámvasutazáshoz volt hasonló. Most egy eléggé emelkedős szakasz következett.
Folyamatosan törtünk fölfelé az emelkedőn. Az avar zizegő hangja volt csak
hallható a lábunk alatt és a folyamatos levegővétel. Nem nagyon van
kedve beszélni az ilyen helyeken az embernek. Elég sokat meneteltünk így föl, majd
egyszer csak elfogyott a hegy, így elértük a Fekete-fej tetejét, és
megkaphattuk következő pecsétünket, és egy csokit is, ami még ha jól meg is
volt keményedve a hideg miatt, akkor is jól esett egy ilyen emelkedős rész után
(2,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4DKczmH69pzzK4lmGH8nQwicuL1QOPWQQaTrr2yZiVw5XuigJ6Pvfaiyqre94P-0btFBSmDwQtyAihnIayvrlgF5znHi_nF5D_7z6jhB5013uE15rknavzmTKUw1rqdpx9zypOAo1owa7/s1600/DSC03141.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4DKczmH69pzzK4lmGH8nQwicuL1QOPWQQaTrr2yZiVw5XuigJ6Pvfaiyqre94P-0btFBSmDwQtyAihnIayvrlgF5znHi_nF5D_7z6jhB5013uE15rknavzmTKUw1rqdpx9zypOAo1owa7/s320/DSC03141.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Megpróbáltatásainkat
most kicsit kipihenhettük, ahogy a Fekete-hegyről elkezdtünk alá ereszkedni.
Persze azért a másik oldal sem volt fenékig tejfel, a túloldal emelkedős
szakasza itt legalább olyan jó kis lejtésben folytatódott, így lehetett
figyelni és koncentrálni a lefelé haladás közben. A P jelzést rövidesen el is
hagytuk, majd a P+ jelzés vezette utunk, mígnem a Nagykovácsi úthoz nem
érkeztünk. </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 107%;">Onnan jelzetlen, szalagozás által kijelölt úton
haladtunk tovább. Máriaremete házai közé keveredtünk így, és nézegethettük a mellettünk
elhaladó házakat, amik néha kis villának is beillettek volna. Nyugodt egy
környék volt, így nem csoda, hogy vonzotta a tehetősebb embereket. </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7TnqCOIWhMNfMSIzHVowUW7Qn3ZxLjRsA2UC5EqOP5doAn4P3Ia-0uQkdbMCibZHc_EZKkSnYc8m-yu95gLsGlfug75IN79Wm50A3VWOaI89iRUeq4-KYGYY5gfRJvdCqP14qVCe7LR2Q/s1600/DSC03167.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7TnqCOIWhMNfMSIzHVowUW7Qn3ZxLjRsA2UC5EqOP5doAn4P3Ia-0uQkdbMCibZHc_EZKkSnYc8m-yu95gLsGlfug75IN79Wm50A3VWOaI89iRUeq4-KYGYY5gfRJvdCqP14qVCe7LR2Q/s320/DSC03167.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;">A hegyi levegő is ritkán lehet szmoggal
szennyezett, nem úgy, mint az elmúlt időszak városokra jellemző rossz levegője
volt. Lassacskán viszont a település széléhez értünk, és vethettünk még egy
pillantást a környező hegyek által uralt táj panorámájára. Egy sorompó mellett
elhaladva lefelé vettük megint csak utunk, és kezdtünk ereszkedni a
Remete-szurdokba. A völgyben kiszáradt patakmederben haladtunk előre, és a K
jelzést is itt értük már el. Rövidesen viszont újra emelkedős szakaszra váltott
a jelzés, így mi is. A Remete-hegy oldala eleinte kissé volt emelkedős, majd hirtelen meredek szakaszra váltottunk. Folyamatosan emelkedtünk ki
a völgyből, a meredek sziklás szakaszon. Lassú haladás volt ez ismét felfelé.
Sokan megálltak az alattunk elterülő tájat fényképezni, mert azért a látvány
nem volt utolsó, és azért így legalább egy-két lélegzetvételnyi szünetet is
lehetett tartani. Amikor felértünk, akkor továbbra is a K jelzésen haladva, nemsokára követező ellenőrző pontunkhoz is eljutottunk (7,1 km).</span></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLNud6ZfqIoIi4lyaw9KnzMypbwk6nMeTV59Syz3MUDq_Dq74qP27QuX1fOSs_n6QYrJj-BctEfFkWGyUSgFP1UQDvj0Y4-rKFMPDIXyFiqPv9zg_NvS90Eq7sTtMJCprK8eR-6aW62tkS/s1600/DSC03174.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLNud6ZfqIoIi4lyaw9KnzMypbwk6nMeTV59Syz3MUDq_Dq74qP27QuX1fOSs_n6QYrJj-BctEfFkWGyUSgFP1UQDvj0Y4-rKFMPDIXyFiqPv9zg_NvS90Eq7sTtMJCprK8eR-6aW62tkS/s320/DSC03174.JPG" width="320" /></a><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Tovább
haladva viszont kicsit megint fújhattunk egyet. Jól is esett egy kicsit, a
viszonylag sík jellemzőjű rész ez után a jó kis emelkedő után. A K jelzésen
most már nem mentünk sokat, rövidesen egy kereszteződéshez értünk és innen a K+
jelzésen folytattuk tovább utunk. Ezen a jelzésen haladva jutottunk be
Budaligetre. Itt újra hasonló házak között találhattunk magunkat és nézelődhettünk
kedvünkre, ha már lakni nem nagyon fogunk ilyen házakban. Kanyarogtunk sokat a
különböző utcákon, majd egy meredek lejtő után az erdőbe vettük az irányt immár
a S jelzést követve. Ezen a jelzésen haladtunk így tovább egy darabig. Ez
kivezetett minket a lakott területről, egyenesen az Alsó Jegenye-völgybe. És ha
már völgy, akkor patak is volt, amin többször is sikerült átkelni a különböző
hidak segítségével. Szép része volt ez túránknak. A völgy másik végéhez érve
viszont utunk elkezdett ismét emelkedni, ami később csak egyre fokozódott. Ezen
a részen már el is kellett hagyni a S jelzést szalagozás mentén, és ha az ember
a lába elé nézett csak, akkor hamar el tudott menni a szalagozás mellett, ami
egy ösvényre vezetett minket, amin szépen araszolva ismét csak jó kis emelkedőn
haladhattunk fölfelé. Minél jobban kiértünk a völgyből, annál jobban fújt a
szél. A hegy oldalán meg-megállva sikerült is a környező tájat megörökíteni az
erős szélben. Nagy nehezen viszont csak sikerült felérni a Kálvária-hegy
tetejére, ahol következő ellenőrző pontunk is volt (13,5 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Miután
itt is kaptunk csokit, nekivághattunk a következő szakasznak. Jól kimelegedtünk
ismét az emelkedős szakaszon, így jól esett kicsit alacsonyabb részre
ereszkedni, mert így már itt nem fújt a szél, viszont az út ezen az oldalon is
elég meredeken ereszkedik. A meredekséget meg a sok kiálló sziklával és
kövekkel tűzdelt út csak nehezítette. Viszont így hamar is sikerült a gerincen
lejutni. Rövidesen a K jelzést elérve azon folytattuk tovább utunk. Később
érintettünk még más jelzéseket is, de mi kitartottunk a K mellett, így
jutottunk el a Virágos-nyereghez. A nyereg mentén elhaladva letekinthettünk
Óbudára. A leveleiket lehullatott fák között szép kilátás nyílt az alattunk
elterülő városra. Az erdőn még mindig látszott a jég okozta károk nyoma, nem
egy fa volt még mindig kidőlve, azoknak a törzse csak annyira volt elvágva,
hogy az út járható legyen. A nyeregből először a Vihar-hegyet megmászva
jutottunk ki, majd továbbra is a K jelzés mentén emelkedve, jó kavicsos úton
értünk egyre feljebb, hogy a gyönyörű panorámát megcsodálva a Hármashatár-hegy
tetején elhelyezett ellenőrző ponthoz jussunk (18,5 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKTumaVmYkgAA31NUvObLy5EYophH2rw5DZPww1_dY2m5Yh1mH4Qlh-2km5ot_OqFKQis0Z21qYlhwaLVHLGJ5SYldRNpBqxeOb-mxCKHeTY0jEVfPm91Vt23NF7W8S1iV1IO-nFUaAQNq/s1600/DSC03181.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKTumaVmYkgAA31NUvObLy5EYophH2rw5DZPww1_dY2m5Yh1mH4Qlh-2km5ot_OqFKQis0Z21qYlhwaLVHLGJ5SYldRNpBqxeOb-mxCKHeTY0jEVfPm91Vt23NF7W8S1iV1IO-nFUaAQNq/s320/DSC03181.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ezzel
utolsó hegy nevű ellenőrző pontunkat is sikerült magunk mögött hagyni. Kicsit
már megviseltnek éreztem magam ez után a rész után. A sok kihagyás után ez már
eléggé megerőltető tud lenni az ember számára. És persze még nem volt vége a
megpróbáltatásoknak. A hegyről való lejutáshoz továbbra is a K jelzés mentén
haladtunk, majd a K körtúra jelzésre állva haladtunk tovább lefelé. Gondolom
azt mondanom sem kell, hogy milyen sziklákkal tarkított útszakasz volt ez
ismét. Viszont így lassacskán leértünk a Határ-nyeregbe, ahova már a S jelzés
segítségével jutottunk. Az alsó részen elég sok elágazás volt, és kicsit
nehezen sikerült megtalálnunk a szalagozással kijelölt utunkat is. Itt sok
kirándulóval találkozhattunk útközben. A nyeregben a K jelzést választottunk és
azon haladtunk tovább előre. Itt is volt ezért emelkedős rész is, ami már azért
annyira nem hiányzott. Itt a nap már szépen sütött le ránk, azért az ereje már
nem volt nagyon érezhető. Az út mellett sok kitermelt fatörzs volt egymásra
rakva. Az úton fölfelé haladva egyszer csak egy tisztás résznél meg is
érkeztünk következő ellenőrző pontunkhoz is, ami az Árpád-kilátónál volt (22,1
km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqNupBwXYWbHzU0Y3D2n0gwOHeR6p62d7lZwQ2xfdLl0eNxwAfqMJ8dQzM9tgumfcIg9P37SIQjBc4bxqDwTO3tNvJF_BDUYOo5HX11EHamoUqeAoyTbZRAlb9JtcNImopVgLo8Un7H8JT/s1600/DSC03190.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqNupBwXYWbHzU0Y3D2n0gwOHeR6p62d7lZwQ2xfdLl0eNxwAfqMJ8dQzM9tgumfcIg9P37SIQjBc4bxqDwTO3tNvJF_BDUYOo5HX11EHamoUqeAoyTbZRAlb9JtcNImopVgLo8Un7H8JT/s320/DSC03190.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
kilátónál sok család keresett szórakozást ezen a szombati napon. Sok gyerek
játszott a környéken, a jó kis tüdőtisztító levegőn. Mi egy rövid szusszanás
után folytattuk utunkat. A kilátót magunk mögött hagyva, a Z jelzésen elkezdtük
ereszkedésünket a hegyoldalon lefelé. A szerpentines úton viszonylag gyorsan
haladtunk lefelé. A műúton átkelve ismét az erdőben találtuk magunkat. Itt egy
meredekebb lejtőn jutottunk lefelé a hegy oldalában. Majd továbbra is a Z
jelzésen haladva jutottunk el az Apáthy-sziklához, ahonnan már azért láttuk
utunk célját, ami mindig ad egy kis löketet a túrázónak. Viszont még volt hátra
az utunkból, így sokat nem is nézelődtünk. A hegy oldalán egy lépcsőhöz értünk,
ahol folytattuk tovább ereszkedésünket. A Z jelzés itt városi szakaszon
folytatódik tovább, nem egyszer bejártuk már ezt az utat is különböző túrák
alkalmával. Most már ez az ereszkedés sem esett jól lefelé. A meredek utcák
csak jobban megviselték már a térdet. A lejtős szakasznak a villamos hídja
vetett véget. Miután elhaladtunk a vágányok alatt ismét emelkedős szakasz
következett, ami már végképp nem hiányzott. A Z jelzésen haladtunk így fölfelé
az aszfaltozott utakon. A Széher úthoz érve viszont búcsút intettünk a Z
jelzésnek és a Z+ jelzésre állva folytattuk tovább utunkat. Folyamatosan haladtunk
egyre följebb, lassacskán újra erdei utakon. A jelzés itt elkanyarodott, mi
viszont szalagozás mentén haladtunk tovább. Ismét az erdőben találtuk magunkat.
Ismét elcsendesedett a környék csak a többi túrázók hangja volt hallható a
napsütötte erdőben. Nem kellett már sokat fölfelé menni, de a sok szint után
már ez tűnt a legnehezebb szakasznak a túrán. Lassacskán viszont megláthattuk
már Szépjuhászné állomást, ahol túránk célja is volt (27 km). <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
célban megkaptuk okleveleinket és szép kitűzővel is szolgáltak a rendezők. Az
ellátás sem volt rossz, gyümölcs és sós rágcsa volt még fellelhető. A finom
meleg tea is jól esett a hosszú és nem kevés szinttel tarkított menetelés után.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Miután
kifújtuk magunk, lesétáltunk a buszmegállóba és elindultunk hazafelé. A busz
eléggé tömve volt, és a Széll Kálmán térre is elég nehéz volt befordulnia. Az
átépítés alatt álló téren nem kis forgalmi dugó volt. Innen már csak a Délibe
kellett átsétálni, és a vonaton kicsit ki lehetett nyújtózni hazafelé.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Jól
éreztük magunkat a túrán. Az ár kicsit magasabb volt a megszokottól, viszont az
ellátás nem volt rossz, és a szép kitűzőnek is nagyon örültünk. A közepes
távhoz képest viszonylag sok emelkedős szakasz volt viszont, ami jól ki is
fárasztott minket a végére. Aki ki akarja magát kicsit fárasztani egy dolgos
hét után, annak csak ajánlani tudom ezt a túrát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a rendezőknek a szép túráért. Szép emléket állít ez az útvonal elhunyt
tagtársuk emlékére. A túrafüzetben leírt jellemzésből látszik, hogy milyen
csapás is volt az egyesület számára egy ilyen társ elvesztése. Személyesen én
nem ismertem, mivel akkoriban még nem túrázgattam, de sok mindent leszűrhet a
túrafüzetet lapozgató túrázó a személyiségéből. <o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Nyugodj
békében Robi!<br /><br /><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsxP97yNDVPbIWfkA1rDpaYiMrD74rldO9taaURD2cSs8uY5BqJajj5z6ZzR4VkSv4g2BM3iNF9EhfnUbMabqueIRdX4FaF25PLAY7b90BEulwvAveVAAHjROHX5lkNLgSEaxgj4ajvNR0/s1600/DSC03177.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsxP97yNDVPbIWfkA1rDpaYiMrD74rldO9taaURD2cSs8uY5BqJajj5z6ZzR4VkSv4g2BM3iNF9EhfnUbMabqueIRdX4FaF25PLAY7b90BEulwvAveVAAHjROHX5lkNLgSEaxgj4ajvNR0/s400/DSC03177.JPG" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Köszönet jár még a túratársaknak is, akikkel együtt szenvedhettem át ezt a
napot, és akik jelenlétükkel emelték a túra színvonalát!</span></div>
</span>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Sporttársi üdvözlettel!</span></div>
</span><i style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<i style="font-size: 12pt;">Ádám Attila</i></div>
</i>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Íródott Tárnokon, az Úr 2015. évének Szent András (Enyészet) havának, 24.
napján.</span></div>
<o:p></o:p></span>bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-78767972858776182142015-11-13T13:47:00.001+01:002015-11-13T13:47:12.736+01:00Bakony szurdok-völgyei 25<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">2015.
november 08.</span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'times new roman', serif; font-size: 12pt;">Vasárnap
korai keléssel kezdődött a nap, mert túránk helyszíne még kicsit messze volt
tőlünk, így az odajutásra is időt kellett szánni. Ködös őszi reggel köszöntött
minket, még sötét volt, mikor négyfős csapatunk maradék tagjait kis falunk vasútállomásán összeszedtük, és elindultunk Zirc felé, mai túránk kiinduló
állomásához. </span></div>
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="font-size: 12pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'times new roman', serif; font-size: 12pt;">A köd lassacskán felszállt, vagyis inkább ritkult, ahogy haladtunk előre, majd
az ég színe is kékre változott, s lassan majd a nap is kikandikált útközben
a felhőtakaró közül. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-size: 12pt;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjF-dwHIf9HhrMUjnO8_CpUVUHwQuhc1D9dmiNWq-BCznWID61pl83y2y_IN_JU72_E0jEV9XhNGSVWCISUaSWi4q9HcIZ1LlZpmiiC5cTiZMdeL0Ai0MiDEC7-hWl3QMDJD05-EDPiMvj1/s1600/DSC02977.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjF-dwHIf9HhrMUjnO8_CpUVUHwQuhc1D9dmiNWq-BCznWID61pl83y2y_IN_JU72_E0jEV9XhNGSVWCISUaSWi4q9HcIZ1LlZpmiiC5cTiZMdeL0Ai0MiDEC7-hWl3QMDJD05-EDPiMvj1/s320/DSC02977.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'times new roman', serif; font-size: 12pt;">Így értünk Zircre, s a Reguly Antal Múzeumot megkerestük, majd be is neveztünk
a túrára. Elsők között sikerült a nevezést megejteni, mert a rajt nyitásakor
már ott is voltunk. Nem is várakoztunk így semmit, talán csak annyit, amíg a
rajtban a szervezők is megérkeztek.</span></div>
</span>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'times new roman', serif; font-size: 12pt;">Három éve ezen a túrán kezdtem el a blog bejegyzések írását, így kis
nosztalgiával is tértem újra vissza. Előtte más túrán is jártam már erre, és
akkor megtetszett a Bakonynak ez a része, így mindig is szerettem erre
megfordulni. Ez az útvonal, pedig amin ez a túra zajlik, talán a legszebb
részét mutatja meg a Bakonynak, de talán még az országnak is. </span></div>
</span>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-size: 12pt;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlm4eK4q5bsohsgefRzHUD4tSqPk9uRRMnBRdQTt6vpqPjqy5FGhN6EijOdY28TaZs-_FWTKX_Lj1OOCA6S9vlb0gL-kfuHVH3ckaBJ85TNohyphenhyphent27fB716CXjUSKfimqbQ_InbHbtMA1oy/s1600/DSC02990.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlm4eK4q5bsohsgefRzHUD4tSqPk9uRRMnBRdQTt6vpqPjqy5FGhN6EijOdY28TaZs-_FWTKX_Lj1OOCA6S9vlb0gL-kfuHVH3ckaBJ85TNohyphenhyphent27fB716CXjUSKfimqbQ_InbHbtMA1oy/s320/DSC02990.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'times new roman', serif; font-size: 12pt;">A rajtból kiindulva az apátság felé indultunk el, majd az Alkotmány utcán
ráfordultunk a P jelzésre, de utunkat sárga szalagozás is segítette ezen a
részen. Szép lassan magunk mögött hagytuk így az apátság épületét, melynek
reggeli harangszóját már csak a település utolsó házai környékén hallhattuk.
Így lassacskán viszont egyre jobban vettettük be magunk a hegy vonulatai közé.
A leírást nem is néztük, így másik útvonalon jutottuk az erdő széléhez, de
onnantól megint csak jó úton haladtunk tovább. A patak itt már mellettünk
csordogált, másik oldalon pedig a vasúti sínek futottak mellettünk. Enyhe
reggel volt, ezért a vastagabb öltözékek is hamar lekerültek rólunk. A nap is
egyre többet sütött ki a felhők közül, így elénk tárta az őszi erdő minden
csodáját. Talán minden táj ilyenkor a legszebb. Nem egyhangú zöld minden, mint
nyáron, vagy épp kopár, mint télen. A fák leveleinek sokszínűsége odatapasztja
az ember tekintetét, és sokszor csak botladozva haladtunk előre, mert annyira
csak a tájat szemléltük. A P jelzés vezette utunk, és ezen haladtunk tovább
előre. Gyűrtük a kilométereket, és hagytuk magunk mögött két oldalt a hegyeket.
A patakon néhányszor át is kellett kelni, persze ez a túra további útvonalán is
így volt. A mellettünk futó vasúti töltésen néha egy vonat is elment, pompás
idő volt ez azoknak, akik csak kirándulni jöttek el erre a részre. A mindennapi
városi élet után biztos felüdülést tudott nyújtani az ősz minden árnyalatát
magán viselő hegyoldal. A fák aljánál sokszor a föld színét nem is lehetett
látni, csak a lehullott levelek alkotta avartakaró barna színét. Itt-ott
érdekes színfolt volt még néhány fa, amelyek különböztek a többiektől, mert
leveleik még nem hullottak le, illetve aranysárga színbe öltöztették a fát is,
melyet a felhők közül kikandikáló nap fénye még erősebbé tett, amint
megvilágította az erdőt. A patak is egyre csak szélesedett, és mi is elkezdtünk
kicsit kiemelkedni a völgyből, ekkor jutottunk el első ellenőrző pontunkhoz,
ami a Porva-Cseszneki vasútállomás melletti hídnál foglalt helyet (8,7 km).</span></div>
<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjln7WgSQD08VY5UDMflpY8sHeB4bmsWyM3itG_YtDxZRMWNcASsw4bYj-YirePGtGQbVOD-4oyno0LmHusoXFsn044S8-42ueE57xZfKrbOIUKjS1OjpVNqdPjfit_QpqLMMIHH5mmYcX_/s1600/DSC03062.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjln7WgSQD08VY5UDMflpY8sHeB4bmsWyM3itG_YtDxZRMWNcASsw4bYj-YirePGtGQbVOD-4oyno0LmHusoXFsn044S8-42ueE57xZfKrbOIUKjS1OjpVNqdPjfit_QpqLMMIHH5mmYcX_/s320/DSC03062.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
továbbra is a P jelzést követve folytatódott utunk. Ez a rész szerény
véleményem szerint az egyik legszebb része a Bakonynak. Pár éve itt egy másik túrán kicsit
korábbi időpontban, de ugyan úgy ősszel sikerült járnom, és akkor hagyott
bennem örök nyomot ez a táj. Egyre többet kellett a patak fölötti átkelésén
törni a fejünk, és azért a vízbe is sikerült időnként belelépni, de szerencsére
nem volt hideg idő, így ez nem volt annyira zavaró a későbbiek folyamán sem. A
patak is utat keresett magának a fölöttünk magasodó sziklák között, és a mi
útvonalunk is ide volt behatárolva. Festői, gyönyörű tájon vezetett utunk. A
vasútvonal időnként alagutakba tört át a nagy sziklafalakon, kicsit olyan
idegenszerűvé is téve a tájat. Micsoda munka lehetett valamikor ezeket a
műtárgyakat is megalkotni. Látunk is emléktáblákat útközben a viadukt lábán,
valamint a tanösvény mentén az erdő flóráját és faunáját bemutató táblákon kívül
erről a vasútvonalról is találunk leírást. Egyre több kirándulóval találkozunk
ezen a környéken. Sokan családostól barangoltak az őszi Cuha völgyben, s
kapcsolódtak ki ebben az enyhe időben. Ki tudja, meddig lehet még ezt a
napsütéses időt élvezni ősszel, így meg kell ragadni minden alkalmat a kikapcsolódásra.
Így kanyarogtunk mi is sokat az utunkat övező sziklák között, majd lassacskán
meg is érkeztünk a Vinye mellett lévő ellenőrző ponthoz (14,1 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEil4F2LE8w0VVrozAXUmbtays5OmySehzJB21IrtZaD-tA4eJb16-45QxLFLsUYWQSxlufdxNxkVDFNkrHhO9Aj17huXW0DYuUXB_RQjEhH54Jla2B1U9_lNxb5K-l69X-v-0FyMMsWVDQZ/s1600/DSC03101.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEil4F2LE8w0VVrozAXUmbtays5OmySehzJB21IrtZaD-tA4eJb16-45QxLFLsUYWQSxlufdxNxkVDFNkrHhO9Aj17huXW0DYuUXB_RQjEhH54Jla2B1U9_lNxb5K-l69X-v-0FyMMsWVDQZ/s320/DSC03101.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Továbbra
is a P jelzés vezetett minket, ámbár néhány helyen a szalagozást is figyelni
kellett, mert a jelzéseket nem lehetett mindenütt látni. Nagy csomópont van
errefelé, mert sok útvonal érinti a patak ezen részét. A hegy aljában több
forrással is találkoztunk utunk során. Nem fukarkodnak a környező sziklák a
friss vízzel történő ellátással, a szomjúhozó vándorok nagy örömére. A
szalagozás segítségével megközelítettük a Zsidó-rétet, majd át is vezetett rajta
minket. Kicsit furcsa volt ilyen hirtelen kitörni a környező sziklafalak
öleléséből. A nap is elég erősen tűzött le ránk, így ebben a napfürdőzésben
haladtunk tovább. A rét másik oldalán a tájfutók és a túrázók útvonala viszont
ketté vált az erdő szélén. Mi az Alsó-Cuha szurdok felé vettük az irányt, ami
megint csak megér egy misét. Ha a hátrahagyott patak völgye volt az egyik
legszebb része a Bakonynak, akkor ez a másik. Rövid séta után a patakmeder
széléhez értünk újra. Itt a víz kiszélesedik, és a meder is mélyül, ezáltal
nem lesz olyan erős a sodrása, így másik arcát mutatta nekünk a folyam. Viszont
az előre jutás azért néhány helyen eléggé nehézkes a meder szélén, mert néha a
patakban lévő nagyobb köveken, sziklákon kellett előre haladni. Aztán azért a
párás időben ezek az alkalmatosságok eléggé csúszósak tudnak lenni. Néha a fal
mentén kellett mászni, ott pedig a sáros részek tudták megkeseríteni a túrázók
életét. De persze minden egyes verejtékcseppet megért a szurdok, mert páratlan
természeti látványban volt részünk ezen a szakaszon. Aki csak teheti, keresse
fel ezt a helyet, mert megéri. Nem nagyon vettem észre, hogy más túra útvonala
is érintené ezt a szakaszt, igaz nagy lutri is az egész, mert azért erős
esőzések után, a megemelkedett patak vize eléggé el tudja rontani az erre járók szórakozását, de nekünk szerencsénk volt, és viszonylag régebben volt
számottevő csapadék, így élvezhető volt a túrázás. Nem egy hosszú
szakasz a szurdok, de azért időre van szükség az előre jutáshoz. Lassacskán ki
is keveredtünk a sziklák közül, és kék szalagozást követve vitt utunk a Zsargó
erdészlakhoz, ahol magunknak pecsételtünk a túrafüzetbe, ezzel bizonyítva, hogy
ezt az ellenőrző pontot is érintettük (17,6 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxr9OH9fFz5PwhCz0sXgCWB2M2Ja7QBGzgDs3O2w_uthKiaBF6fhSfkwen-4m5z5W2dt8gx-Tm3Re3Ine3eevn_dDuS1igGp9lUqAT-g55inDp7NUrIeqPWucrJee7JbaD7sx5HqQIhH8S/s1600/DSC03117.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxr9OH9fFz5PwhCz0sXgCWB2M2Ja7QBGzgDs3O2w_uthKiaBF6fhSfkwen-4m5z5W2dt8gx-Tm3Re3Ine3eevn_dDuS1igGp9lUqAT-g55inDp7NUrIeqPWucrJee7JbaD7sx5HqQIhH8S/s320/DSC03117.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
tovább szintén a szalagozás mentén haladtunk előre. Eddig viszonylag sík
részeket jártunk be a túrán, most viszont bepótolhattuk a szintekből, ami eddig
kimaradt. Szépen megindultunk az erdészeti úton fölfelé a Kenyeri-hegyre. A
száraz avar ropogása törte meg a monoton kapaszkodás hangjait. Azért föl-föl
pillantva csodálni is lehetett az őszi erdő pompáját. Sokat nem is nagyon lehet
már ragozni ezt a festői pompát, aki ott volt tudja milyen, aki nem volt, az
menjen el legközelebb, mert megéri. A kaptató felső végén a másik szalagozást
is érintettük, ami a tájfutók előre jutását volt hivatott segíteni. Így
folyamatosan a Zörög-hegy lábához vezetett utunk, és így a hegy mellett
haladtunk folyamatosan előre. Egyik oldalt a hegy színes ruhájának pompáját
csodálhattuk, másik oldalon viszont az őszi vetés utáni sima föld vonzotta a
tekintetet. Hullámzott a táj, ahogy a föld meg volt gyűrődve és szép
panorámával fogadott minket a távoli messzeség a napsütésben fürdőzve. Kis idő
után utunk az erdőbe kanyarodott, és a hegy mögé bebúvó napsugarak fák lombjai közötti
fényjátékát csodálhattuk meg. A látványtól eltelhetetlenül haladtunk így előre,
mindig volt valami új, és valami szép a tájban, aminek a látványa beleég az
ember emlékezetébe, így könnyen visszaidézhetővé teszi ezt a túrát. Lassacskán
viszont az erdőnek is vége szakadt, és egy alagúton a főút alatt átkelve
érkeztünk meg Csesznekre, a felettünk ülő vár már megszokott látványától
övezve. Itt is kettéválik a futók és a túrázók útvonala. </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbLzDKSriQjUal_bwcW1G-fWj_1RyciQgbsZTWOvlcHJs4-lEKsZoQlxuk_Gtn6cvc4lNERbrEYhnKEWgPasiixGek99HgfLmI-uWpk-UD-Ife15E-FZj_AcOcXhMaDBwDmd5aAyfBQ5dm/s1600/DSC03135.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbLzDKSriQjUal_bwcW1G-fWj_1RyciQgbsZTWOvlcHJs4-lEKsZoQlxuk_Gtn6cvc4lNERbrEYhnKEWgPasiixGek99HgfLmI-uWpk-UD-Ife15E-FZj_AcOcXhMaDBwDmd5aAyfBQ5dm/s320/DSC03135.JPG" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Mi egy kis fahídon
átkelve a ZΩ jelzést követve jutottunk el a hegy lábához, majd a szurdokba
leereszkedve kezdtük el megkerülni a várat. Itt a meredek sziklán rengetek
mászó emberrel találkoztunk. Sokan hódoltak ennek a sportnak is ezen a napon.
Viszont túrázókkal nem nagyon találkoztunk ezen a részen. Voltak akiket
leelőztünk útközben, itt viszont nem mentek el mellettünk, a célban viszont már
előttünk voltak… Sajnálom, hogy sokan így csalva szeretnek célba érni, de ezt
mindenkinek a saját lelkiismeretével kell tisztázni. Mi azért megyünk, hogy bejárjuk, amiket a szervezők megálmodtak, s nem azért, hogy rövidítsünk, ahol csak tudunk. Ezért talán nem ártana ide is egy
ellenőrző pont, mert ez a része szépen el is csalható a túrának. A vár
túloldalához érve viszont a mi megpróbáltatásaink nem értek még véget, mert a
szalagozás egy határozott kanyar után jól nekirontott a meredek hegyoldalnak,
és mi sem tehettünk másképp. Lassacskán így sikerült a várhoz felérni, és
megcsodálhattuk az alattunk elterülő táj panorámáját. Innen már nem volt sok hátra. A folyamatosan szépülő vár lábánál egy kis út vezetett minket le,
majd a közeli kis utcákban bekanyarodva már ott is volt a vendégház, ami túránk
célja is volt egyben (24,7 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A
célba beérve már vegyült a tömeg, mert a futók is szépen sorjáztak befelé, és a
túrázók is. Kicsit kaotikus is volt a helyzet, hogy közös ponton kellett sorban
állni. Megkaptuk kitűzőinket, viszont emléklapjainkat utólag, emailben kellett
kérnünk. Az ellátás változatos volt, több mindenből lehetett választani. Viszont
sokat nem is kellett időzni, mert a buszt is el kellett érni, ami vissza visz
Zircre, mert a kocsi meg ott van. Aztán a már megénekelt jó időnek hála a
motorosok is kirajzottak, és a főúton az egyiket sikerült is rommá törni, így
az utat lezárták, a busz pedig így másik útirányon közlekedett le. Így jó páran
a következő órában érkező busszal tudtunk csak tovább utazni. A buszban ülve
még megcsodálhattuk a hegyek között alábukó napot is. Így jutottunk vissza
Zircre, és a kocsiba beülve kezdődhetett a hazautazás a sok élménnyel teli nap
után. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A
túra útvonala nagyon szép helyen vezet végig. Mint már említettem, számomra a
legszebb része ez, kis hazánknak. A túra ár/érték aránya viszont túlzottnak
tűnik. Kevesebbért is kaptunk már többet. Valahogy olyan érzése volt az
embernek, mintha a futók ellátását a túrázók pénztárcája finanszírozta volna.
Nekik mintha több minden jutott volna. Ez az utólagos emléklap kérés is egy
érdekes mozzanat volt számunkra. Ha az a célja, hogy kevesebb papírt keljen
felhasználni, azt is megértem, de akkor ennek a nevezési díjban is látszania
kellene. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Mindent
egybevetve viszont jól éreztük magunkat. Több kisebb távot is kijelöltek a
rendezők, így mindenki kiválaszthatja a neki megfelelőt. Egyszer megéri
végigjárni az egészet, mert nagyon szép helyeket ismerhetünk meg. <br /><br /><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSigOYEKYp4VSpzjPUadLqgtWe_4DUMCAW5OeLUtxIm3__tvTY4uf5i_2xfxVZdqznCstZmIy6SdRXP-DQFGCO9JN8X5iu4SdCEJPSf78egDCYWb71yc5Rw_4lR_mM0uwjxF-YD65VfUky/s1600/DSC03068.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSigOYEKYp4VSpzjPUadLqgtWe_4DUMCAW5OeLUtxIm3__tvTY4uf5i_2xfxVZdqznCstZmIy6SdRXP-DQFGCO9JN8X5iu4SdCEJPSf78egDCYWb71yc5Rw_4lR_mM0uwjxF-YD65VfUky/s400/DSC03068.JPG" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'times new roman', serif; font-size: 12pt;">Köszönet
a rendezőknek a túra lebonyolításáért és megszervezéséért. Köszönet a
túratársaknak is az egész napos jó hangulatért és a sok felhőtlen
vidámságért!</span></div>
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'times new roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi üdvözlettel!</span></div>
</span><span style="font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'times new roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Íródott
Tárnokon, az Úr 2015. évének Szent András (Enyészet) havának 12. napján.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-36783586323303249882015-08-20T11:39:00.001+02:002015-08-20T11:39:55.799+02:00Balaton átúszás(ok)<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Kicsit
rendhagyó írásommal porolom le a hanyagolt blogomat. Ez nem azért porosodott
be, mert nem számolnék be túráimról, hanem egyszerűen most a cipellőm is
ennyire be van porosodva, mivel nem nagyon jött össze mostanság az erdők látogatása.
Amúgy is ha nyár, akkor maximum éjszakai túra az, amin inkább elindulnék, mert
ebben a melegben nincs az a víz mennyiség ami elég lenne. </span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">
Szóval ilyenkor inkább a pihenés, és a vízpart az ami kikapcsolódást nyújt. Ha
meg víz, akkor Balaton. Régi vágyam volt, hogy a Balatonnál rendezett
átúszásokat egy évben teljesítsem, és idén ez meg is valósult. Így lesz egy
kicsit rendhagyó ez az írás, mert hát nem túrabakancsos, hanem fürdőnadrágos
írás következik.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-F-RMO97celQ/VdWManlsTqI/AAAAAAAAHIc/ujxc2oFOYWU/s1600/IMG_20150805_055424%257E2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="179" src="http://4.bp.blogspot.com/-F-RMO97celQ/VdWManlsTqI/AAAAAAAAHIc/ujxc2oFOYWU/s320/IMG_20150805_055424%257E2.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Az
átúszásokból évek folyamán sikerült egyet-egyet teljesíteni már, de így
egyszerre ez most következett be. A Balaton amúgy is nagy szerelem nálam, sok
minden kikapcsolódást lehet találni a környékén. Túrán is vettünk már itt
részt, kerékpározni is szoktunk mellette, és vonattal is megfordultam az utóbbi
időben a part mentén, így sikerül vele azért betelni az évben. Már gyerekkorban
meg tudja kedvelni a tavat az ember, hisz a minden évben levetített Tüskevár, illetve a
könyv olvasása vissza ad valamit a táj szépségéből és
hangulatából. A személyes emlékek pedig csak növelik a kötődést a táj iránt. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ennyi
bevezető kitekintés után, akkor jöjjön hát időrendben a beszámoló.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">2015.07.04<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Balaton
átúszás<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Három
éve ez volt az első úszás, amin sikerült elindulni. Akkor is, mint most is
éjszakai munka után sikerült indulni. Az úszások közül ez a leghosszabb táv,
így azért elég izgalmas, hogy az ember előtt 5200 méter van a célig. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Reggel
otthonról időben indulva jutottunk le vonattal Révfülöpre, ahol a rajt
színhelye volt. A vonaton már elég sokan összeverődnek a teljesíteni szándékozó
emberek. Sokan a régi emlékeiket elevenítik fel, az első átúszók pedig
hallgatják az anekdotákat. Révfülöpre megérkezve pedig kezdődik a zarándoklat a
starthely irányába. A kocsival érkezőket a szervezők irányítják parkoló helyek
irányába, de ebből is látszik már, hogy sok indulóra lehet majd számítani. Nem
hiába elég jó kánikulai idő volt várható ezen a napon, ezért is tudták a
rendezők az adott napon elindítani az úszást. Általában ez a kijelölt nap
előtti csütörtökön szokott megtörténni, akkor válik biztossá az időjárás függvényében a rendezés. Persze
nem várt dolgok akkor is összejöhetnek, így folyamatosan érdeklődni kell a
megrendezés felől, ez a mai elektronikus világban azért elég könnyen megy.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Tehát
a móló melletti focipályához érkezve már lehetett hallani a hangosbeszélőt, és
folyamatosan irányították az ember a különböző állomásokra. Előnevezési lehetőség
is volt, így pár dolgot már ki lehetett hagyni az elején. Viszonylag hamar ment
most a nevezés. Három éve 2 órát kellett a napon ácsorogni a sorban, amíg az
orvosi vizsgálatig jutottam, most ez csak pár perc volt. A nevezési lapommal az
orvosi sátorhoz mentem, ahol egy vérnyomás mérés után megkaptam az utolsó
engedélyt az indulásra. Ez után következett a nevezés, ami most 7000 jó magyar
forintba került. Legutóbb ez az összeg még 5000 volt, de hát úgy látszik
drágább lett ez a szórakozás. Ez után lehetőség van a közel felállított
sátrakban átöltözni, de én már eleve fürdőnadrágban mentem, így nem volt rá
szükség. Értékmegőrző sátor is volt, ahol ott lehet hagyni a táskát, és majd
hajóval átviszik a túloldalra, de azt hiszem itt is lehet hagyni annak, aki
hajóval visszajön. A nevezés azt hiszem, hogy egy hajóutat is magában foglal,
de mivel nem volt rá szükségem, így nem is foglalkoztam a dologgal, ezért nem tudom ezt most biztosan kijelenteni. A
nevezéshez egyébként még egy szponzor által biztosított - manapság talán már
divatból kifutó -, gumi karkötő is tartozott, ugyan ennek a szponzornak a
logójával ellátott fejkendővel együtt. Karszalagot is kaptunk, aminek a
vonalkódját a nevezési lapra is ráragasztják a könnyű azonosítás érdekében. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
nevezés megtörténte után már csak a naptejjel való kenegetés következik. Mivel
előtte nem nagyon ért még a nap sugara az éven, így nem ártott az alapos
kezelés. Azért az úszás hosszabb idő, - legalábbis nálam -, így hamar le tud
égni az ember a vízben. Párom elkísért, így nem kellett a táskám leadnom, hanem
ő hozta át nekem a túloldalra hajóval. Így a kísérőknek is kikapcsolódás lehet egy ilyen esemény.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ez
után már nem volt más hátra, mint nekivágni a víznek. A mólóhoz kellett sétálni,
ami eléggé ismerős lehet azoknak, akik a közmédiát figyelemmel kísérik, mert a
napi adásokban elég sokszor lehet látni, az innen közvetített műsorokban. A
forgatag egyébként elég nagy. Legutóbb úszásomon 10000 fölötti induló volt, most 8000
fölötti induló volt, mint utóbb kiderült. Szóval ez egy nagy, kedvelt esemény a
hivatásos és az amatőr úszók körében. Én azt hiszem, még az amatőr kategóriát
sem ütöm meg, mert medencében, a klóros vízben ide-oda úszkálást sem nagyon
szeretem, de a Balaton, mint már írtam az más. Szóval a parton megéri egy
pillantást vetni a túlpartra, és a környékre, mert az egész úszás hangulatához
ez a kép és érzés is hozzá tartozik. Leírni amúgy is nehéz, mert nem nagyon
tudom magam Fekete István leíró stílusához igazítani, a különböző gémek és más
madarak bemutatásához, így csak próbálkozom ennek az egész őrületnek a
hangulatát visszaadni, vagy legalább a gondolataimat leírni. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Szóval
egyszer csak ott álltam a rajtzónában és a parton elhelyezett zuhany alatt
felfrissítettem magam. Innen pár lépés volt csak a lépcső, aminek a tetejénél a
karszalagot beolvasták a kezemről, ami az úszás idejének kezdetét is
jelentette. Aztán már nem volt más, csak besétálni a vízbe, aztán hajrá. A
hőmérséklet elég frissítő volt, így nem egy langymeleg Balatonban kellett a
távot teljesíteni. Nagyon hidegnek sem mondtam volna, igaz ez csak később kezd
talán csak zavaró lenni, de így elsőre jól esett a meleg vonatút után, és a
parton eltöltött idő után. A tömeg persze folyamatosan jön, így nem nagyon
lehet szórakozni az elején, meg mondjuk a sok teljesítő miatt ez később sem
nagyon lehetséges. Kicsit ez az elején olyan, mint az Éhezők viadalában az
aréna, keresni kell egy helyet, ahol túlélhet az ember. Szóval oda kell úszni
egy olyan helyre, vagy folyosóba, ahol nincsenek olyan sokan, és viszonylag
nyugodtan tudja az ember a saját tempóját teljesíteni. Az úszó folyosó
egyébként bójákkal és hajókkal határolt széles sáv. Első átúszásomnál mikor az
orvosi vizsgálat volt, néztem is furcsán, mikor mondták, hogy útközben majd
igyak sokat. Gondoltam mást úgyse fogok tudni csinálni, de a megoldást a hajók
jelentették, mert azokhoz oda lehet úszni, és ott lehet kérni frissítőt és
szőlőcukrot is. Ha valaki feladja az úszást, akkor ezekre kimászva a vízi
rendészet viszi vissza az embert. Szóval jól vannak biztosítva a teljesítők.
Most eléggé hullámzó volt az elején a víz, meg kellett vele küzdeni. Legalábbis
nekem eléggé zavaró volt. Nem gondoltam, hogy ilyen hullámokban is elengedik a
mezőnyt, de mint a példa mutatja, lehet azért teljesíteni. Így olyan sok
mindenre nem is kellett közben gondolni, mert elég volt oda koncentrálni a
hullámokon való túljutásra. Persze voltak még bosszantó dolgok. Ezek általában
a hardcore úszók, akik mikor felveszik a szemüvegüket, akkor azzal egy
szemellenzőt is felvesznek valahogy, mert onnantól kezdve aztán nem nézik mi
van előttük. Aztán persze jól ráúsznak az ember hátára. Ez egy eléggé szokatlan
viselkedési forma volt számomra, hogy miért nem lehet odafigyelni a körülöttük
lévőkre. Túrák alkalmával azért csak ki lehet kerülni a másikat, meg ott sem
dobja senki bele a másik embert a szakadékba, persze érdekes futókkal már ott
is sikerült találkozni. Szóval az ember csak hallgatja, hogy valaki igen
dagasztja mögötte a vizet, aztán egyszer csak már megy is a víz alá. Ilyenkor
megfordul a fejemben, hogy a nyakába állok aztán én is, és a végén odaszúrok
egy „bocst!” majd én is, de aztán hagyom inkább, mert az ilyeneket úgyse lehet
megnevelni, ússzon csak versenyt az idejével, aztán legyen vele boldog. És
sajnos nem egy ilyen "sportember" van csak a vízben, a nagy számok törvénye miatt
sajna össze fújja a szemetet a szél. Mint mondtam én talán még az amatőr
kategóriát sem ütöm meg, megyek a magam nyugodt tempójában, mert az erőt azért
be kell osztani. Aki bekezd nagyon az erején és a végén elfogynak a lovak, az
nem egy jó élményhez vezet. Láttam már olyat, akit 5 kilométernél szedtek ki
vízből, és jöhetett érte a gumicsónak, mert kifáradt a végére. Én a magam
„szórakoztatására” úszom. Persze számít az idő, de nem az órával versenyzem,
hanem a távval, és saját magammal. Tudja az ember, hogy mit bír, és meg kell
magunknak mutatni, hogy igen is képesek vagyunk egy cél végrehajtására. Főleg
az első átúszás volt ilyen ismeretlen, és persze a legnagyobb távnak ugrottam én
is neki, előtte még 200 métert sem úsztam le egybe. Nem edzettem előtte külön,
semmi másra nem számíthattam csak magamra, és csak magamban bízhattam. Úgy
voltam vele, hogy úszni tudok, aztán bíztam benne, hogy kitart az erőm végig. A
későbbi úszásoknál ez a bizonytalanság nincs meg, úgy álltam már oda, hogy
úsztam ennyit és akkor is sikerült. Persze az ember nem bízhatja el magát, egy
rossz időszak, vagy egy betegség után gyengülhet annyit a szervezet, hogy nincs
meg a kellő erő. Olvastam tanácsokat, és mindenütt az volt le írva, hogy edzés
nélkül nem lehet leúszni, és pusztán kevés az, ha csak magunkban bízunk, hát
biztos ez is igaz, szerencsére én erősítettem a kivétellel a szabályt. De
biztos vannak mások is, akik így mennek neki, hogy nem sokat úsznak előtte. Ha
nem egy nagy időt akar az ember megdönteni, hanem a teljesítést veszi
kihívásnak, akkor talán ez az erőnlét is elég. Persze útközben eszembe jutott
egy párszor, hogy már megint mekkora marhaságra vettem rá magam, de faladásról
szó sem lehet. Annyi erőm van, hogy leússzam, kitartásom meg van hozzá. Egy pár
Gerecse 50 is van már bennem, így megvan bennem a tudat, hogy a nehéz holtpontokon is túl
lehet jutni. Nincs más, egyszerűen húzni kell, egyiket a másik után, és lassan
csalni a távot. Szórakozni lehet az érintett hajók neveinek az olvasásával,
persze egy idő után már ez sem segít. A tájat is lehet nézni. Nagyon szeretem, a mögöttem egyre távolodó északi part látványát, a már annyiszor látott és meg nem
unható tájelemeivel. Szemben pedig Balatonboglár, a gyerekkorban oly sokat
hallott reklámokról mindig eszembe jutó böböböböbébé… Ott a gömbkilátó a hegy
tetején, mellette meg Fonyód, a jellegzetes két csúcsával. Másik oldalt Lelle,
ott is volt már téli túrához részem. Szóval a sok emlék beugrik idő közben, ki
lehet kapcsolni néha. Persze ilyenkor nem figyel úgy az ember, aztán lehet a
nagy hullámok közepette a vizet felköhögni. Az erős hullámzás most nagyon
fárasztó volt, az első két kilométer elég sokat kivett ezért belőlem. Utána már
nem volt annyira erős, így könnyebb volt a maradék részt megcsinálni, de azért
lehetett érezni, hogy gyengült az elem. Gondolom, aki erőből nekiáll és
végigtolja egyben, annak nincs ilyen gondja, erre jó az edzettség, de én így is
elvoltam. Nem úszok gyors stílusban, mert azt úgyse bírnám végig, ezért
csodálom a hosszútáv úszókat, hogy ahhoz milyen kitartás és fizikum kell, hogy
egy ilyen teljesítményt tudjon valaki nyújtani. Risztov Éva is épp úszott ezen
a napon, gondolom jó kis felkészülés és edzés volt ez így Kazany előtt (akkor még), aztán
ott szép sikereket is ért el, öregbítve a magyar úszás hírnevét. Jó volt tudni,
hogy ilyen komoly sportolókkal is együtt úszhattam, mert a vízilabdás fiúk is tiszteletüket tették ezen a neves eseményen. Nekik ez csak egy könnyed kis edzés, nekünk meg kihívás. Komoly dolog lehet azért egy olyan
mezőnyben néha szó szerint megverekedni a pozícióért, hát le a kalappal előttük
még egyszer. És nagy gratuláció az elért eredményeikhez!<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif";"><span style="font-size: 12pt;">Szóval
lassacskán csak elfogy a táv. A kijelölt pálya mellett vannak nagyobb bóják is
felállítva, amik a kilométereket jelölik. Első úszásomon volt meglepetés,
amikor azt hittem, hogy már letoltam egy kilométert, aztán mikor közelebb
értem, akkor láttam, hogy rá van írva, hogy 0.5. Szóval az még csak 500 méter
volt, és ekkor döbben rá az ember a távolságokra. Ilyenkor jönnek a
viszonyítási alapok a mindennapi életből, hogy mi hány kilométerre van, ezek adnak viszonyítási alapot. És ezt
a távolságot most le kell úszni, és nem gyalog teljesíti az ember. A negyedik
kilométer és az a piros bója pedig lassan odaér. Visszanézve már nagyon messzi
van a part, és Boglár egyre közelebb. Nagy nehezen már az utolsó bójáig is
ellátni, és akkor tudatosul, hogy még milyen sok van hátra. Innen már szinte
csak ez lebegett a szemem előtt. Odáig kibírni, és odáig húzni. Kicsit </span>heroikusnak<span style="font-size: 12pt;"> tűnik ez most leírva, ott annak is tűnik, mindaddig, amíg aztán partot nem ér először az ember lába. </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif";"><span style="font-size: 12pt;">Persze ekkor
már szétesik a mozgás, arra külön kell koncentrálni. Ekkor már a víz is
hűvösebbnek tűnik, persze a folyamatos izommunka miatt azért jól jön a hűtés
is. Útközben is sokszor vizeztem a fejem, mert azt azért süti a nap. Van aki
kalapban úszik, de az zavarna. Szemüvegben is próbáltam, de az is furcsa, nem
érzem benne jól magam. Bepárásodik, homályos lesz, nem úgy látni ki belőle.
Szóval azt is szokni kellene, de jobban szeretek lesegeti közben. Szerencsére
nem érzékeny a szemem a vízre, de láttam olyanokat, akik szemüveg nélkül
mentek, és be volt vérezve a szemük rendesen a végén. Egy orrcsipesz viszont
lehet nem ártana, mert azért egy idő után zavaró, amikor a hullámok orrba verik
az embert. Szóval sok gondolat és küzdelem közepette lassan eljön az utolsó
pár méter. Már látni az embereket, akik sétálnak kifelé, onnan már csak azt
nézem én is, hogy hol rakhatom le végül a lábam. Aztán még pár húzás és ott van
a talaj a talpam alatt. Az első lépések nagyon furcsák. Egyszerűen elfelejtek
járni ennyi idő úszás után. Legelőször nagyon furcsa volt, és szerencse, hogy
mélyebb vízben raktam le először, mert tuti hasra estem volna a sekélyebb vízben.
A part is úgy húz már ilyenkor, és a víz is lök kifelé, szóval nagyon nehéz az
első pár lépés is. Amíg a lépcsőhöz jutottam addig sem jöttem teljesen rendbe,
és arra is koncentrálni kellett, hogy a lépcsőkön ki tudjak jönni. Más
mozgáshoz szokott a láb izomzata és újra meg kell tanulni járni. Aztán lemérik
az időt, a leolvasónál kamera is van, ami fényképet készít, amit az utólagos
oklevélre illeszt rá a rendszer, így nem árt jó képet vágni az egészhez. <o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Aztán
jön még egy pár sorban állás. Az egyik szponzor péksüteményeiből kapunk vagy
két darabot, meg lehet kávét inni, teát, vagy még ami van. Lehet menni a
pólóért, persze a méretemben már soha sincs… Nem tudom miért a nagy méretek
fogynak el leghamarabb, mikor annyi vékony úszó volt. Így adnak kisebbet, ami
azért csalódás. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
vannak a sátrak, amiknél a leadott ruhákat és holmikat vissza lehet szerezni.
Valamint vannak öltöző sátrak is, amiknél át lehet öltözni. A parton sok
étkezde dugig van, mert kánikulai az idő, és eleve sok strandoló is van. Nagy
ilyenkor a forgalom ezeknél az éttermeknél, nagy sorokban állnak itt is az
emberek. Mi aztán összeszedtük magunk, és irány az állomás. Persze előtte még
egy kis vásárlás is volt az állomás mellett, mert jól esett valami hideget
inni, meg persze enni is jó volt valamit, mert az az ellátás azért nem volt olyan nagy valami.
<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Utána
már csak egy jó kis vonatozás jött a melegben, és lassacskán így jutottam
pihenéshez. Persze otthon még a medencében jó volt csobbanni egyet, mert azért
vízből sosem elég, és a vonatút során összeszedett forróságot jó volt leadni. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Összegezve:</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;">Nos, pozitív és negatív érzések is vannak az átúszással kapcsolatban. Negatív
talán az ár/érték arány. Nem érzi az ember, hogy ennyi összegért visszakapna
annyi szolgáltatást, amit talán megérdemelne. Aki nem akar vissza hajókázni,
annak eleve lehetne olcsóbb a jegy. Vagy ne is tartalmazza, és akkor
önköltségen jönne vissza az átúszó, esetleg a családtag/kísérő is
felhasználhassa ezt a lehetőséget. Túrákon azért más ellátást szoktunk kapni. </span>Nyilván<span style="font-size: 12pt;"> itt ezt a sok embert el kell látni, és a szervezők is meg tudnák
indokolni, hogy miért is ennyi. Úgy látszik a szponzorok megjelenése ennyiben
ki is merül, hogy minden kis hajóra ki van húzva a cég lobogója, meg a marhára
hasznos gumikarkötő és fejkendő, aminek az árát talán ki is fizettük ezzel a
nevezési összeggel. Mint már említettem, az emlék póló is lehetne azért a nagyobb
méretből több, vagy akár utólag is kiküldhetnék, mert ez a második alkalom
volt, hogy kisebb volt csak a célban, mert a nagyobb már elfogyott… Persze ezt
is lehet a nagyobb tömegre fogni, és kiszámíthatatlan, hogy mennyien jönnek.
Elő regisztrációnál viszont a póló méretét is meg lehetne adni, és már a
rajtnál is át lehetne adni, hisz az is lehet, hogy az is szeretné megkapni, akinek
nem sikerült, hiszen ott volt és részt is vett, csak nem sikerült neki, az árát
úgyis már kifizette.</span></span></div>
<span style="font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
sporttársak hozzáállása is lehangoló tud lenni. Egyszerűen nem nézik, hogy más
is van a vízben. Persze megértem, hogy milyen jó lehet úgy úszni, hogy nem kell
50 méterenként megfordulni, meg a klóros vízben úszni, de azért talán ennyire
lehetne figyelni a többi emberre. Azért elég széles tud lenni az a sáv, ahol
úsztunk, és ki lehet húzódni szélre is, annak, aki gyorsabban úszik, nem kell
feltétlenül a lassabb úszók közé bevágódni. Azt hiszem, ha egy-két ember
visszakapna egy kis lenyomást, akkor még nekik állna feljebb, de talán tanulna
belőle.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif";"><span style="font-size: 12pt;">Azért
említsük meg a pozitív dolgokat is. Most vagy jó időben érkeztem, vagy a
nagyobb tömeg elvonult, de most nem kellett 2 órát a napon várni egy vérnyomás
mérésre. Orvosi vizsgálatnak mondják, de igazából ez csak egy vérnyomás mérés.
Nem hiszem, hogy egy krónikus keringési betegséggel küzdő személy belevetné
magát egy ilyen versenybe, így sokszor értelmetlennek látja az ember ezt a
hercehurcát. Persze ez is előírás bizonyára, és ezzel a szervezők védik ki
magukat. Vannak úszások, ahol lehet hozni orvosi igazolást, így ez az egész
megkerülhető lehet/lenne, és így csak azoknak kellene ezen átesni, akik egy
gyorsan jött ötlettől vezérelve vágnak neki a távnak, vagy épp az utolsó pillanatban
sikerült lejutni, így már igazolást nem tudott kérni. Jó élmény a táj, és a
környezet. A Balaton, annak aki szereti mindig felüdülés tud lenni. Így is
lehet szeretni a Balatont, hogy épp átússza az ember. Nem ellenfélnek kell
tekinteni, hanem társnak egy kihívásban, mert mint már mondtam nem az idővel
száll szembe az ember, hanem saját magával. Aztán mikor a túlparton kiszáll az
ember a vízből, akkor egyszerre elönti egy </span>euforikus<span style="font-size: 12pt;"> érzés, hogy sikerült. Nagy
lelki löketet tud adni egy ekkora táv leúszása, főleg azoknak, akik nem tudják,
hogy hogyan fog sikerülni ez az egész. Első átúszásom után nagy élmény volt
nekem is visszagondolni az egészre. Annyi ember, és mindenkit egy cél vezérel.
Nem is nagyon tudnánk megmagyarázni, hogy miért is jó ez, egyszerűen, aki túl
van rajta, az érzi ezt az egészet, és hiába a fáradtság, akkor is úgy van vele,
hogy jövőre is nekivágna még egyszer szívesen, mert egy nagy élménnyel lehet
gazdagabb az, aki egyszer nekidurálja magát, és sikeresen teljesíti. <o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-fS-_iQIvs14/VdWMqjpEitI/AAAAAAAAHIk/tX-I3lwM2Ig/s1600/IMG_20150724_065523%257E2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="179" src="http://1.bp.blogspot.com/-fS-_iQIvs14/VdWMqjpEitI/AAAAAAAAHIk/tX-I3lwM2Ig/s320/IMG_20150724_065523%257E2.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Jöjjön
akkor pár statisztikai adat is az úszásomról. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Mint
említettem nekem zavaró volt most a nagyobb hullámzás, amit a szél gerjeszt. A
közelben közlekedő motorcsónakok is szoktak hullámokat generálni, de azok
idővel elmúlnak, a szél által keltettek viszont állandóak, azok csak a szél elálltával szűnnek meg, így sokat ki tud venni az emberből. Az áramlatokkal is
kellett küzdeni, mert eleinte mindig jobbra a hajók felé sodort a szél, viszont
mikor elállt, a másik oldalra a bóják felé sodort a víz, így össze-vissza kellett
úszkálni. Így alakult, hogy idén 3 óra 44 perc alatt sikerült az 5200 métert
teljesíteni. Ez 23,2 m/perc. Első átúszásomnál 3 óra 4 perc volt a teljesítés
ideje, az 28,2 m/perces úszást jelentett. Ennyivel sikerült idén rosszabbul az
úszás, ennyivel nehezítette meg számomra a hullámzás a teljesítést, de a fő cél
így is teljesült. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">2015.07.19<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">I
Love Balaton - Öbölátúszás<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nos,
ez egy eléggé vitatott úszás lett így utólag visszatekintve. De kezdjük az
elején. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ezt
az úszásomat nem előzte meg munka, így reggel kipihenten tudtunk elutazni
Balatonfüredre, a regisztráció színhelyére. A vonatról leszállva kis séta után
lejutottunk a partra, ott is az egyik hotel udvarán volt a regisztráció. Itt
már szép sor kígyózott a pultok előtt. Meg is kérdeztem, hogy minden táv ugyan
oda vár e, de nem volt különbség. Voltak kisebb leúszható távok is, de azok
későbbi indulással voltak meghirdetve, így már akik arra próbáltak nevezni,
feltartották azokat akik a nagyobb távon szerettek volna indulni. Ezért is
indultunk el mi is időben otthonról, hogy ne kelljen sokat sorban várakozni,
mert néhány éve megrendezett átúszás emléke még a szemem előtt lebegett. Nem volt mit tenni, a cél adott volt, így beálltam én is a
sorba. Egy órai várakozás után sikerült is az orvosi sátrakhoz jutni, ahol
megint csak egy egyperces vérnyomás mérés után megkaptam az engedélyt az
indulásra. Ekkor újabb sor következett, de innen ki is ugorhattam hamarabb,
mert nem voltam online nevező, így a helyszínen fizettem ki a 7000 forintot a
részvételért. Így alakult ki az a faramuci helyzet, hogy azok csak rosszabbul
jártak, akik előre neveztek, mert ők többet álltak sorban. Átvettem a bokára
rögzíthető chipet, és karszalagot is kaptam, hozzá egy kis hátizsákot, amit a
ruhák visszaszállításához adtak. Ruhatárat is lehetett igénybe venni, de párom
most is vigyázott a holmijaimra, így nem volt megőrzésre szükségem. Öltöző
sátrak is voltak felállítva, de már otthonról is így vágtam neki,
fürdőnadrágban. Ezután nem volt más hátra, a hotel előtti buszmegállóhoz
kellett sétálni, és onnan vitték az úszókat Tihanyba, ahol az úszás rajtja
volt. Ekkor már óriási sor kígyózott a bejárat előtt, ami a későbbi botrányt is
gerjesztette, mert voltak, akiket már nem is engedtek elindulni, mert a buszok
csak 13 óráig voltak megrendelve. És ez az idő nem volt elég arra, hogy a regisztrációs
folyamaton túljussanak az emberek. Én viszont már túl voltam ezeken a dolgokon,
így a buszra felszállva kezdődhetett az utazás Tihanyba. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
félszigetet hátulról kerültük meg, így átutazhattunk az egész településen.
Elhagytuk először az út melletti levendulást, ahol egy hónappal ezelőtt még jellegzetes színével festette meg a domboldalt ez a különleges kis virág.
Mostanra viszont már megvolt a szüret, így csak a kis tömzsi zöld bokrok voltak
hátrahagyva. Aztán jött a település főutcája is. Volt nagy nyüzsgés itt is, a
sok kiránduló szép napot választott, mert nagyon jó idő ígérkezett erre a napra
is. A különböző kézműves fagylaltozóknál és a különböző üzleteknél szép sor is kialakult. Pár hónappal
korábbi túrás élményeim jutottak eszembe, mikor a túratársakkal néhol még havas
részen járkáltunk ezeken a tájakon, az akkor szinte teljesen kihalt utcákon.
Elhaladtunk az apátság jellegzetes alakja alatt is, majd lekanyarodtunk a
strand felé, ahol az úszás rajtja volt. A buszról leszállva rövid kis sétával
el is jutottunk ide, ahol a kapuban hagyhattuk a kapott kis hátizsákokban
ruháinkat és maradék holmijainkat, amiket a célba visszaszállítottak a
rendezők, és a karszalagon szereplő rajtszámmal igazolhattuk, hogy melyik a
sajátunk. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Az
egyik rendező, aki az utasításokat adta a vízben látott el minket tanácsaival,
hát jó beszélőkéje volt a srácnak, sokat nevettem azokon a dolgokon, amiket
mondott, legalábbis amíg úszás közben lehetett hallani. A közeli kútból még
ittam én is egyet, majd a lépcsőkön a vízbe sétáltam.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Elkezdődött
tehát az öböl átúszás is. A víz nagyon jó volt. Mivel buszokkal szállítottak
ide minket, így nem alakult ki akkora tumultus, mint az az átúszáson volt. Így
nyugodtan tudtam a saját tempóm hozni. Nem volt senki aki, lenyomjon a víz alá.
Lassan távolodtam a rajt színhelyéről, a hajók egy darabig befelé vezettek
minket, aztán a regisztráció felé kanyarodva a hotelt kellett célba venni. Az
élmény pazar volt. A víz gyönyörű türkiz színű volt, nagyon kevés hullámzással,
így nagyon jó volt benne úszni. A hőmérséklete már talán túlzottan is melegnek
hatott egy idő után, nem volt az a frissítő érzés. A napnak folyamatosan háttal
úsztunk, így az nem zavart úszás közben. Néha visszatekintettem, és nem is
nagyon tudtam a látvánnyal betelni. Ahogy az apátság uralta a hegyet, és annak a
környéke… Aki járt már ott, az tudja miről beszélek, aki még nem, az menjen el
egyszer, mert azt át kell élni, és érezni, mert leírva nem nagyon lehet
visszaadni. A távolban vitorlások hada ringatózott a vízen, és a Kisfaludy
lapátkerekes is feltűnt nem messze mellettünk. Így lehetett szépen haladni
előre folyamatosan. Jöttek a nagy bóják is sorjában, amik a kilométerek
fogyását voltak hivatottak jelezni. Elég jól lehetett haladni a vízben, nem
kellett a többi úszót kerülgetni, mert nem voltunk olyan sokan. A sima víztükör
pedig nem szabott akadályt az előre haladásban, így nyugodtabban lehetett
nézelődni a közeli táj felé, ami a Balaton szerelmeseinek soha el nem múló
vágyat jelent, a vissza-vissza téréshez. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Így
jutottam lassacskán én is előre, és egyre közelebb a célig. Elhagytam a
visszafordító bójákat is, amik a rövidebb távon úszókat fordította vissza. Ők
nem jöttek át Tihanyra, hanem a szállodától indultak és oda is fordultak
vissza. Sok szép élményt és látnivalót halasztottak így el. Végül én is odaértem
a lépcsőkhöz, és kisétálhattam a vízből. Számítottam a lábam
rakoncátlankodására, de ez a rövidebb táv nem vesz ki annyit, így simábban
tudtam talajt fogni, és hamarabb hozzá szoktam a járáshoz. A rajtnál a bokámra
rögzített chipet itt kellett leadni. Itt
nem vonalkódot olvasnak le, hanem ez segít az idő méréséhez. Volt még
frissítési lehetőség is, lehetett választani ki mit szeret. Aztán a pólót is át
lehetett venni, ami nagy megelégedésemre volt a méretemben. Ez után már csak a
csomagom vettem fel, és ezzel sikeresen teljesítve is lett ez az úszás.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ekkor
már lehetett hallani hogy milyen botrány is alakult ki a nevezés lezárásával.
És akkor most lehet beszélni sok dologról, ami körbevette ezt az úszást. Az
eddigi öbölátúszás szervezői mások voltak, mint a jelenlegiek. Közösségi
oldalon lehetett olvasni a sok riogatásról, és sok mocskolódással próbálták
elvenni az emberek kedvét az úszástól. Rossz volt olvasni ezeket a dolgokat,
mert az ártatlan sportolók nem tehettek a háttérben zajló folyamatokról. A
vesztesnek csendben el kellett volna fogadni, hogy idén nem ők rendeznek, vagy
legalábbis nem így kellett volna ezt az eseményt kommentálni. Politikai dolgok
is fel voltak emlegetve a háttérben, amikre nem is nagyon szeretnék kitérni,
mert ez az írás nem arról szól. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">De
valamit megemlítenék, amiket lehetett olvasni. Felhozták, hogy óriási
hullámzással fogunk majd szembekerülni, mert eddig mindig Füredről kellett
Tihanyba átúszni, tehát most változott az irány, és a megélénkülő szél pont
szembe fújt volna nekünk. Mint már írtam, nem találkoztunk ilyen hullámokkal,
az időjárás tökéletes volt. Átúszáson voltak nagyobb hullámok is, mint már
említettem, és azért ott is elment a mezőny szépen. Ami a rendezők ellen szól
viszont, az tényleg a rajtnál történt fiaskó volt. Kevés volt az orvosi stáb,
legalábbis ennyi emberre nem számítottak, így váratlan volt a megjelenő nagy
tömeg. Az előregisztráltak jóformán rosszabbul jártak, mint a helyi nevezők,
mert többet kellett sorban állniuk. Így érthető volt a csalódottság azok
részéről, akik oda törekedtek, és nem tudtak elindulni. Ez a kötelező orvosi
vizsgálat sajnos mindenütt fennakadásokat okoz. A hozott orvosi igazolást jó
lenne mindenütt elfogadtatni, mert sokat segítene a folyamatos haladásban.
Akiknek sikerült mindenen átjutni, azoknak viszont nagyon nagy élmény volt ez
az öbölátúszás, és biztosan szép élményekkel lehettek gazdagabbak. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Utólagosan
is sokat lehetett olvasni az előző rendezők rossz, és negatív hangvételű
írásait, elég sok kárörvendés volt benne. Idővel ezek számomra már nagyon kicsinyes és pitiáner dolognak tűnnek.
Unalmassá vált az állandó negatív hozzászólás, aztán már nem is nagyon
foglalkoztam vele. Volt ismerős, akivel beszéltem, és aki már vett részt az
előző öbölátúszásokon, és mesélte, hogy azért az sem volt fenékig tejfel.
Szóval mindenkinek a megszerzett élmény szabja meg, hogy milyennek ítéli meg
ezt az eseményt. Én jól éreztem magam, a jó élményeket meg tudtam szerezni, és
élveztem az egész úszást is, mert jól esett és büszkeséggel töltött el, hogy
sikerült teljesíteni.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Összegezve:<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Negatív
dolognak itt is a sorban állást tudnám megemlíteni. Ez az orvosi vizsgálat
lehetne gördülékenyebb, és a rendezőknek is tanulnia kell a hibáikból, hogy ha
esetleg a következő évben ismét ők rendezhetnek, akkor ne legyen ilyen
fennakadás, és minél többen részt vehessenek ezen az eseményen. A jó idő
sokakat sarkall az úszásra, így ilyenkor lehet is számítani nagyobb tömeg
megjelenésére. Az ár/érték arány itt is túlzott megítélésem szerint. Többet vár
az ember ennyi pénzért, illetve ennyi szolgáltatást kevesebb összegért. Mivel
kevesebb indulóra számítottak a rendezők, ezért nem volt megfelelő számú az
elektronikus chip, így várni kellett a folyamatosan kiérkezőkre, és ezeket újra
oda adták valakinek. Ez által az adatoknál voltak gondok a végén, mert a neten
lehetett megnézni utólag az adatokat. Sokan említették, hogy a számok nem
nagyon stimmelnek, nekem ezzel szerencsére nem volt gondom.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Pozitív
volt viszont a többi dolog, ami gördülékenyen ment. A busszal hamar Tihanyba
lehetett érni, és aki oda jutott, az folyamatosan tudott haladni. A bejárt
útvonal is szép emlék lesz, mert az a szép idő is felejthetetlenné tette az
egész eseményt. Jó volt, hogy itt volt még nagyobb méretű póló és nem kellett
kisebbel beérni. Lehetőség is volt egyébként arra, hogy akinek nem jutott a
méretébe, annak utólag kipostázzák a számára megfelelőt. Nem volt nagy tömeg, a
már említett gondok miatt, így viszont nem is nyomtak le a víz alá úszás
közben. Az öbölnek nincs is akkora vonzereje, mint a nagy átúszásnak, de
szerintem ez is egy nagy élmény, és a helyszín garantálja is a szép emlékeket,
és a jó élményeket. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nekem
összességében jó és szép emlék volt. Mindenkinek tudom ajánlani, aki szeretne
egy rövidebb távval kezdeni, mert azért ez meg tudja adni a hangulatot és
kedvet a többi úszáson való részvételhez. Ha a rendezők is tudnak változtatni,
és tanulni a hibáikból, akkor mindenképpen jó rendezvény lesz a következő
években. Nekem személy szerint ez a legszebb emlékekkel bíró úszásom volt.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Akkor
itt is jöjjenek a számok. </span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Ezt az úszást idén teljesítettem először, így csak a mostani adatok szolgálnak
információul. A 3600 métert 2 óra 5 perc alatt teljesítettem, ami 28,8 m/perces
átlagot jelent. Így teljesen meg voltam elégedve a teljesítményemmel. Közben is
jól éreztem magam, és éreztem, hogy jó tempóban tudok haladni.</span></div>
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">2015.08.09<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">I
Love Balaton 2X<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Idén
elég nehezen, és kacifántosan sikerült az éjszakai munka után lejutnom
Zamárdiba, ahol az úszás rajtja volt. Ezt nem is írom le, de saját emléknek azért így
is meg fog maradni, hogy milyen sok fejtörés árán jutottam ide.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Szóval
a vonatról 10 óra után szálltam le Zamárdiban, az állomásról a Keszeg utca
környékét kellett megcélozni, mert itt volt a rajt. Ez eléggé messze van, így
jól ki kellett lépni, hogy sikerüljön odaérni. A partra leérve gyorsan
beugrottam az egyik öltöző kabinba, hogy ezzel se kelljen már a nevezésnél az
időt húzni, mert sose tudhatja az ember, ha ilyen későn ér le, akkor mekkora
lesz majd a sor, amit ki kell várni. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Fél
óra trappolás után viszont oda is értem a rajtzónához. A regisztrációs lapot
hamar kitöltöttem, az orvosi sátraknál is csak egy-két ember lézengett, majd a
nevezési díjat is befizettem, ami 6000 forint volt, így vagy 5 perc alatt
sikerült az egész regisztrációs folyamaton túl lenni. Így megnyugodhattam, hogy
ide értem és majd még el is indulhatok. A rajtra viszont várni kellett, mert a
lebonyolítás most úgy ment, hogy 9-től 11-ig úszhattak a 4400 méteren indulók,
ami a hosszú táv volt, majd 11-től délig, a családinak nevezett, 2000 méteres
távon úszók, majd 12-től 13-ig újra a hosszú táv következett. Így nem is
kellett volna annyira hajtani, de legalább itt voltam, és várhattam, hogy újra
elengedjék a hosszú távot. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
nevezés után egyébként itt is a lábra csatolható chipet kaptuk, mivel ezek a
rendezők ugyan azok voltak, akik az öbölátúszást is rendezték. Majd úszósapkát
is kaptunk, valamint egy karszalagot, ami ismét a csomagok azonosítására
szolgált a csomagmegőrző használatához. Volt még zuhanyzási lehetőség is, aki
frissíteni is szeretett volna úszás előtt, az beugorhatott egyet gyorsan. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Közben
folyamatosan jöttek már ki a vízből, akik a korábbi rajton indultak, valamint a
rövidebb táv teljesítői is érkeztek lassacskán, így már a mi időnk is
következett lassan. A táv egyébként Zamárdi-Tihany-Zamárdi viszonylatot
jelenti, tehát egy oda-vissza úszásról van szó, és innen is a 2X elnevezés. Így
is hirdették a rendezők az eseményt, hogy kétszer lehet átúszni a Balatont.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Amíg
várakoztam, addig az elém táruló panorámában gyönyörködhettem, szemben így
Tihannyal, és a körülötte elterülő északi parttal. A strand egyébként tömve
volt, kánikulai vasárnap volt ugyanis. Szóval az idő is tökéletes egy jó kis
úszáshoz. Végül az én időm is eljött, és kezdetét vehette az úszás. Nem voltunk
olyan sokan már ezen a második rajton, nem volt nagy a tömeg, így nem is
taposták egymást az emberek. A víz meleg volt, így sok frissítést nem is
nyújtott úszás közben. Rajt után viszont a partszakasz jellegzetessége miatt sokat kellett gyalogolni, amíg úszható mélységet értünk el. Persze lehet egyből
úszással is kezdeni, de azért az embernek ha mélyebbre szalad a keze vagy a
lába, akkor azt a fenékbe be is fogja ütni. Szóval jó kis dagasztás után meg
is lehetett kezdeni a tempózást. Balra hajók voltak mellettünk, jobbra pedig a
bóják, a vissza útvonal a hajók másik oldalán volt kijelölve. A víz minimálisan
hullámzott, az ellen nem kellett küzdeni, így a tempózásra is jobban lehetett
figyelni. Lehetett mellettünk látni a komkokat, amik a Szántódi rév és a Tihanyi
rév között közlekednek, ilyenkor azért csak eszembe jutott a KFT által
megénekelt dal is. Nem hiába, a magyaroknak azért sok minden szól a Balatonról.
Talán most újra reneszánszát éli ez a tájegység, és akiknek esetleg anyagilag sok lenne
valamelyik tengerparton eltölteni pár napot, azok szívesen jönnek ide a mi
„tengerünk” partjához pihenni, szórakozni, kikapcsolódni. A messze párába
burkolózó Badacsonyt is meg lehetett figyelni, ahhoz is sok emlékem kapcsolódik
már, és ezek azért így úszás közben be-be ugranak az embernek. Az évek folyamán
sok emléket össze szedtem már azért a környékről, így bárhová nézek mindig
eszembe jut valami. Így telik az úszás folyamatosan, és egyre közelít szemben a
félsziget. Az apátság innen is uralja a hegy oromzatát, azt nézem én is
sokszor. Aztán egyszer csak már annyira alatta úsztam, hogy a hegy folyamatosan
ki is takarta. Ekkor már közel volt a fél táv. Folyamatosan rajzolódott ki a
strand területe, ahol majd vissza kellett fordulni. Nemsokára már lehetett
hallani a speeker hangját is, aki ugyan az a vicces srác volt, aki már az
öbölátúszásnál is jelen volt Tihanyban. A stílusa mit sem változott, és jókat
nevettem a parthoz közelítve. Persze kellett is a figyelem elterelés, mert ez a
partszakasz nagyon rossz fürdőző szempontból. Nagyon iszapos a víz alja, és
csak dagaszt az ember a vízben. Én is szeretem hamar lerakni a lábam, hogy
minél hamarabb hozzászokjam a járáshoz, ennyi tapasztalatom már van. A lépcsőn
kiérve az asztaloknál frissítőt lehetett fogyasztani. Ami azért nagyon jól
esett ebben a melegben, meg amúgy se ittam sokat az úszás előtt. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Rövid
tartózkodás után aztán újra a vízben találtam magam. Nem nagyon akartam az időt
a parton húzni. Újra megküzdöttem az iszapos talajjal, majd az egyre távolodó
beszédet hallgatva tempóztam tovább. Megtudtam, hogy nem messze az úszó folyosótól van a víz fenekén egy lelőtt második világháborús gép, valamint egy vicces kis anekdotát is hallhattam a török hódoltság idejéből is. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;">Most már a déli part panorámája tárult
elém, és ilyenkor már a kaput is látja az ember, ami alatt majd a célba is
megérkezünk. Furcsa ezt egész úton látni, de legalább segít az előre jutásban.
Látszik Zamárdi fölött az új kilátó, ahova egyszer azért csak fel kéne ugrani,
szétnézni kicsit onnan is a magasból. Látszanak Siófok jellegzetes szállodái, a
nemrég felállított óriáskerékkel egyetemben. Másik oldalon az M7 völgyhídja,
távolabb Boglár hegyei, és Fonyód is, jellegzetes két hegyével, ahonnan a
nyaralás emlékei ugranak be rögtön. De most tolni kell, mert már nincs sok
hátra. A lengedező szél is elállt, így a víz is szinte </span>tükör<span style="font-size: 12pt;"> sima. Ilyenkor
valahogy félelmetes ez a mozdulatlan víztükör. Van benne valami lenyűgöző,
ahogy tükröződik benne az egész égbolt, és csak a néhány úszó zavarja meg a
felszínét. Délután már nem indultak olyan sokan. Tihanyban lehetett hallani,
hogy reggel egyszerre azért elég sokan érkeztek meg egyszerre. Talán jobb is,
hogy ebből a tülekedésből azért sikerült már kimaradnom. Elég volt már a
sportszerűtlen sporttársakból. Így itt most nyugodtan tudtam a saját kis
tempómat húzni. Lassan elfogytak szemből a másik oldalon úszók is. Lezárták az
indulást, így már mindenki a vízben van, vagy már kint belőle, aki ezt a napot
erre szánta. Voltak olyanok is, akik persze reggel is úsztak, meg délután is.
Azért az is szép teljesítmény azért. Nekem sem sok volt már hátra, már lehetett
látni azt a helyet, ahol le tették az emberek a lábukat. Én is éreztem már,
hogy jó lenne odaérni, mert azért az éjszakai munka után kezdett már merülni az
elem. Persze ez a parton jobban elő jön, a vízben ezt annyira azért nem érezni.
Aztán egyszer csak ott volt a part a lábam alatt. Megvan! Ez ugrik be talán
egyből. A három úszás most sikerült. Innen már csak ki kell menni. Persze azért
ez jó kis séta megint, mert még jó
messze a part. Folyamatosan elhaladtam a hajók mellett, és már sokan
voltak a vízben a strandolók is. Telt ház volt ezen a napon is a Balatonnál,
így itt is volt tömeg rendesen a parton. Aztán kiértem a lépcsőkhöz, majd a
chipet leadva az időeredményem is megtudtam. </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;">Átvettem az emlékeket, pólót is
kaptam, volt még nagy méretben megint, úgy látszik ez csak a nagy úszáson ilyen
fogyó dolog. Persze ott a több ezer indulóra nem lehet hogyan számolni. Előző
évben is teljesítettem már ezt az úszást, és azért folyamatosan gyarapodik az
indulók száma, de most itt először lépte át az indulók száma az ezret. Gondolom
ezért is jobb a rövidebb távokat is megrendezni, mert így nagyobb induló szám
várható. A célban még lehetett különböző frissítőket is inni, volt kakaóscsiga,
és különböző gyümölcsök is. Miután mindent végigjártam, felvettem csomagom is a
megőrzőből, és indultam is haza. </span></span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Nagy megelégedés tölti el az embert ilyenkor, jó érzés tudni, hogy mire vagyunk
képesek. Engem is ez vitt sokszor előre, és ez segített a teljesítésben. Persze
a legelső teljesítés emlékét semmi nem múlja fölül, később már lehet tudni,
hogy mire vagyunk képesek, de azért ez is ad egy jó kis lökést az embernek.</span></div>
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Végigsétáltam
a parton, ami tömve volt emberekkel, kánikula is volt, meg a nyaralás is a
főszezonban volt. Az a jó pár átúszó szinte fel sem tűnik ebben a tömegben.
Elugrottam még én is egy fagyiért meg egy kis hideg innivalót is szereztem, ami
azért jó frissítés volt. Aztán az állomásra érve jött is a vonat éppen, és
utazhattam haza, sok emléktől eltelve. Most már tudok jönni szórakozni is a
Balatonhoz, a teljesítményemről számot adtam, jöhet a pihenés.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Összegezve:</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Mint írtam itt sem tömeggel, sem semmi más kivetni valóval nem találkoztam. Az
ár már szinte a szokásosnak volt mondható itt is, mert az a 6000 forint azért
csak soknak tűnik itt is. Vonattal érkezve jó kis bemelegítő séta, mire ide ér
az ember, de a túrák után azért ez nem volt annyira nagy kihívás. Addig rá
lehet hangolódni az úszásra, míg a rajthoz érni. Persze közösségi oldalakon
most is lehetett az öbölátúszásos dolgokról itt is olvasni, ami már végképp
unalmas volt. Nem védek senkit, meg senki oldalán nem állok, de az emberek
kedvét nem kellene elvenni az úszástól, és ezeken az eseményeken való
részvételtől. Engem csak az érdekel, hogy érezzem jól maga, hogy a háttérben ki
hogy tekeri ki a másik nyakát, az legyen az ő dolguk.</span></div>
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Pozitív
volt viszont itt is minden más. Volt ellátás, panaszra nem is lehet okom. Nagy
tömeg nem volt, és a kemény úszókkal sem találkoztam, talán az elsők között már
sikeresen teljesítették, így nem kellett a vízben attól tartani, hogy valaki a
hátamon akar előre jutni. Itt is jó emlékeket és élményeket szereztem. Ismét
egy jó úszáson sikerült túljutni, a Balaton megint adott valamit magából.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
számok. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
4400 métert 2 óra 27 perc alatt teljesítettem, ami 13 perccel jobb volt az előző
évhez képest, és ez 29,9 m/perces átlag. Ebből is látszik mennyit jelent, ha
nincsenek azok a nagy hullámok. Persze itt a statisztika azért csalóka, mint
írtam itt elég sokat gyalogol az ember oda felé, és visszafelé is. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
három úszás csak számok alapján összegezve 13200 méter, 8 óra és 16 perc. Össz. átlag pedig 26,6 m/perces. Ezt sikerült idén kihozni magamból és a Balatonból.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif";"><span style="font-size: 12pt;">Ha
valaki neki szeretne valamelyik távnak vágni, azt csak </span>biztatni<span style="font-size: 12pt;"> tudom.
Mindegyik jó élmény tud lenni. Akár nyaralás közben is meg lehet ejteni, ha
időjárás miatt úgy halasztják, vagy épp nem halasztják az eseményeket. Készülni
mindenki úgy készüljön rá, hogy azért nagyjából tudja azt mire képes. Én csak
annyit tudtam, hogy tudok valamennyire úszni, és van kitartásom. A Balatont
szeretem, és ki akartam próbálni magam ebben a dologban is. <o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-ivPANDHyeFc/VdWPuSciQgI/AAAAAAAAHIs/NdthJqvAMIQ/s1600/2015-08-11_19.51.03.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://1.bp.blogspot.com/-ivPANDHyeFc/VdWPuSciQgI/AAAAAAAAHIs/NdthJqvAMIQ/s400/2015-08-11_19.51.03.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif";"><span style="font-size: 12pt;">Mindent
összevetve jól éreztem magam mindegyik eseményen, és köszönöm a rendezőknek,
hogy segítséget nyújtottak a szervezéssel abban, hogy ezeket az élményeket
megélhessem! Páromnak köszönöm, hogy el tudott kísérni két eseményre is.
Ismerőseimnek, barátaimnak köszönöm a </span>biztatást<span style="font-size: 12pt;">, szurkolást és drukkolást! Jól esett, és
úszás közben is eszembe jutott, hogy mennyien gondolnak rám.<o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi
üdvözlettel!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Íródott
Tiszadadán, az Úr 2015. esztendejében, Kisasszony havának 11. napján.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-53850855993370889722015-03-31T12:46:00.001+02:002015-03-31T12:46:29.315+02:00A Gyermekvasút nyomában 20<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2015.
március 15.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Mint
minden március 15.-én, idén is megrendezésre került a Budai-hegységben a
Gyermekvasút nyomában nevezetű túra. Párszor már sikerült is rajta részt
vennem, legutóbb az éjszakai változatán meneteltünk végig, ami augusztus 19.-én
éjjel kerül megrendezésre. Szóval mindegyik túra valamelyik állami ünnepünkhöz
kapcsolódik. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Emlékezetes
hétvége volt ez amúgy is, mert az új törvényeknek köszönhetően ez volt az a
vasárnap, amikor már a nagyobb üzletek nem nyithattak ki, valamint a
közszolgálati médiában is nagy átalakítások voltak. De nekünk inkább egy kis
túrázáshoz volt kedvünk, így a reggeli ébredés után a Budai-hegységet céloztuk
meg kikapcsolódás gyanánt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Az
eljutással persze voltak gondok, mert a Déli pályaudvarnál történt támfal
megcsúszásnak köszönhetően eléggé kacifántos volt az eljutás. A vonatról
Kelenföldön leszállva, még vagy egy jó tíz percet kellett várni a busz
indulásáig. Sajnos eléggé sok hír lett megszellőztetve és sok negatív terv
látott napvilágot. Értem ez alatt a Déli bezárásáért megindult lobbit. Ha már
itt tartunk, akkor pár gondolatot erejéig erre is kitérnék, mert mégis csak egy
kisvasúti túrára indultunk, legalábbis ahhoz kapcsolódik sok helyen, és a
vasutas vérvonal is erősen mondatja velem a vaspályák fontosságát és
létjogosultságát. Sok mindenben hódít manapság a retró, és ez ellen a vasút se
legyen már kivétel. Megéltem már én is néhány vonalbezárást, és volt ami eléggé
fájón is érintett… A Déli Budapest egyik fejpályaudvara, ami eléggé nagy
utasforgalmat bonyolít le. A Déli vasút fontos kiinduló állomása volt, a
Dunántúl vasúti vérkeringésének alfája és ómegája is egyben, ha lehet ezt a
kifejezést használni. Nem bezárni kell, hanem fejleszteni, és megőrizni
szerepét, amit eddig is betöltött.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">De
visszatérve a túrához, a Délitől még a 21-es busz következett, majd egy kis
séta, a Gyermekvasút Széchnyi-hegyi végállomásához, ahol a regisztráció és a
rajt is helyet kapott. Az előző évekhez hasonlóan idén is sokan választották
ezt a túrát, és a már megszokott hosszú sor kígyózott az állomás épülete előtt.
Nekünk is fél órás ácsorgás kellett, mire sikerült nevezni, és a túrát is
elkezdhettük. Mikor kijöttünk az épületből, még hosszabb sor állt kint, szóval
igen népszerű túráról van szó ebben az esetben. A szervezőknek hála, több
asztalnál ment így is a regisztráció, és azért lehetett is szépen haladni, csak
akkor is kell idő, mire sorra kerül az ember.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhej1ouCFNwDbu0sN246sRhrtTSrJitfjofqp8CVPV35bdfiHGI7G4Iuvy-dwkYGLTQEWiDTQCpci6tWr3u00-HSMu5WZS7Nrw-eJaJsW36KUPMhoo6PJFdf6LCbp9depG7cizMeSHyxs2B/s1600/16841494032_9b6793639f_k.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhej1ouCFNwDbu0sN246sRhrtTSrJitfjofqp8CVPV35bdfiHGI7G4Iuvy-dwkYGLTQEWiDTQCpci6tWr3u00-HSMu5WZS7Nrw-eJaJsW36KUPMhoo6PJFdf6LCbp9depG7cizMeSHyxs2B/s1600/16841494032_9b6793639f_k.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;">Nekivágtunk
hát ketten ennek a kis ünnepi túrának. A sorban állásban kicsit ki is hűltünk,
így jól esett már a mozgás. Nem is kellett sokat várni a bemelegítéssel, mert
azért szintekben bővelkedik ez a túra rendesen. A játszótér mellett elhaladva,
rátértünk a Rege útra, majd arról a Svájci útra. Itt szép lejtővel
találkoztunk, a túrafüzetben meg is említik, hogy ha rossz az időjárás, akkor
megéri a Rege úton folytatni, mert a meredek lejtős út igen balesetveszélyes
tud lenni. Mivel most nem ilyen volt az útviszony, így mi a kijelölt utat
választottuk. A Svájci út végén a Széchenyi-emlék út következett, amin el is
jutottunk a nevezett </span>emlékműhöz<span style="font-size: 12pt;"> is, ahol első ellenőrző pontunk volt (1 km).<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;">Erre
a túrára jellemező a sok ellenőrző pont, a menetlevelünket nem is nagyon kell
elrakni, mert a túra fele csak a pakolgatásával telik. A pecsétjeink begyűjtése
után ismét a már megénekelt Rege út következett, amin megindultunk a másik
irányba visszafelé. A Farkasvölgyi utca sarkán viszont egy gyors balost
csináltunk, és megindultunk az erdő felé. </span>Dimbes<span style="font-size: 12pt;">-dombos kis rész volt ez, majd
egy mezőre kiérve azon egyenesen átvágva jutottunk a ZΔ jelzésig, majd azon
folytattuk tovább utunkat. Ez az út vezetett le minket a Farkas-völgybe, melyen
szerpentinszerűen cikáztunk egyre lejjebb a hegy oldalában. Az egyik fordulónál
értük el az Úti-Madonna Kápolnát, ahol ismét egy ellenőrző pont következett
(2,4 km).<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWAR_wn_3QW2wDrRlkRY4xSJOx222EAO007BOBdb5D762giwHMC8JOA5hA7sRLbglhyphenhyphen9udGoMXtUERstYw5fau9NYlZA108w7BNsjhR5UuoKB2yC4gPkQTASLHDAMgQaFhZ1A1DUPyE_CE/s1600/16220351754_93b78ada27_k.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWAR_wn_3QW2wDrRlkRY4xSJOx222EAO007BOBdb5D762giwHMC8JOA5hA7sRLbglhyphenhyphen9udGoMXtUERstYw5fau9NYlZA108w7BNsjhR5UuoKB2yC4gPkQTASLHDAMgQaFhZ1A1DUPyE_CE/s1600/16220351754_93b78ada27_k.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Még
egy kicsit mindig kanyarogtunk egyre lejjebb, hogy aztán egy határozott jobb
fordulóval szinte visszafelé a jelzetlen Kázmér úton meginduljunk a völgy másik
részén, immár felfelé és kifelé belőle. Ez egy eléggé nyögve nyelős része volt
a túránknak. Nehézségét nem más adta, mint az ősszel bekövetkezett ónos eső
hatására megtizedelt erdő kidőlt fáin és letört ágain való továbbjutás volt.
Sok helyen már igen szépen haladtak az út tisztításával az erdőgazdaság
emberei, de azért még így is lesz majd munkájuk bőven, mire egy kicsit már
rendbe lehet szedni az erdő képét. Hatalmas nagy fék feküdtek a földre kidőlve,
melyeken az utunk is átvezetett. Nagy ágak alatt és között bújva haladhattunk
előre. Néhol sor is kialakult, mert annyira lassan lehetett haladni, hogy az
emberek utol is érték egymást. Volt ahol az tűnt egyszerűbb megoldásnak, hogy
nem a fa alatt átbújva, hanem a tetején átmászva haladjunk tovább. Szóval
eléggé lassú és keserves volt a haladás. Hamar bele is lehetett melegedni ebbe
a részbe, a felfelé emelkedés is hamar befűti az izmokat, ez a famászás meg
egyenesen rátett még egy lapáttal. A völgy egyébként szép látványt nyújtott
volna, itt-ott virágzó hóvirágokat lehetett megfigyelni, de azért a kidőlt fák
látványa jobban vonzotta tekintetünket. Lassan így értünk fel a hegy tetejéhez,
és a vízmosás fenti részén már a lakóházak közé érkeztünk meg. A Kázmér út
végén jobbra fordultunk, és már látszott is Normafa megállóhely, ahol következő
pecsétünket is begyűjtöttük (4,7km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXJs83WsLPJXYvNVPMC7-5mpqypHBR-AFKV5SV7vcGwQM8DnOk-smIRJ55FEjf67XtBnNFzcOSm5NDWtAPK75G2TPgF74EASFcP6_MGTnKvcVE_U6VJU9yWU-Y533lQnblLFlBBZIqZfef/s1600/16816905326_2a65e8e962_k.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXJs83WsLPJXYvNVPMC7-5mpqypHBR-AFKV5SV7vcGwQM8DnOk-smIRJ55FEjf67XtBnNFzcOSm5NDWtAPK75G2TPgF74EASFcP6_MGTnKvcVE_U6VJU9yWU-Y533lQnblLFlBBZIqZfef/s1600/16816905326_2a65e8e962_k.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
a kisvasút nyomvonalát követve indultunk tovább. Tulajdonképpen, a vasút
mellett lévő köves úton, lakóházak mellett haladtunk, és mivel a következő
állomás (Csillebérc) sem volt messze, így ellenőrző pontunk is rövidesen
utunkba került (5,5 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
szintén a vasút nyomvonalát követve haladtunk tovább. Lassan bekeveredtünk újra
az erdőbe, közben nagy kidőlt fák gyökereit tekinthettük meg. A kisebb fáknak
csak a tetejüket tépázta meg a jég, de a kitartóbbak állták a sarat egy
darabig, de a rájuk nehezedő nagy súlyt már nem tudták elviselni, így a
gyökereik nem bírták tovább, és kidőltek. Ezek miatt is állt a vasúti
közlekedés egy jó darabig, mert a pályát is meg kellett tisztítani a kidőlt
fáktól. Kisvártatva jobbra fordultunk, és az elhagyatott erdei tornapálya
elemei mellett elhaladva a Jánoshegyi utat céloztuk meg. A székely kapu alatt elhaladva
el is értük az utat, majd azon átkelve a másik oldalon a Z jelzést megkeresve
haladtunk tovább a völgybe. Jó kis lejtős szakasz következett. Így haladtunk
egyre lejjebb, itt már nagyobb embercsoporttal is találkoztunk, mert a hétvégi nap kivonzotta az embereket Normafához, így errefelé hétvégente ezért nagyobb a
tömeg. Disznófőtől nem messze volt következő ellenőrző pontunk, ahol újabb
pecsétünket is megkaptuk (7,3 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ha
pedig már egyszer ide lesétáltunk, akkor nem volt más hátra, mint hogy fölfelé
vettük az irányt, és megküzdhettünk az eddigi lejtővel, csak most fölfelé. A S+
jelzést elérve, arra rákanyarodva haladtunk tovább. Ismét kereszteztük a
Jánoshegyi utat, innen már látszott is Virágvölgy állomás (8,2 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
továbbra is a S+ jelzésen haladtunk. Egyre beljebb kerültünk most újra az
erdőbe. Kicsit az embertömeg is elfogyott, így csak egy-két túrázóval
találkoztunk. Egy kereszteződéshez érkezvén a Z+ jelzéshez értünk, majd azon folytattuk
tovább utunkat lefelé a völgybe. Szépen ereszkedtünk a már jól ismert és
számtalanszor bejárt erdei úton lefelé. Nagyon sok túra útvonala érinti ezt az
útszakaszt, így elég gyakran megfordultunk már errefelé. Lassacskán a völgy
aljára ereszkedve, már látszott a makkosmáriai templom tornya, így nemsokára
meg is érkeztünk a mellette fekvő rétre, ahol szokásos ponthely volt, így itt
volt újabb ellenőrző pontunk is (9,8 km). <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
tovább a P jelzés lett a társunk egy jó ideig. Rá is tértünk, és elindultunk
újra felfelé az emelkedőben, mert vissza kellett kapaszkodni a hegyen elég
szépen. A házak mellé beérve errefelé nem zavarta a szabad kilátást az erdő,
így lehetett nézelődni Budakeszi irányába is. Az idő itt már enyhébb volt, így
a nap is jobban kikandikált a felhők közül, csak a szél fújt azért a szabad
részeken elég rendesen. Rövid szakasz után jelzésünk az erdőbe kanyarodott, így
mi is ezt követtük. Szépen behaladtunk az erdőbe, majd változó szakaszok
következtek, ami az emelkedőket illeti. Néhány kereszteződés után újra egy
jobbos kanyar következett, majd még jobban behaladtunk Virágvölgybe,
szerpentines úton érkeztünk meg az aljához. Ezután újra csak fölfelé vitt
utunk. Jó kis emelkedős rész volt ez megint, és jól be is fűtött a túrázóknak,
így mi sem fáztunk. Fölfelé haladva felettünk a kisvasút motorkocsija
kanyargott a fák között, megadva a hangulatot a túránknak. Innen már nem volt
messze következő pontunk sem, ámbár addig még egy jó kis emelkedő is hátra
volt, de ezt legyőzve érkeztünk meg Jánoshegy állomásra (12,3 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Az
állomástól tovább meredek lépcsőn vitt utunk, megint csak fölfelé. A P jelzésről
persze most sem tértünk le, a lépcső tetején nagy szuszogva az erdei úton
folytattuk utunkat. Itt megint csak több emberrel lehetett találkozni, mert nem
volt már messze a libegő felső végállomása, és a mellette lévő park sem. A
kicsit sáros úton a dagonyákat kerülgetve így jutottunk el ide mi is. Elég sok
ember volt már itt, gyerekekkel meg volt rakva a sok erdei játék, sok család
jött ide ki, múlatni a vasárnap délelőttöt, és egy kis friss levegővel
megtölteni tüdejüket. A park mellet a P jelzés meredeken folytatódik tovább az
Erzsébet kilátóig, így mi is erre kanyarodtunk tovább. Persze alternatív
útvonalként a kövesutat is lehet választani, ami szintén oda visz. Az újabb
meredek lépcsőket legyőzve jutottunk el az Erzsébet kilátóhoz, ahol újabb
ellenőrző pontunk is honolt (13,3 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFztvlmZFAPuqlPAOmvFkV-YyrqlWxFdHZM_5KXLoh-DM4E8PrsGa4xCQB75HQCC_t-qC8wZ47cwkKjgnv-TVbtHu1kg9iXCMmJaET3u5ilDVC32AE40zWSesI3-T3-i4schQdNbID1yui/s1600/16656671929_2ba23c4047_k.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFztvlmZFAPuqlPAOmvFkV-YyrqlWxFdHZM_5KXLoh-DM4E8PrsGa4xCQB75HQCC_t-qC8wZ47cwkKjgnv-TVbtHu1kg9iXCMmJaET3u5ilDVC32AE40zWSesI3-T3-i4schQdNbID1yui/s1600/16656671929_2ba23c4047_k.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Az
emelkedők után kimelegedve nem nagyon esett jól az ácsorgás, így mi sem sok
időt töltöttünk el itt, indultunk tovább a jelzésen a másik oldalon immár
lefelé a hegyről. Szerpentines, megint csak jól ismert szakasz következett. Sok
kiálló kővel terítve volt az út előttünk, amire rálépni nem esett azért jól. Jó
néhányszor kereszteztük lefelé a Jánoshegyi utat is, így ereszkedtünk egyre
lejjebb a hegy oldalában. Az út alján megérkeztünk a forgalmas Budakeszi úthoz,
amelyen átkelve lehetett megközelíteni Szépjuhászné állomást, ahol ismét csak
pecsétet kaptunk (14,6 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
a S jelzést követve indultunk tovább. Az átjáróban átkeltünk a kisvasút
pályáján, majd a földútra térve azon mentünk tovább. Kis idő múlva jó kis
emelkedő következett, amin megint csak szép csendben halad fölfelé az ember.
Kövekkel tarkított út volt ez is fölfelé, hol erősebb, hol gyengébben
emelkedett az út, de mindig csak kaptatva haladtunk. A Hárs-hegy oldalában így
baktattunk egyre feljebb, majd fáktól mentesebb rész következett, és nagyobb sziklák
között előre haladva már látszott is a Kaán Károly kilátó, amihez rövidesen
megérkezve újabb pecsétet gyűjtöttünk be (15,3 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Miután
ez is megvolt, továbbra is a S jelzést követve a másik oldalon ereszkedtünk le
a hegyről. Szépen lejtett is lefelé utunk, és a sziklákat ezen az oldalon is
lehetett kerülgetni. A néhol sárosabb részeken figyelni kellett, nehogy
megcsússzon a lábunk. Egy elágazáshoz érve a SΔ jelzéshez érkeztünk, amire
ráfordulva fölfelé vettük az irányt, így érkeztünk meg a Kis-Hárs-hegyi
kilátóhoz (16,3 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgo8H7shnwU6oXV2FXN5jS6OfyufurXEd1WySe696oamyw50B-KzVQR8-BpSQXp9QGwN_rK8ilwundsMsJ4OyJ-VCXNXqlVLpmECKxnHkrp_E6rnWHa5P-b6kwWaGwljYUQefQ1Ohpp7MbB/s1600/16656714879_6683253ef4_k.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgo8H7shnwU6oXV2FXN5jS6OfyufurXEd1WySe696oamyw50B-KzVQR8-BpSQXp9QGwN_rK8ilwundsMsJ4OyJ-VCXNXqlVLpmECKxnHkrp_E6rnWHa5P-b6kwWaGwljYUQefQ1Ohpp7MbB/s1600/16656714879_6683253ef4_k.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
kilátó másik oldalán folytattuk tovább utunk, ami rövidesen az előbbi utunkhoz
csatlakozott, és az előző elágazáshoz érve vissza is tértünk a S jelzéshez. Így
megint csak ezen folytatjuk utunkat a kilátóhoz történt kis látogatás után.
Rövidesen lépcső következett, majd azon leereszkedve átkeltünk a vasúton is.
Innen már nem kellett sokat menni, és láthattuk Hárshegy állomást is, oda
felkapaszkodva újabb pecséttel lettünk gazdagabbak (17,2 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Visszatérve
a S jelzéshez tovább folytattuk utunkat lefelé. Rövidesen egy jelzetlen út
következett, mi is arra vettük tovább az irányt. Rövidesen a S körséta útba
csatlakoztunk, amin megközelítettük a Nagykovácsi utat. Az úttesten átkelve a
Nagyréthez érkeztünk, aminek a másik oldalán helyezkedett el újabb ellenőrző
pontunk is (18,2 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Eddigi
haladási irányunknak megfelelően meneteltünk tovább, és a rét széléhez érve az
úton el is hagytuk azt. A Villám utcához érve jó kis emelkedős aszfaltos
szakasz következett. Azt hiszem ez is egy emlékezetes része a túrának, és
sokakban megmarad ez a rész, ha egyszer már jártak erre. Az éjszakai túrán
lefelé se sokkal jobb jönni itt. Nagy nehezen azért csak túljutottunk rajta,
szép kis csendes tempóban azért minden rész teljesíthető. Az aszfaltút tetején
a jelzés ismét az erdőbe tér. Itt lehet választani, hogy nehezebb, vagy kicsit
könnyebb szakaszon közelíti e meg a túrázó a következő pontot, aminek a végén a
Fazekas-hegy csúcsa van, ellenőrző ponttal egyetemben (18,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic1yQ2Sd9VtlPAXdy7ATEoBSwPKJnWheFSvlsjmpHKJrQu5vB2_ZhimhcpZEaLTkSgOde8tjTLrqexOVvFDyzQJWvrN4LcKFOm5a3cgP2KFwGtFnaoOV_Jpkyq8kretfk0UpJcZrgng8Fm/s1600/16222977923_314bd3cfd2_k.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic1yQ2Sd9VtlPAXdy7ATEoBSwPKJnWheFSvlsjmpHKJrQu5vB2_ZhimhcpZEaLTkSgOde8tjTLrqexOVvFDyzQJWvrN4LcKFOm5a3cgP2KFwGtFnaoOV_Jpkyq8kretfk0UpJcZrgng8Fm/s1600/16222977923_314bd3cfd2_k.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Az eredeti utunkhoz visszatérve ismét a S körséta
jelzésen ereszkedünk lefelé, majd a K jelzéshez csatlakozva jutottunk ki
teljesen Hűvösvölgybe, a vasút alatt átérve. Innen még az állomás vágányait
kellett megközelíteni, ahol a múzeumban volt a következő pecsételő hely (19,6
km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Az
állomást elhagyva ugyan arra kellett menni, mint megközelíteni. A térre visszaérve
már csak a közelben lévő otthonhoz kellett elsétálni, ahol túránk célja is
helyet foglalt (19,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
megkaptuk okleveleinket, és kitűzőinket. Ezekből van több is, mindenki a túra
megtételének megfelelőt kap, attól függően, hogy hányszor teljesítette azt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
menetlevél egyik alsó sarka kuponként is funkcionál, az ebédlőben ezt vágják
le, és így kaptunk mi is ennivalót és innivalót a túra után. Bolognai volt az
ellátás és gyümölcslé volt hozzá innivalónak. Miután sikerült mindent
elpusztítani szedelőzködtünk is, mert várt már minket a villamos, és a
kacifántos hazajutás is. A menetlevél másik sarka a túra napján menetjegyként
szolgál, így akinek volt kedve, vagy éppen a hazajutás jobb volt a
Széchenyi-hegytől, az vissza is vonatozhatott odáig.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
villamos természetesen csak a Széll Kálmán térig közlekedett, mert ott minden
fel volt túrva. A tér másik oldalán lehetett átszállni egy másik villamosra, de
mi inkább a sétálást választottuk a Déliig. Onnan aztán buszozás volt
Kelenföldig, ahonnan azért már csak sikerült újra vonatra szállni, és szépen
lassan hazaérni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Szép
kis vasárnapi túra volt ez. Nem egy nagy táv, szint azért van benne, így ki
tudja magát fárasztani az ember. Sokan gyerekekkel vágtak neki, a kisvasút
azért vonzza a családokat. Jól éreztük magunkat mi is, a szervezők hozták a
szokásos szintet is. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, így semmi akadálya nem
volt, hogy aki eljött az ne érezze jól magát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiO-J3Goy1-2dAUHS0gVjYI1I4yKdnnis3IVFP-nHQg9Cxb5BTKGN0q_CJb55xLYkOmesFJ4rnfaZMQRQok_2KvfEoe2b6cEY01P3Nn1vPaRXQfcqvh6eMFbt90XuM8iLXLjS2qheN3xTQ8/s1600/16817071906_1d559740a2_k.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiO-J3Goy1-2dAUHS0gVjYI1I4yKdnnis3IVFP-nHQg9Cxb5BTKGN0q_CJb55xLYkOmesFJ4rnfaZMQRQok_2KvfEoe2b6cEY01P3Nn1vPaRXQfcqvh6eMFbt90XuM8iLXLjS2qheN3xTQ8/s1600/16817071906_1d559740a2_k.jpg" height="265" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a rendezőknek a túra lebonyolításáért és megtartásáért. Köszönet a túratársnak
is az egész napos vidám percekért és a szép napért! <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Íródott
az úr 2015. évében, Böjtmás (Kikelet) havának 31. napján.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi
üdvözlettel!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-28905358259318773962015-03-11T13:20:00.001+01:002015-03-11T13:20:45.946+01:00Reguly Antal emléktúra 35<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2015.
március 7.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJ4M81lVJU2JyjytgCxfS3XVVXmfSt1K1ZO690H-KA3r0WGQ6dYBwfuV6ielLBCSHkxfxdz_IH2AsKPEx_gru-ePp4KEkcx_THLmNwbSQGD8YRwl2Ni-aLm6VYUCsP5t5YPybPLg13QYSp/s1600/16564050409_ce53d7fe80_o.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJ4M81lVJU2JyjytgCxfS3XVVXmfSt1K1ZO690H-KA3r0WGQ6dYBwfuV6ielLBCSHkxfxdz_IH2AsKPEx_gru-ePp4KEkcx_THLmNwbSQGD8YRwl2Ni-aLm6VYUCsP5t5YPybPLg13QYSp/s1600/16564050409_ce53d7fe80_o.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ezúttal
egy kis bakonyi kirándulásra invitálom olvasóimat. Reggeli friss időben, korai
ébredés után kocsival közelítettük meg Zirc városát, túránk kiinduló pontját. Útközben
telt meg szépen a kocsi, majd öten szálltunk ki belőle, mire megérkeztünk.
Párszor már megfordultam én is a Bakonyban, szeretem is, kicsit a szívem
csücske is. Ilyen kora tavaszi időben még nem volt szerencsém erre járni, így
ismerős utakon, de más körülmények között ismerhettem meg a Bakony ezen arcát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Túránk
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Reguly_Antal" target="_blank">névadójáról</a> elnevezett múzeumban volt a regisztráció, amin hamar át is estünk,
mert a főváros környéki túrákkal ellentétben itt nem volt jellemző a nagy
tömeg, de ez talán nem is lehet negatívumnak felróni, mert ettől volt szép az
egész, hogy nem tapostuk egymás sarkát útközben. Az utcára kiérve láttuk, hogy
gyönyörű idő ígérkezik, mert az <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g" target="_blank">apátság</a> fölött már nagyot nyújtózott a Nap, és
nem zavarta egy felhő sem a felőle áradó meleg sugarakat. Így vidáman vágtunk
neki az előttünk lévő szakasznak. Csípős volt egyébként a levegő, még mindenkin
vastagabb öltözet volt, a hegyek ölelésében megbúvó településre jellemző a
hűvös időjárás. A P jelzésre álltunk rá, és folyamatosan rajta haladva
jutottunk ki Zircről. Az utolsó házakat is elhagyva lassan kezdtünk az erdőbe
egyre jobban behaladni. Viszont még itt volt egyből egy ellenőrző pontunk is,
ahol csokival kedveskedtek nekünk a rendezők (2,5 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRYQDjhc8yB1BiOh8mHNMQZ0u-p7jrNuGNxXu4BZuQKJDEygLp9PtijnDX-udXQvszjkB918Te0-E3Yt_OSIt1PXqeMp8iPLvxFlcYTNvLu-urg1_dPXfmOG9On3ZfRwgX0rUnEq1yRTBN/s1600/16562877450_17bec41b99_o.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRYQDjhc8yB1BiOh8mHNMQZ0u-p7jrNuGNxXu4BZuQKJDEygLp9PtijnDX-udXQvszjkB918Te0-E3Yt_OSIt1PXqeMp8iPLvxFlcYTNvLu-urg1_dPXfmOG9On3ZfRwgX0rUnEq1yRTBN/s1600/16562877450_17bec41b99_o.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Továbbra
is a P jelzésen mentünk előre. Ez a szakasz számomra talán az ország legszebb
túraútvonala, itt mindig szeretek túrázni. Ahogy az ember egyre jobban halad a
Cuha-völgybe az minden évszakban lenyűgöző látvány. A vasút is ebbe a völgybe van
kényszerítve, így arra is van lehetőség, hogy találkozzunk valahol vele
útközben, szerencsére a nagy vonalbezárásoknak ez a rész nem esett áldozatul,
civil kezdeményezésre sikerült eddig a forgalmat fenntartani. Nem csak
gyalogosan lenyűgöző a Cuha-völgy, de vasúti szempontból is az ország egyik
legszebb vasútvonala, kár lenne érte, ha feledésbe merülne. De visszatérve
utunkhoz is, volt látnivaló bőven. A fák még kopaszon nyújtóztak az ég felé, de
már lehetett érezni, hogy valami változik. Az éjszakai fagy is kezdett
ereszteni, mert ahol a Nap már a földet nyalogatta, ott bizony el is tűnt a dér
a fűről, és a talaj is egyre jobban kezdett ereszteni. Ez persze nem volt
minden helyen előny, mert azért ragadt a cipő a sárba, de a nehezebb részek még
később jöttek. Itt viszonylag sík részen haladtunk a völgyben, szinteket nem
nagyon kellett legyőzni, így lehetett nézelődni. Voltak helyek, ahol nem is
tudtunk a kijelölt úton haladni, persze nagy elszántsággal ott is teljesíthető
lett volna az út, de volt ahol ésszerűbb volt mellette haladni, mert ott nem
volt olyan sár. </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXZzM0LVF-ISUnAXR0jJ2f6aaM_7f0pIHRJkfLncWC2nvT2iEpM7u1vy6_G_jX7tBkKzjnwEm5RvRlnI5AT2hS5GCIllan9BqbuxltkofzthB1fszCNWB-HdZqFv7Xw5XcFbFz-I9AmRhF/s1600/16749163771_7be42341bf_o.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXZzM0LVF-ISUnAXR0jJ2f6aaM_7f0pIHRJkfLncWC2nvT2iEpM7u1vy6_G_jX7tBkKzjnwEm5RvRlnI5AT2hS5GCIllan9BqbuxltkofzthB1fszCNWB-HdZqFv7Xw5XcFbFz-I9AmRhF/s1600/16749163771_7be42341bf_o.jpg" height="320" width="212" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Volt olyan szakasz is, ahol a vasúti töltés sietett a segítségünkre,
mert a kijelölt útvonal olyan sáros volt, vagy épp a patak mosta el az olvadás,
és eső következtében megnövekedett vízhozam következtében az átkelési
lehetőséget. Meglepetés volt számomra, a sok hóvirág is. Itt csak ősszel, és
télen sikerült még túráznom, és most rengeteg kis virág borította az utunkat.
Sokszor úgy kellett óvatosan keresni a helyet, ahova léphettünk, hogy ne
tapossuk le ezeket a kis törékeny virágokat, amik szintén a tavasz első
hírnökei voltak. Jó volt látni, hogy az ősszel lehullott avar között már az új
élet is ott nyújtózkodik, és hirdette a megújulást. A hegy oldalában persze
volt még <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1rtalan_kankalin" target="_blank">szártalan kankalin</a> is, persze ha jól keresetem rá a nevére. Kicsit
elkalandoztam, de a táj emléke is magával ragadja az embert, de most már
haladjunk is tovább. Lassan beérkeztünk Porva-Csesznek vasútállomásra. Itt nem
volt pont, de egy kis nézelődésre, és fotózásra itt is megálltunk. Tovább indulva
viszont kis séta után a S jelzés kivált a P jelzésből, így arra térve indultunk
tovább a Zörög-hegy mellett futó Aranyos-völgyben, ami a nevével ellentétben
nem aranyozta be a napunk. Az első emelkedővel tulajdonképpen itt találkoztunk
a túrán, így távolság után a szinteket is elkezdtük legyűrni. </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqu7C0pYTLpc-Wf9MXrQggdGrbA-wAxhFVwgqN5nGUzHulg5l1b2_dyYpPAt9gi2dOHcSg9ECDE4zt3Xnu4uRO3LY0B3zxJdMG_aaAOD5KQnTU19YHNKP9zB0IK9G7xt7nic_Dgf_kjoNO/s1600/16749525502_4210bc0ddc_o.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqu7C0pYTLpc-Wf9MXrQggdGrbA-wAxhFVwgqN5nGUzHulg5l1b2_dyYpPAt9gi2dOHcSg9ECDE4zt3Xnu4uRO3LY0B3zxJdMG_aaAOD5KQnTU19YHNKP9zB0IK9G7xt7nic_Dgf_kjoNO/s1600/16749525502_4210bc0ddc_o.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Viszont itt nem
volt annyira jellemző a fagy, így sok helyen a kiengedett talaj okozott kis
fejtörést is nekünk. A jelzések is furcsán voltak a fák oldalában feltűntetve,
így azt utat is keresgélni kellett a nagy dagonyázások közepette. Volt ahol
bokáig érő vízben kellett volna előrébb jutni, köszönhetően az
Aranyos-pataknak, így ezeket az
akadályokat is kerülgetni kellett. Persze volt ahol le volt deresedve a talaj,
így a vizes cipő a fagyott földön tudott meglepetéseket okozni, és
csúszkálásban is volt részünk. Kicsit gyötrelmesen értünk át ezen a részen, nem
is lehetett úgy haladni, így aztán hamar bele is melegedtünk az előrejutásba.
Lassacskán kijutottunk egy erdészeti útra, így ott a sarat le is tudtuk verni a
cipőinkről, és kicsit körbe is tudtunk már nézni, figyelmünket már nem csak az
előre jutás nehézsége kötötte le. Már lehetett látni mellettünk a fölfelé
magasodó cseszneki várat is, mert a település szélét is elértük lassan. Így érkeztünk
meg egy csomóponthoz, és itt egy fára kihelyezett ellenőrző kódot lejegyezve igazolhattuk,
hogy ezt az ellenőrző pontot is érintettük (13,2 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjedZemBBC8YNCofYmb_V1M63i-z355Rto4oDAIGhCT9NAUsbUXyBAipLcLVUrMmOa-rn66d1Nvq7UGQ-4I30mpIXhmO8kutQ8M7Hgeb_RBb-kmQxhTugaEAWcOFVnNTpD1rZIN53EcQGa-/s1600/16563537640_a732f18eb6_o.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjedZemBBC8YNCofYmb_V1M63i-z355Rto4oDAIGhCT9NAUsbUXyBAipLcLVUrMmOa-rn66d1Nvq7UGQ-4I30mpIXhmO8kutQ8M7Hgeb_RBb-kmQxhTugaEAWcOFVnNTpD1rZIN53EcQGa-/s1600/16563537640_a732f18eb6_o.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Inne
visszafelé indulva a S+ jelzésen mentünk tovább, ami nem sokkal később a S
jelzés másik ágába csatlakozott be, így újra azon haladtunk tovább, ami egyben
a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Dornyay_B%C3%A9la" target="_blank">Dornyay Béla</a> emlékút része is egyben. Most a Zörög-hegy másik oldalán
gyalogoltunk. A hegyre nem kellett felmenni, amit annyira azért talán nem is
bántunk. Így viszont láthattuk a mögöttünk hagyott Csesznek és
Bakonyszentkirály épületeit. Alattunk pedig a szántóföldeknek köszönhetően szép
kilátás is nyílt a környező tájra, ami még mindig a napsütésben ragyogott. A
másik oldalon a hegyoldalban csupasz törzsű hatalmas fák látványa vonzotta még
a tekintetünket. Később figyelni kellett, mert az utunk egy bal kanyart
váltott, és ezt követve később a Z jelzés is csatlakozott a miénkhez. Így
jutottunk be ismét a Cuha mellé, itt már elég sok jelzés futott együtt. Volt
lehetőség, hogy a patakban elhelyezett köveken, vagy kicsit lentebb egy hídon
keljünk át rajta, mindenki vérmérsékletétől függően választhatott. Ezután már
bent is voltunk Vinyén, ahol a büfénél volt ellenőrző pontunk is, ahol
frissítővel vártak minket a rendezők (18,3 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTAhJ3SXRRDB1yzUvTGw_7Peo8QceMhROVcLxDio91o1zDPIAI7Y5KciCaPZreajtA5etnt-S0ev7jqVIQMw9jC5QPsrNqc5KVxr5FGiq-BCY3Ex-t9fHV6XhJcHitAiR2XMddmXBKigi-/s1600/16564688669_ff6a40c018_o.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTAhJ3SXRRDB1yzUvTGw_7Peo8QceMhROVcLxDio91o1zDPIAI7Y5KciCaPZreajtA5etnt-S0ev7jqVIQMw9jC5QPsrNqc5KVxr5FGiq-BCY3Ex-t9fHV6XhJcHitAiR2XMddmXBKigi-/s1600/16564688669_ff6a40c018_o.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kis
pihenő után, tovább indulva a P,S,Z jelzéseken haladtunk. Egy elágazás után
viszont nekünk ismét csak a S jelzést kellett követni, így az aszfaltozott utat
hátrahagyva egy erdészeti útra jutottunk, és a Hódos-ér mellett haladva
jutottunk be ismét a hegyek közé. Ez is egy kis völgy volt, ahol megint csak
sok látnivaló volt útközben. A nagy sziklák tövében itt is sok helyen lehetett
hóvirágokat látni, és a kis patak is szépen csörgedezett utunk mellett. Itt nem
kellett nagy szinteket legyőzni, így lehetett nézelődni és figyelni a
mellettünk elhaladó tájat. Elég hosszan kanyarogtunk ebben a völgyben, majd a
Kopasz hegy mellé kiérve egy kis tisztás mellett ismét sáros rész következett,
itt is sokszor kellett kerülgetni a munkagépek által felvágott sáros úton a
rossz részeket, de korántsem volt olyan, mint az Aranyos-völgy. A völgyből
kiérve már következő célpontunk épületei is látszottak, de mire odaértünk még
itt is kellett egy kicsit küzdenünk a sáros részekkel. Végül csak beértünk
Porvára, ahol ellenőrző pontunk is volt, és itt kaptunk kupont is, ami
beváltható volt a büfében, ahol a pontunk is elhelyezkedett (27 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLfOveVZyS1kAwncZWNJHncMwMimA5rDbw5UIo6Y3AmJyGmsQ_151LpyL1PoAyd9OZ-VT4PxPJ-znQTmSOaajTyhWGfbpsiuOkhONdRFMDHxCtmDwaZKm0ZtFdfKvWamanUBRffnHoVKmJ/s1600/16563672650_d105a14459_o.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLfOveVZyS1kAwncZWNJHncMwMimA5rDbw5UIo6Y3AmJyGmsQ_151LpyL1PoAyd9OZ-VT4PxPJ-znQTmSOaajTyhWGfbpsiuOkhONdRFMDHxCtmDwaZKm0ZtFdfKvWamanUBRffnHoVKmJ/s1600/16563672650_d105a14459_o.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
kis pihenőt iktattunk be, mert jól esett egy kicsit leülni a padokra ebben a szép
napsütéses időben. Aki nem ismerte az igazi falusi hangulatot, az viszont
kaphatott is belőle egy jó adagot. A hegyek ölelésében megbúvó kis falvaknak ez
a vonzereje, szinte megállt az idő, és ha valakinek igénye van rá, és a városi
forgatagból ki szeretne szakadni, akkor ide megéri kirándulni egy kicsit, mert
teljesen más világ tárul majd itt elé. Pihenőnk végeztével újra a S jelzésen
találtuk magunkat, és egyre jobban kezdtük magunk alatt hagyni a kis falut,
mert a domboldalon fölfelé vitt az út, amin haladtunk. Itt már nem volt sár, a
szántás már magába szívta a vizet, a föld sárga színe is a löszös, homokos
talajra utalt</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">. </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhebjzTqyi7hvHLiUGxV542E5ITfqoH3GOgdnsY5a0AENI0IxwKAsVRCLIEr3M18RHRiOOYZDW5gteUEWt0ytishRgRJbS1PtExqXnDHdHGO8zfYhGp3zKhaZzwCR_AdSgE8sm_zy0Krrs5/s1600/16565517969_b933d9e8ef_o.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhebjzTqyi7hvHLiUGxV542E5ITfqoH3GOgdnsY5a0AENI0IxwKAsVRCLIEr3M18RHRiOOYZDW5gteUEWt0ytishRgRJbS1PtExqXnDHdHGO8zfYhGp3zKhaZzwCR_AdSgE8sm_zy0Krrs5/s1600/16565517969_b933d9e8ef_o.jpg" height="320" width="212" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A Zsidó-erdő mellé érve hagytuk el a S jelzést, és
váltottunk rá a K jelzésre, amin leereszkedve érkeztünk meg Borzavárra. A
templom csúcsa már messziről látható volt, és az út is mellette ereszkedett be
a faluba. A jelzés teljesen keresztül haladt rajta, így mi is végigmehettünk a
falun. Másik végén pedig újra csak fölfelé vitt utunk, mert meg is érkeztünk a
Pintér-hegy lábához, és ha már egyszer ott volt, akkor illett is rá fölmenni.
Jó kis emelkedőt legyűrve haladtunk egyre feljebb. A nemrég mögöttünk hagyott
borzavári templom csúcsa fölött jártunk lassacskán, mert visszatekintgetve még
láthattuk a falut az erdő fái között. A Nap még mindig szépen sütött, de már
lehetett érezni, hogy átjutott delelőjén, és azért ilyenkor még a sugarai nem
olyan erősek, így lehetett érezni, hogy lassacskán már hűl az idő. A hegy
megmászása után ezt a másik oldalon jobban is éreztük, mert ahogy
aláereszkedtünk a völgybe, ide már nem jutott be a napsütés, és eléggé hűvös
volt így a levegő. Igaz, hogy az emelkedőbe jól bele is melegedtünk. Az
ösvényen haladva füstöt láthattunk magunk előtt, a K jelzésről szalagozás is
arra vezetett minket, így érkeztünk meg a Fiatalító-forráshoz, ahol ellenőrző
pontunk is volt (33,4 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ittunk
egy jót a forrás vizéből, mert hát sose tudhatja az ember, aztán sokat nem is
időztünk, mert ide nem sütött be a Nap, és hamar ránk hűlt a ruha. Meg amúgy
sem volt már sok hátra, és haladni is akartunk előre. A K jelzésre visszaállva
még kaptunk egy kis saras részt így a vége előtt. Ez már viszont nem volt nagy
akadály. Folyamatosan ereszkedtünk alá, és már a fák között ki is lehetett
venni az apátság tornyait. Végül a játszótér mellett ki is jutottunk újra a
városba és immár újra Zirc utcáin haladva érkeztünk meg lassan a Múzeumba, ahol
túránk célja is volt (35,6 km). <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Megkaptuk
emléklapunkat és kitűzőinket. Az ellátás a szokásos volt, zsíros és vajas
kenyér közül lehetett választani, a szokásos feltétekkel. Volt még több fajta
szörp is bekeverve. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Jól
éreztük magunkat. Nem voltak nagy szintek a túra folyamán. Voltak viszont a sár
miatt nehezebb részek, de ezek is legyőzhetőek voltak. Nagyon szép
vonalvezetésű túra volt viszont. Kár, hogy a Cuha-völgy legszebb része
kimaradt, de azért ott a továbbjutás is kérdéses lehet időnként, mert a megáradt
patak bosszúságot is okozhat, ha olyan időszakban keveredünk arra. A szép idő
is kedvezett a túrának, és a jó közérzetnek. Egészségesen el is fáradtunk a
végére, de az élmények miatt mindenképp megérte. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Kis pihenő után összekaptuk magunkat, és a kocsiba beülve már indultunk is
haza, a frissen szerzett emlékektől eltelve. Időközben ránk is sötétedett
hazafelé, így egy egész napos kikapcsolódáson voltunk túl.</span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOWTnEhiLAmyhfW7cYRKEXfPtRasWL-yhjCQpXt8OXCKFNLbAokSO3XQtkUvGnPUGKGRzh49w6gcG2r-CmfT2DvqAW-8QgtE_aOAemIhC17xquJCbELbq23MMdRooFRELUFzuUUDebjCXy/s1600/16750693632_c3b76acc2a_o.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOWTnEhiLAmyhfW7cYRKEXfPtRasWL-yhjCQpXt8OXCKFNLbAokSO3XQtkUvGnPUGKGRzh49w6gcG2r-CmfT2DvqAW-8QgtE_aOAemIhC17xquJCbELbq23MMdRooFRELUFzuUUDebjCXy/s1600/16750693632_c3b76acc2a_o.jpg" height="265" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a szervezőknek a túra lebonyolításáért és szervezéséért! Jól éreztük magunkat,
és talán ez a legfőbb dolog, amiért valaki rendez egy túrát. Voltak rövidebb
távok is, így aki nem akarja bevállalni a 35 kilométert, az választhat rövidebb
útvonalat is. Azt hiszem a Bakony eleve már záloga egy szép túrának. Köszönet a
túratársaknak is a szép emlékekben való osztozásban és a kitartó menetelésben!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi
üdvözlettel!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Íródott
Tárnokon, az úr 2015. évében, Böjtmás havának 11. napján.<o:p></o:p></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-88470541540445821522015-02-13T11:31:00.002+01:002015-02-13T11:31:34.402+01:00Téli Tihany 20<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2015.
február 7.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Előző
évben is részt vettünk ezen a túrán, és jól éreztük magunkat, így adta is magát
a gondolat, hogy idén is részt vegyünk rajta. Most kis csapatunk négy fővel
vágott neki a napnak. Tihanyba utazásunk most autóval történt, mert sajnos a
vasúti és közúti tömegközlekedést még mindig nem sikerült összehangolni, pedig
már évek óta meg volt rá az ígéret… Szóval így végül az autós utazás felére
redukálta az eljutási időnket, így nem is annyira friss időben kellett
felkelnünk, de azért még így is sötét volt, mikor csörgött az óra. Szóval a kis
autókázás után meg is pillanthattuk a Balaton egyik ékét, a tetején díszelgő
apátsággal, magasba nyúló tihanyi félszigetet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjE-JdZJDqAJDt5QZKvo0mZph6_YWLnP4RMWqz99HvFkKfabn7uB39MxPOKvXnLJltlRzqUD3szP6aghUV7O-Gs8FbfaKJ1kDkxTwCvvw2dcEv6vODQeh7e2PGP_m9yMj9wRgSi4xtDosbZ/s1600/DSC02204.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjE-JdZJDqAJDt5QZKvo0mZph6_YWLnP4RMWqz99HvFkKfabn7uB39MxPOKvXnLJltlRzqUD3szP6aghUV7O-Gs8FbfaKJ1kDkxTwCvvw2dcEv6vODQeh7e2PGP_m9yMj9wRgSi4xtDosbZ/s1600/DSC02204.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ha
már fürdeni nem lehet, legalább télen is kikapcsolódást nyújt ez a környezet.
Személy szerint nagyon szeretem a magyar tengert, így mindig jól eső érzéssel
tölt el a nagy víztükör látványa. Nyaralás, átúszás, kerékpározás, amit az éven
nyújtani szokott, és most a túracipőt is lehet a környezetében koptatni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Szóval
az általános iskolába megérkezve hamar átestünk a rajtolás szokásos menetén,
most nem volt akkora tömeg a rajtban, mint előző évben, de így is futószalag
szerűen jutottak túl rajtunk a rendezők. Nem hiába, eléggé kedvelt túrának
tűnik, a rövidebbnek mondható családi távok sokakat csábíthatnak a
teljesítésére. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
rajtból elindulva egyből kaptunk a kezünkbe egy téli fagyit, hogy a folyamatos
ellátásról is szó essék. Napsütéses, ámbár hűvös idő ígérkezett a nap folyamán,
amit a néha megélénkülő hűvös szél csak tetézett. Jól felöltözve, minimális
havon, fagyott talajon vágtunk neki a táv legyőzésének. A Belső-tó partján, kis
földúton haladtunk előre, és megcsodálhattuk a soha meg nem unhatatlan tihanyi
panorámát. A kevés nádas mögött kacsák úszkáltak a víz tükrén, mert annyira
hideg nem volt, hogy befagyjon. A nap is szépen sütött a tájra, jól is esett,
hogy a nyílt téren nem csak a szél az, ami az arcunkat nyalogatja. Kis idő után
viszont el is kezdődött az emelkedés is a S+ jelzésen nekivágtunk fölfelé a
Hármas-hegynek. Ha kicsit fáztunk is, az egyből elmúlt az emelkedőnek
köszönhetően, valamint a kocsiban elgémberedett izmaink is egyből üzemi hőfokra
jutottak. A kirakott táblácskákat követve viszont hamarosan el is értünk az
Átjáró-barlanghoz, ahol első ellenőrző pontunk volt (1,4 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
túró rudit kaptunk a pecsétünk mellé, majd mehettünk is tovább. A kis jelzett
ösvényen bujkálva haladtunk előre. Időnként eléggé jeges részek is voltak, így
kellett is figyelni, hogy hová is lépünk, mert hamar pórul is járhatott volna
az ember. Haladtunk a jelzésen, az előttünk lévők után, de aztán csak azt
vettük észre, hogy mindenki fordul vissza. Egy jó kis tömeges eltévedésbe
sikerült belekeverednünk, így mehettünk vissza. Még jó, hogy annyi úttal van
szabdalva a félsziget, így hamarosan visszatérhettünk a ZT jelzésre, és már a
jó nyomon voltunk. Visszaereszkedtünk így a Belső-tó partjára, majd a nyugati
oldala mellett elhaladva érkeztünk meg a Kis-Erdő-hegy lábához. Ha meg már ott
volt a hegy, miért is ne vezetett volna fölfelé rá a túra útja. Így mi is nekikezdtünk
az emelkedésnek, és a sziget öleléséből egyre jobban emelkedtünk fölfelé, hogy
megcsodálhassunk az alattunk elterülő táj látványát. Így már az ember nem is
bánja, hogy ilyen emelkedőket kell leküzdenie, mert a látvány az kárpótol a „szenvedésért”. A hegy gerincén kaptattunk fölfelé, következő ellenőrző pontunk
is itt volt (3,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJV4UPPbRQpvaz9kWLpEgjbE-6cHz8WGZYRYTxmiuLWsKfnanRAJdeLv4sccXAJLKdSLZdCKjudCH9gjn7w5EhxS_YSeP_q2ezrmZ-5jdUAoCYf7i-2EvBnccFa0VURHvbFzw8fP7z277P/s1600/DSC02220.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJV4UPPbRQpvaz9kWLpEgjbE-6cHz8WGZYRYTxmiuLWsKfnanRAJdeLv4sccXAJLKdSLZdCKjudCH9gjn7w5EhxS_YSeP_q2ezrmZ-5jdUAoCYf7i-2EvBnccFa0VURHvbFzw8fP7z277P/s1600/DSC02220.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
ZΔ jelzést követve jutottunk le a hegyről, ami megint csak csúszósságáról lesz
emlékezets, de szerencsére jól tapadtak azért a cipők. A nap melegítő hatása a
jeget kicsit megeresztette, így vizes volt néhány helyen a föld teteje, ezért
még csúszósabb volt a talaj. Innen szalagozást kellett követnünk, és így
érkeztünk el a Külső-tó széléhez, majd ezt is elkezdtük körbe kerülni. Elég sok
vad lehet a környéken, mert a fagyott patanyomok erről árulkodtak, valamint
takarmány is volt nekik ide kiszórva, amit elég gyakran jöhetnek látogatni az
erdők állatai. Most a tó jobban ki volt áradva, mint előző évben, így nem
tudtunk a szekérúton haladni, mert az víz alatt volt, így mellett a hegy
lábánál haladva kerültünk egy szakaszon. Ez egy sík, monoton rész volt. A mezőn
egyre jobban eresztett a fagy, így jó adag sár ragadt a cipőinkre, ezért egy kis
dagonyában is volt részünk, persze a későbbiekben a napsütötte helyekre ez
jellemző is maradt. Vízválasztó lehetett valamilyen szempontból a Balaton, mert
a déli országrészekben, a napokban elég jó kis havazás volt, ami ezt a
környéket már elkerülte. Az Apáti-hegy lábához érkeztünk ekkor, és a romtemplom
mellett következő ellenőrző pontunk is helyet kapott (7,1 km). Itt egy kis
szusszanót is tartottunk, na nem azért mert, annyira lefárasztott volna minket
a mögöttünk lévő szakasz, hanem mert a jó ellátásban részesülve, ezek
kiélvezésére mindenképp időt szakítottunk. Aki ott volt, az úgyis tudja, hogy a
szervezők mivel kedveskedtek a túrázóknak, így nem is mondanék róla többet, aki
tudni akarja, az jövőre vágjon neki.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnM2rfVeX8KZyTKwRHoSn6lHplq1T1kUZbgmp4Uan3WFw8gHpDbR1K0QlDpoCRyMG-mH0TpibpgJOMtwYxCwa5sUF_xsxlH9tLLgacKiEnbHzUw5LOvHgRC862b8pUcfo6pZo7d_sULJH7/s1600/DSC02229.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnM2rfVeX8KZyTKwRHoSn6lHplq1T1kUZbgmp4Uan3WFw8gHpDbR1K0QlDpoCRyMG-mH0TpibpgJOMtwYxCwa5sUF_xsxlH9tLLgacKiEnbHzUw5LOvHgRC862b8pUcfo6pZo7d_sULJH7/s1600/DSC02229.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Mikor
mindent elfogyasztottunk, rendbe szedtük magunkat és jöhetett az újabb
emelkedő. A S és ZT jelzésen indultunk neki az Apáti templomtól a Csúcs-hegy
megtámadásának. Ez jóformán egy folyamatos felfelé vándorlás volt. Szépen
haladtunk is, először az Apáti-hegyet érintettük, majd a Nyereg-hegy
következett. Az idő tökéletes volt, már eléggé jól sütött a nap, így nem volt
olyan hideg érzete az embernek sem, meg a nemrégiben magunkhoz vett fűtőelemek
egész jól dolgoztak. Így elég jó iramban lehetett haladni. Egyre jobban kiemelkedtünk
ismét a félsziget síkjából és a már sokat megénekelt balatoni panoráma
lélegzetelállító szépségével kezdett előttünk, feltárulni. Meg-megállva néztünk
mindig szét, mert azt hiszem ez is egy olyan látvány a magyar ember számára,
ami örökre beleég az emlékezetébe, ha egyszer látja, és örökké tartó szerelem
fogja ez után ehhez a tájhoz kötni. Viszont már a kis fenyves pamaccsal
ellátott Csúcs-hegy is előttünk volt már, ahol ismét csak ellenőrző pont is
volt (9 km). Túránk legmagasabb állomásához is érkeztünk itt egyben, magasabbra
nehéz is lett volna jutni, mivel a félsziget legmagasabb pontja is a Csúcs-hegy
egyben. Innen már jobban voltak tagolva a szintek. Idáig folyamatosnak volt mondható
a felfelék, és lefelék megoszlása, viszont most jött a hullámvasutazás. Egymást
sűrűbben váltó lejtők és emelkedők következtek. </span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhklgIIE14AJzHDt0pvzRulTiv-TLbn5T2aay_sCnz3CkopP3tC6vI9MMXKu5ZCvqm1CmvclSF7p0-U3wO29ttIXnxuy0viFS9WRQMSGuwn6qIl_fG-RDjr2PefWL3oMwLDez5qXzKU1d_c/s1600/DSC02241.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhklgIIE14AJzHDt0pvzRulTiv-TLbn5T2aay_sCnz3CkopP3tC6vI9MMXKu5ZCvqm1CmvclSF7p0-U3wO29ttIXnxuy0viFS9WRQMSGuwn6qIl_fG-RDjr2PefWL3oMwLDez5qXzKU1d_c/s1600/DSC02241.JPG" height="212" width="320" /></a></span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Az előző évi túránk legnehezebb pontja itt jött el, szerencsére most könnyebben
sikerült lejutnunk a hegyről. Kötél volt most is kihúzva a sziklák mellé, amiken
eléggé meredeken kellett aláereszkedni, viszont a talaj most nem volt jeges.
Így kicsit nyugodtabban lehetett aláereszkedni, és folytatni az utunkat előre.
Még mindig a ZT jelzést követve kezdtünk neki a félsziget nyugati oldalának
bejárásának. Itt, mint említettem sokszor a szintek legyőzése nyújtott
változatosságot utunk folyamán. Voltak latyakos csúszós részek, lépcsők, fa
kikerülések. Folyamatosan haladtunk, megmásztuk a Gurbicza-tetőt, majd a
Szarkádi-erdőn áthaladva érkeztünk el a Gejzír-mező közepén trónoló hegy
Hálóeresztőnek nevezett csúcsához, ahol ellenőrző pontunk is leledzett (12,5
km).</span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
szalagozás vezetett minket a Z jelzéshez, amin megint csak elég hosszú utat
kellett majd megtennünk, több ellenőrző pont is fel volt rá fűzve. Itt is
kicsit dagonyázva haladtunk, mert eléggé sáros volt már ez a rész. Ahol árnyék
volt, ott volt jó haladni, mert azon a részen fagyott volt a talaj. Föl-le
haladtunk a különböző geológiai alakzatokon. Felértünk az adótoronyhoz, ami
mellett elhaladva kiértünk egy aszfaltozott utcácskába, ami elvezetett minket a
rév felől a település belsejébe vezető útra. Ezen is haladtunk kicsit, majd
rövid idő utána a jelzés és mi is újra erdei úton találtuk magunkat, de nem is
kellett sokat menni, mert újra egy ellenőrző pontba ütköztünk (14,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgs2febMVDbAdGqw1G7vqHBd3nnuETxF9rQqBwCPqsMlktEeMWwI2yodLEDWRuNzrIkZe37O20b-hNu4fOnYll2yU8wl3sgEb0xGgxuEkDARG6-a9KmOaskJr7LKxsCY7u13vzFo68NeG9Y/s1600/DSC02243.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgs2febMVDbAdGqw1G7vqHBd3nnuETxF9rQqBwCPqsMlktEeMWwI2yodLEDWRuNzrIkZe37O20b-hNu4fOnYll2yU8wl3sgEb0xGgxuEkDARG6-a9KmOaskJr7LKxsCY7u13vzFo68NeG9Y/s1600/DSC02243.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
almával kedveskedtek a rendezők. Kis szusszanás után lehetett is tovább
haladni. Egy jó kis emelkedő következett, amin a Kopasz-hegy tetejéhez
juthattunk el, az Akasztó-dombhoz. Ezen a részen kerestem az előző évben látott
nagy méretű borotva pengét, de vagy nem vettem észre, vagy azóta már lába kelt,
így nem sikerült újra látni. Egyébként az erdőt is igen megritkították ezen a
részen, és lehet akkor esett áldozatul. Az Akasztó-domb egyébként már a
Félsziget keleti oldalán helyezkedett el, így ennek a résznek a bejárása
következett. Elég sokszor viszont láthattuk ezen a részen az Apátság
jellegzetes épületét, ez vezetett utunkon. Ilyenkor beugrik egy nyári emlék,
ami a Balaton 2x nevű Balaton átúszás volt, aminek a fél távjáig ez a panoráma
volt a szemem előtt, és ez vitt előre. Persze akkor nem ilyen hűvös volt az
idő, mert itt a magaslaton azért eléggé fújt a szél is, így a napsütés hatására
kialakult melegebb hőérzetet eléggé lerombolta, ezért sokat nem is nézelődtünk,
hanem haladtunk utunkon előre. Az útvonal mellett egyébként elég sok szép
kilátással kecsegtető pont volt, így nyáron egy kirándulás erejéig látogasson
el ide nyugodtan mindenki, mert az úthoz közel, rejtve helyezkednek el ezek a
helyek, de hamar meg is közelíthetőek. Kis séta után viszont már meg is
érkeztünk a Piactérhez, ahol azért nyáron, szombatonként jó kis termelői piac
szokott helyet kapni. Itt a kövesutat követve haladt a Z jelzés, és mi is erre
vettük irányunkat. Folyamatosan haladtunk lefelé, majd meg is érkeztünk a téli
álmát alvó bazársorhoz, a kikötő mellett. Viszont mégis csak volt egy kis élet,
mert következő ellenőrző pontunk is itt kapott helyet, és édességgel, valamint
forró teával lehetett a fáradtság érzését csillapítani (16,4 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLJRQ9Abyb_-SccqzDbG0eIeZg6-iBwttzCr-Y-bVQiriIPuVecCWS4uftQpXgOaeY4xNTkgDDHfDyGGoTAao8X-WCS_xlE2YxSPosRwkJD33sm1Y1HeCoO5Kp2iBvJfSn9mkNeGNi8iu3/s1600/DSC02246.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLJRQ9Abyb_-SccqzDbG0eIeZg6-iBwttzCr-Y-bVQiriIPuVecCWS4uftQpXgOaeY4xNTkgDDHfDyGGoTAao8X-WCS_xlE2YxSPosRwkJD33sm1Y1HeCoO5Kp2iBvJfSn9mkNeGNi8iu3/s1600/DSC02246.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
frissítő után haladtunk is tovább. A nyáron oly sűrű forgalmat lebonyolító
kerékpárút is igen ki volt halva, ezt csak most mi túrázók népesítettük be.
Addig legalábbis, amíg el nem érkeztünk egy kis ösvényhez, ahol jelzésünk is
fölfelé kanyarodott. Eléggé meredek szakasz következett most, segített az
előrehaladásban a sok lépcső, de legalább ez sem volt most olyan
csúszós, mint a tavalyi évben. Így törtünk előre a Barátlakások felé, ahol következő
ellenőrző pontunk is volt (17,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnyiPmzotXuTpigOvFRWes_xAXqGye5V8ENafBQutD7mA8PfM41Dp0tlGWAbPiBkHPSOSZmAmtdVYB7bAtUD3dFcH6cRAJybjfKaCp3m4fCJx8UtcS1VOVIHMTz5c6KXGK1_x3wFqr8lAo/s1600/DSC02254.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnyiPmzotXuTpigOvFRWes_xAXqGye5V8ENafBQutD7mA8PfM41Dp0tlGWAbPiBkHPSOSZmAmtdVYB7bAtUD3dFcH6cRAJybjfKaCp3m4fCJx8UtcS1VOVIHMTz5c6KXGK1_x3wFqr8lAo/s1600/DSC02254.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ez
a szakasz a naptól rejtett oldalán volt most a Félszigetnek, így nem is sokat
időztünk az ellenőrző pontokon. Haladtunk tovább előre, és felfelé. Itt
kesze-kusza kis ösvény volt a jelzett út. Sok helyen sáros is, mert idővel csak
kikerültünk annyira a völgyből, hogy újra napsütéses részek is voltak, amitől a
talaj viszont szépen meg s olvadt. A sár meg csak dagadt a cipőink talpán, amit
néha sikerült is kicsit leverni róla. Itt is láthattuk, hogy sok helyen megnyírbálták
az erdős részeket, mert a kopasz hegyoldalon most jobban el lehetett látni,
mint előző évben. Kiemelkedtünk ismét annyira, hogy végig követhettük ez eddig
megtett utunkat. Nem olyan nagy ez a Félsziget, de szinte mindent bejártunk,
amit lehetett. Most még viszont hátra volt egy jó kis emelkedő, amit le kellett
küzdeni. Végül aztán ezen is csak sikerült túljutni, és meg is érkeztünk a
Kálváriához, ahol utolsó pecsétünket is megkaptuk (19,2 km).<o:p></o:p></span></div>
</div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
lesétálva már a településen is találtuk magunkat, és így már nem volt más
hátra, mint a célba beérni. Tihany kis utcáin végül ez is sikerült, és az
Általános iskolához visszaérve beálltunk mi is a sorba, hogy díjazásunkat
átvehessük (20,6 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
sor nagy volt, viszont elég hamar sikerült eljutnunk az asztalokig, ahol
megkaptuk oklevelünket, és kitűzőinket is. Viszont a mákos tésztáért már nem
álltunk be, mert ott aztán már végtelennek tűnő sor kígyózott. Nekünk meg már
nem volt kedvünk annyit ácsorogni. Kicsit itt szerencsétlenül jött ki a dolog,
mivel a kisebb távok későbbi indulásának köszönhetően sokan egyszerre érnek be
a célba, így itt feltorlódnak az emberek. Persze türelemmel ezt is ki lehet
várni, de nekünk a leülés most jobban hiányzott, így kimentünk az udvarra
kicsit pihenni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Majd
már csak a hazaút váratott magára. Kocsiba ültünk, és indultunk is. Útközben
lassan ránk is sötétedett szépen, így el is telt ez a nap, minek végén már a
jól megérdemelt pihenés volt csak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
túra nagyon szép és jó volt. Hozta az előző évi hangulatot. Bízunk benne, hogy
amíg meg lesz rendezve, és időnk úgy engedi mindig meg fogjuk látogatni. Vannak
még persze télen a Balaton mellett túrák, de Tihanynak, azért mégis csak van
egy másmilyen hangulata, és ezen a tájon barangolni mindig jó érzéssel tölt el
mindenkit. Az ellátás már szokásosan jónak mondható ettől a szervező csapattól,
így nem is kellett most sem csalódnunk. Minden korosztály képviselte magát a
jelenlétével. Így látható, hogy a kisebb távokkal a fiatal és idősebb
korosztályokat is ide lehet vonzani. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioSaffEle_w4rA6LhVbtGnrPkzhscPBbOu8oPU34YdcN6ILOFK969ng0ygU9wA2WdDO9WFKC3BXcDvrGl8tqoxeHfLfZ9wVeSaecdaEr3DTS6SFHylF5f4LJQdrbWacxPzonpMRukppjAP/s1600/DSC02232.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioSaffEle_w4rA6LhVbtGnrPkzhscPBbOu8oPU34YdcN6ILOFK969ng0ygU9wA2WdDO9WFKC3BXcDvrGl8tqoxeHfLfZ9wVeSaecdaEr3DTS6SFHylF5f4LJQdrbWacxPzonpMRukppjAP/s1600/DSC02232.jpg" height="265" width="400" /></a></div>
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönjük
a szervezőknek a sok szépet és jót, amivel most is kedveskedtek a túra
résztvevőinek. Jól éreztük magunkat és jól is telt el az a februári nap. Kicsit
megint kiszakadtunk legalább a mindennapok szokásos kerékvágásából.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a túratársaknak is, akikkel jól telt el ismét ez a túranap. Jó volt újra
együtt, még egy szép élménnyel lettünk gazdagabbak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Íródott
Tárnokon, az Úr 2015. évében, Böjtelő havának 13. napján.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi
üdvözlettel!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">
<o:p></o:p></span>bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-91326988820259737522015-01-14T12:07:00.001+01:002015-01-14T12:07:16.517+01:00Téli Gyermekvasút 20<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2015.
január 11.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kis
kihagyás után újra sikerült felvenni a túracipőt, és nekivágni kis hazánk
túraútvonalainak. Számunkra ezzel a túrával kezdődött az újév. Előző évben
részt vettünk már ezen a túrán, így úgy gondoltuk, hogy idén is megpróbálkozunk
vele. A december munka és az ünnepek miatt ki is maradt most, így elégnek is
bizonyult ezzel a távval nyitni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kis
csapatunkba most heten verődtünk össze, voltak új tagok is, és persze régi kis
csapatunk tagjai is képviselték társaságunk. Az előző napok esőzései, és a
folyamatos túrabejárások képeit nézve már sejthettük, hogy érdekes kis túra elé
nézünk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
Gennaro Verolino általános iskolában volt a túra rajtja. Itt gyűltünk össze.
Most nem kellett sorban állnunk, mint az előző évben, mert valószínű sokakat
elriaszthatott az elmúlt időszak időjárása, valamint a meteorológia előjelzése
a nap folyamán. Mi viszont bedugtuk a fejünk a homokba, és nem figyeltünk
semmire, csak arra, hogy újra mehessünk együtt a régi ismerősökkel. A gyors
regisztráció és nevezés után már a Hegyhát úton találtuk magunkat, és a Z
jelzésen haladtunk. Az Eötvös úton átkelve, Normafánál már ott is volt az első
ellenőrző pont, és az első pecsét is egyben (0,6 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEienYZWeOikggCcWhkmdG8Zoyclzy2UJRd6MyCdbh7bLaeBwad1mf3pr1XRpKzlrVB53L06GiYsziVigIbAh8db_qn1YE1PhWRLzsfEOHmMsm8HGZ-GmRXSACBufkhyphenhyphen1HiXUd3tEYNy2EaF/s1600/DSC02156.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEienYZWeOikggCcWhkmdG8Zoyclzy2UJRd6MyCdbh7bLaeBwad1mf3pr1XRpKzlrVB53L06GiYsziVigIbAh8db_qn1YE1PhWRLzsfEOHmMsm8HGZ-GmRXSACBufkhyphenhyphen1HiXUd3tEYNy2EaF/s1600/DSC02156.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kicsit
nézelődhettünk még a tiszta időben, az alattunk elterülő városon. Látta már az
ember sokszor ezt a panorámát, de azért mindig van benne mit megcsodálni. A Z+
jelzésre váltva pedig elhaladtunk a sí ház mellett, majd az úttesten átkelve a székely
kapu alatt is elhaladtunk. Itt egy kis csoportosulás jött össze, és kerülgettük
az embereket, mert más kirándulók is ezt a helyet választották gyülekezőnek.
Itt kaptunk először csapadékot a nap folyamán. Ez nem nagyon áztatott minket,
mert hódara volt. Elég volt az utat is lesni magunk előtt, mert azért sáros és
csúszós volt. Eső már nem nagyon hiányzott hozzá, így örültünk, hogy az
legalább nem áztatja a talajt. Amúgy is volt látnivaló bőven. Sokszor, sok túrán
jártunk már erre, de az ősz végi ónos esőtől megtépázott fák látványa eddig
kimaradt az életünkből. A nagy fák sok helyen tövestől voltak kicsavarva, a
kisebbeknek pedig a tetejét törte le a ráfagyott víz. Ilyen úton ereszkedtünk
folyamatosan lefelé, Makkosmária felé. Lassan a fák közül ki is bontakozott a
templom tornya, aminek a tövében lévő réten volt szokásos ellenőrző pontunk is
(2,6 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjU_CyuS1LyuphbwBgDx-UaoRZiZrJSYa3ocwkq0JNAHv5Y789oFgPLk1hz1qmXB8uFF25JqnpyDZHuN76wdbNS04t4eXe0iB78F2VCdMUBc_V-iNd-CD8zfx9dUdFJk5kJIlHIVvwXqNDN/s1600/DSC02165.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjU_CyuS1LyuphbwBgDx-UaoRZiZrJSYa3ocwkq0JNAHv5Y789oFgPLk1hz1qmXB8uFF25JqnpyDZHuN76wdbNS04t4eXe0iB78F2VCdMUBc_V-iNd-CD8zfx9dUdFJk5kJIlHIVvwXqNDN/s1600/DSC02165.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Pecsétünket
megkapva vághattunk az út további részének a P jelzésen. Itt egyből egy kis
emelkedővel melegíthettünk neki az előttünk álló magaslatoknak. Ha már egyszer
lejöttünk a hegyről, akkor illik még egyszer fel is menni rá. Folyamatosan
emelkedtünk is ki a völgyből, így kilátás nyílt a távolban elterülő Budakeszire
is. Az útviszonyok itt már jobbak voltak, nem csúszott úgy, mivel le lehetett
fagyva a talaj amúgy is, és falevéllel is jobban volt borítva. Közben a S
jelzés is csatlakozott a P jelzéshez, így közös szakaszon haladtunk tovább
előre. Időnként lefelé is mentünk, de jellemző volt a folyamatos emelkedés.
Ahogy jobban betértünk az erdőbe, így itt enyhébb volt az idő, és a talaj is
jobban ki volt engedve, ennek köszönhetően a lefeléken elég csúszós volt a
falevelek alatt kiengedett sáros talaj. Volt is csúszkálás rendesen. Időközben
a jelzéseink ketté váltak, és immár a S jelzésen mentünk tovább. A fák itt még
jobban meg voltak tépázva, legalábbis úgy tűnt, mivel itt sűrűbb volt az erdő.
Nem egy helyen kellett átmászni a kidőlt törzsökön, ha épp nem volt eltakarítva
az útból. Elég sok fát hasogattak már fel azért, az utakat megtisztítva. De
érdekes volt a táj, ilyet nem nagyon lát az ember. A szanatórium betonkerítése
mellett fölfelé haladva vissza is nézhettünk az alattunk elterülő tájra, ez sem
mutatott szebb látványt, a fák állapotáról. De lassan majd érkezik a tavasz, és
az erdő meggyógyítja majd saját magat, igaz biztos kell majd pár év, mire nem
lehet majd észrevenni a fákban történt pusztítást. Időközben kereszteztük is a
kisvasút sínpárjait, majd még csatlakozott be hozzánk más jelzés is. Mi viszont
így is a S jelzést követtük, és a forgalmas Budakeszi úton átkelve meg is
érkeztünk Szépjuhászné állomáshoz, ami ellenőrző pont is volt most nekünk (7,3
km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
egy kis pihenő után indultunk tovább. Kis frissítőt volt ez a pont, a szervezők
teát, szörpöt, valamint nápolyit szolgáltattak a túrázóknak. A kisvasút
vágányain átkelve a Z körséta jelzést kellett követnünk a sok jelzés közül. Itt
is hol kisebb, hol nagyobb emelkedővel értünk el a Nagy-Hárs-hegy oldalába,
amit meg is kellett kerülnünk. Sok emberrel találkoztunk ezen a részen is,
sokan választották kirándulásra ezt a vasárnapi napot. A tömegközlekedéssel jól
megközelíthető Szépjuhászné jó kiindulópont mindenkinek. Itt viszonylag
sűrűbben jöttek az ellenőrző pontok, mi is megérkeztünk a következőhöz (8,7
km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUTqVnUXPqCATR_WyYTj_J1tm_QBA5Izw1SwTLwANZX5mCrhec3o_78dwHuiyQD3bV1RaSgfOLQKtelRKnVCQZ57S4DW1yVwflOfGQvDSdEH5VDSOakP5hfSd45_EWPsobK_-3zpSHXBS_/s1600/DSC02173.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUTqVnUXPqCATR_WyYTj_J1tm_QBA5Izw1SwTLwANZX5mCrhec3o_78dwHuiyQD3bV1RaSgfOLQKtelRKnVCQZ57S4DW1yVwflOfGQvDSdEH5VDSOakP5hfSd45_EWPsobK_-3zpSHXBS_/s1600/DSC02173.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Továbbra
is a Z körséta jelzést követtük. Folyamatosan haladtunk most az északi részén a
hegynek, és így azt a részt is láthattuk magunk körül, amit eddig eltakart a
hegy. Kilátás nyílt így a hüvösvölgyi rész felé. Mivel az előző szakaszon
eléggé felkaptattunk, így most viszonylag egyenes szakaszon pihentethettük
magunkat ezen a szakaszon. Következő ellenőrzőpontunk viszont nem sokat
váratott magára (10 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Túránk
felét teljesítettük is ezzel a szakasszal, most már „csak” vissza kellett
mennünk, persze nem ugyan azon az útvonalon. A Z körséta jelzés viszont még
mindig jónak mutatkozott számunkra, így azon haladtunk tovább. Először egy kis
emelkedőt kellett leküzdeni, de aztán így be is értünk a két hegy közé, és a Hárs
nyeregben haladhattunk tovább kis utunkon. Az idő elég szeles volt a magasabb
részeken, és az előbbi részen eléggé kaptunk is belőle, így jól esett egy
kicsit bekeveredni a hegyek szélvédett részébe. A Nap nem nagyon akart kisütni
ránk, de mi annak is örültünk, hogy nem jött olyan idő, amit jósoltak. Kicsit
ereszkedni is kezdett utunk, majd a vasút vágányain is átkeltünk, így lassan
vissza is érkeztünk Szépjuhászné állomáshoz, ahol megint csak pecsétet kaptunk
(11,2 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Most
újra át kellett kelnünk a Budakeszi úton, viszont most a P jelzést kellett
követnünk. Ezt az útvonalat is nem egyszer bejártuk már, és az embernek mindig az a sok szerpentines emelkedő jut róla eszébe, aminek a tetején ott trónol az
Erzsébet kilátó. Na most is ez az útvonal várt ránk, persze az előbb emlegetett
szél is újra nyalogatni kezdett minket, ahogy egyre jobban haladtunk felfelé,
és a beharangozott csapadékokból most a havazás jutott ki nekünk. Nem esett
olyan sűrűn, de szép nagy pelyhekben hullott föntről az áldás, vagy épp
oldalról, szél úrfi kedélyállapotának megfelelően. Mi viszont töretlenül
haladtunk egyre csak följebb. Az erdő látványa itt sem változott. Koronájuktól
megfosztott, vagy épp kidőlt fák mindenütt. Az út köves, és csúszós is volt
egyben, itt is oda kellett figyelni, hogy hová lép az ember. A Jánoshegyi utat jó
párszor sikerült is kereszteznünk, és a szerpentineken is haladtunk szépen
felfelé, amikor is már megpillanthattuk az Erzsébet kilátót, ahol következő
ellenőrző pontunk is volt (13 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8xnPEtF0xAr6eUJIacjMytajRx24b6-u3Af6VxSqg2IHSuUPhxvX9gYT_QniHy0XO0fGCPz28652HSqJ40ue96MTA67PixL2pGingJEGjwIzIvwXEIvm96o2LvmKNgBr0JIBAXfeFY1z7/s1600/DSC02179.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8xnPEtF0xAr6eUJIacjMytajRx24b6-u3Af6VxSqg2IHSuUPhxvX9gYT_QniHy0XO0fGCPz28652HSqJ40ue96MTA67PixL2pGingJEGjwIzIvwXEIvm96o2LvmKNgBr0JIBAXfeFY1z7/s1600/DSC02179.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
kilátónál nem nagyon volt kedvünk bámészkodni, mert a szél elég szépen
muzsikált, és elég volt az előbbi kis kaptatón is túllenni már. Innen
ereszkedéssel folytattuk utunk, a P és ZΔ jelzésen. Már csak kalandból is a
lépcsőket választottuk a kövesút helyett, így jutottunk le a libegő felső
végállomásáig. Majd a ZΔ jelzésre ráállva ereszkedtünk tovább az alattunk
elterülő völgybe, és megtekinthettük hátralévő utunk célpontjait is. A kilátás
most jobb volt mint eddig, mert a fák nem takarták ki úgy a kilátást. Igaz nem
csak a leveleik hiányoztak, hanem felső koronájuk sem volt teljesen meg. Ennyi
volt az ürömben az öröm. Az előrehaladást viszont sok helyen akadályozták a
kidőlt fák. Ezeken a szakaszokon nem sikerült még úgy megtisztítani az utakat.
Így jutottunk el a Pozsonyi-hegy környékéhez, ahol ellenőrző pontunk is volt
(14,1 km). </span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A Jánoshegyi utat viszont most is kereszteztük párszor, ahogy
haladtunk lefelé, itt viszont, eleve ez volt nekünk kijelölve szalagokkal, mert
a jelzett úton nem lehetett a kidőlt fáktól haladni. Igaz a kövesút sem volt
sokkal jobb, mert itt is ösvény volt már taposva a fák között. A fenyők
leszakadt ágain kellett haladni előre, sok illóanyag szabadult ki a
tűlevelekből a rajtuk taposó túrázók nyomán, fenyőillattal árasztva be ezt az
útszakaszt. Nagy kidőlt fák törzsei mellett, alatt kellett elhaladni, bujkálni.
Kicsit be is lassította az erre járókat. Itt már viszont nem hó esett, hanem
eső. Szóval a nap folyamán elég sok halmazállapotával találkozhattunk a föntről
érkező áldásnak. Lassan elhaladtunk a libegő pályája alatt is, voltak azért
rajta utasok. Aztán újra a ZΔ jelzésre váltottunk, és a Tündér sziklát is
érintettük. Itt vissza nézhettünk fölfelé, hogy honnan ereszkedtünk le,
valamint a Széchenyi-hegy tetejét is láthattuk magunk előtt, ahová még vissza
kell majd kaptatnunk. A jelzésről lassan elértük a Disznófő utat, majd a hegy
lábához érkeztünk, és egy kis kaptató után ott is volt a Disznófő forrás mellet
ellenőrző pontunk (15,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgr3_OHf19JOQUBRSAROMWdyIxB36CAMMSwPU-Jd3U2k8EBR-7gPPQxpNJygZfMAAZRG8NqwnreML7dtrTQooM6Z9737ftM2zJnxW0uJVjdhqFHF-n9-MVE4YaMoSBQ2mM1qbbxk5lUBM6Y/s1600/DSC02187.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgr3_OHf19JOQUBRSAROMWdyIxB36CAMMSwPU-Jd3U2k8EBR-7gPPQxpNJygZfMAAZRG8NqwnreML7dtrTQooM6Z9737ftM2zJnxW0uJVjdhqFHF-n9-MVE4YaMoSBQ2mM1qbbxk5lUBM6Y/s1600/DSC02187.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Most
a forrás nem volt nyitva, mint előző évben, így ezt most nem tekintettük meg.
Viszont szép kis emelkedőbe kezdtünk meg a csúszós úton felfelé. Itt már nem
esett, így is elég volt a felfelé jutás. Egy ideig a Z jelzésen haladtunk, majd
alternatív útvonal volt kijelölve számunkra a Mátyás király úton. Elhaladtunk a
Kossuth-emlékmű háta mögött, aztán szalagozást követve ugrottunk neki a hegy
oldalának. Szép kis emelkedő jutott így a végére a túrának. Egyre jobban várta
már az ember, hogy feljusson a tetejére. Jó csúszós volt a füves hegyoldal, ami
szintén nehezítette az előre haladásunkat. Viszont egyszer ennek is vége lett,
így jutottunk fel ismét Normafához. Utunk is már vízszintesre váltott, és meg
is érkeztünk utolsó ellenőrző pontunkhoz, ami nem is olyan rég még az első volt
ezen a túrán (17,4 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nem
volt már sok hátra, újra átkeltünk az Eötvös úton, majd a hegyhát út
következett, és meg is érkeztünk az általános iskolába, ahol a túránk célja
volt (18 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
célban megkaptuk kitűzőinket, okleveleinket. Lehetett kalóriát pótolni a
szokásosnak mondható zsíros kenyérrel, valamint folyadékot is szörp, és forró
tea formájában. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Jó
túra volt ismét. Kellett már egy kis kimozdulás, így jól esett újra az erdőbe
vetni magunkat. Nem volt akkora tömeg, mint előző évben, de mint már mondta, az
időjárás, valamint az erdő helyzete sokakat riaszthatott el a kirándulástól. Az
előző nap is amolyan bepótolós szombat volt, így ezt az egy pihenőnapot
valószínű sokan nem akarták beáldozni. Jó volt újra találkozni a rég nem látott
barátokkal is. A szervezők jól teljesítettek, az előzetes bejárás alkalmával
időben változatták meg a túra útvonalát, a nehezen járható szakaszok
elkerülésével. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Köszönet illeti így a szervező társaságot! Szórólapon adtak tájékoztatást, az
év folyamán általuk megrendezett kisvasutakat érintő túrákról, aki teheti
próbálja ki magát más tájegységeken is.</span></div>
</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Köszönet társaságunk tagjainak is, hogy ezen az érdekes látnivalókkal bővelkedő
túrán részesei voltak a jó hangulatnak és a közös kikapcsolódásnak!</span></div>
</span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitPgS65yFCsULZ_VC2nIj_iKTWFC_NdCiiNi1hAv-TglVor1ppsVGUTw8KrrTSEBK8ahPlnyEWCEG83_W72RtTUCNCsuawzSqRydLVBV2vScEIHs-JzgWHItex3GplXRJ2s9ImHOyObhF1/s1600/DSC02177.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitPgS65yFCsULZ_VC2nIj_iKTWFC_NdCiiNi1hAv-TglVor1ppsVGUTw8KrrTSEBK8ahPlnyEWCEG83_W72RtTUCNCsuawzSqRydLVBV2vScEIHs-JzgWHItex3GplXRJ2s9ImHOyObhF1/s1600/DSC02177.JPG" height="265" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Sporttársi üdvözlettel!</span></div>
</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Ádám Attila</span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Íródott
Tárnokon, az Úr 2015. esztendejében, Vízöntő havának 14. napján.<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-24793267991111257132014-10-21T11:40:00.001+02:002014-10-21T11:53:44.975+02:00Pálos 70 – Vezér Ferenc 20<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">2014.
október 04.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Egy
hosszabb kihagyás után újra sikerült kis csapatunkat összeverbuválni, és egy
kisebb túrának nekivágni ezen a szombati napon. Eseményekben gazdag volt a
nyár, és sok mindenre nem is nagyon jutott idő, így már mindannyian nagyon
vártuk az újabb találkozást és az újabb kilométereket kis hazánk vándorútjain.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Most
egy zarándok útvonalba sikerült becsatlakoznunk. Aminek a kiinduló pontja a
Gellért-hegy lábánál lévő <a href="http://www.sziklatemplom.hu/web/fooldal.html" target="_blank">Sziklatemplom</a> volt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuDjH5WfI9il0bHgsTt9zEY-I5lPzyR1fTbQCvqqueMrI4X44sI2euOxL66M_yw_G2e7tlvEzs0GyyW3Cd1f2296qF9nRCh9bI5F8rLWjZIrCD_wPm8VSuy6WiD0DfMFbqRViYfmgu20gO/s1600/DSC01946.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuDjH5WfI9il0bHgsTt9zEY-I5lPzyR1fTbQCvqqueMrI4X44sI2euOxL66M_yw_G2e7tlvEzs0GyyW3Cd1f2296qF9nRCh9bI5F8rLWjZIrCD_wPm8VSuy6WiD0DfMFbqRViYfmgu20gO/s1600/DSC01946.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Reggel
időben kellett felkelni, mert már nem a főváros volt a lakhelyünk, és egy kis
utazgatással azért csak sikerült a hegy lábánál összetalálkozni kis csapatunk
tagjaival. A Sziklatemplomban lehetett nevezni a túrára, melynek több távja is
fellelhető volt, de mi most így ennyi kihagyás után egy rövidebb távval
kezdtünk neki a túraszezonnak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nevezés
után kaptunk egy elég sok mindent magába foglaló túrafüzetet, itt Vezetőfüzet
volt a neve. Elég sok információ fellelhető volt benne, a zarándoklattal
kapcsolatban is sok minden volt olvasható. Így nem csak az útvonal leírása foglalt
benne helyet, hanem az utunkban eső valláshoz és egyházhoz kapcsolódó események
és épületek sora. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
Sziklatemplomtól elindulva a Z jelzésen kellett nekiindulnunk kis túránknak. A
kicsit berozsdásodott túraemlékek után, kis keresgélés után sikerült is
megtalálnunk a jelzést, és indulhattunk a zarándoklatnak. A Z jelzés szép
kis emelkedőbe kezdett a Gellért-hegy oldalában, és kanyargott folyamatosan a
Szabadság szobor felé. Előtte viszont egy kereszteződésnél elfordultunk jobbra,
mert itt a hegy oldalában vezetett a panoráma úton. A város ködös-párás képét
mutatta felénk. Olyan igazi őszi hangulata volt már a napnak. Hűvös reggel,
néha gyenge napsütéssel tarkítva, de már ereje nem nagyon volt. A panoráma út
viszont nem hazudtolta meg a nevét, így szép kilátás nyílt az ébredező városra.
Sok nevezetes épületre lehetett rálátni, és a mindig szép képet mutató folyón
átívelő hidak azt hiszem mindenkinek megdobogtatják kicsit a szívét, nem
beszélve az időnként fölfelé tartó utunk ugyan ilyen szívdobogást okozó
tulajdonságairól. Rövidesen Gellért püspök lábánál haladtunk el, majd jutottunk
fel a Filozófusok kertjébe, ahol nagy gondolkodók szobraival találkozhattunk
szembe, innen az elnevezés is. Innen viszont már láttuk is első ellenörző
pontunkat a víztározó tetején (1,6 km). Nos, mivel ez egy különleges túrának is
mondható volt, tehát nem csak a test, hanem a lélek frissítőjéül is szolgált,
ezért nem csak a hagyományos túrákon megszokott élményeket éltük át, hanem
mást, spirituálisabb, lelki felfrissülést is adni akartak a szervezők. Így első
ellenőrző ponton nem pecsétet kaptunk füzetünkbe, hanem a földön elhelyezett
papírlapon kellett jelet tennünk, az ott felsorolt listában szereplő dolgok
mellé. Itt azok a dolgok voltak felsorolva, hogy ki miért is jött el erre a
túrára. Elég sok minden szerepelt a felsorolásban, mi azt hiszem mindannyian
egyöntetűen a társaságot jelöltük meg, mert már jó rég sikerült találkoznunk,
és nekünk azért ez is már kikapcsolódást jelent, hogy együtt mehetünk végig egy
útvonalon.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
továbbra is a Z jelzésen haladtunk, s bevetettük magunkat Buda látványosságai
közé, és a városi nyüzsgést is a nyakunkba kaptuk. Lefelé tartottunk a szépen
füvesített és parkosított játszótér mellett, majd a Palota lábánál elhaladva
tartottunk Vérmező felé. Az alagút szája előtt is elhaladtunk, majd a Déli
pályaudvar következett. Vérmezőn a szokásos kép fogadott minket, reggel a
sportosabb emberek a kicsit benzingőzös levegőn futottak, vagy épp amihez kedvük
volt, a bokrok alatt pedig a hajléktalanok nyakig betakarózva aludták kábult
álmukat. A Krisztina utat itt keresztezi a jelzés, és mi is átkeltünk így
rajta. Innen kis utcákon haladva már nem volt messze következő ellenőrző
pontunk a Városmajori templom (4,4 km). Itt mindenki kapott egy követ, ami a
terheinket volt hivatott jelképezni. Ezt a követ a következő ellenőrző pontig
kellett magunkkal vinni, ahol majd jelképesen meg is szabadulunk majd
mindentől, amikor majd ott fogjuk hagyni az út mellett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHoKn7HbxvPpxJ7sywL5Jo0GJTePmeyi1b1Tw-AAQxjJAsnBhXzgeKnYmp8bxRPcQ7OJ_l5UkCpeKYqnlHmpIT4ekH7lEmhnwSHzlSK_jY_2ltu_hUEJg3QXP9TyWodmeW9YSVOaw63cyE/s1600/DSC01969.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHoKn7HbxvPpxJ7sywL5Jo0GJTePmeyi1b1Tw-AAQxjJAsnBhXzgeKnYmp8bxRPcQ7OJ_l5UkCpeKYqnlHmpIT4ekH7lEmhnwSHzlSK_jY_2ltu_hUEJg3QXP9TyWodmeW9YSVOaw63cyE/s1600/DSC01969.JPG" height="320" width="212" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
tovább haladva a Városmajorban a Mária utat követtük, amely már túránk
hátralévő részében vezetett minket. A Hűvösvölgyi út mellé kiérve, arra
haladtunk tovább. A fogaskerekű járműveit megnézhettük a kerítés másik oldalán,
majd az 59-es villamos végállomása mellett elhaladva a János kórház épületei
mellett kezdtünk el ismét fölfelé haladni. A város hangosabb részét így kezdtük
magunk mögött hagyni, és a jobb levegőn kezdődött a tüdőtisztítás. A Susogó út
lépcsői előtt egy kis frissítés következett, és az eddig is emelkedő útszakasz
után folytatódhatott az ismételt megmérettetés, feljutni a lépcsőkön. Nem volt
olyan meleg az idő, de a belső fűtés jól üzemelt. Így sikerült is a lépcsőket
legyőzni, és következő ellenőrző pontunk is itt volt, a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BAtv%C3%B6lgyi_Boldogasszony_K%C3%A1polna" target="_blank">kútvölgyi Mária kápolna</a>
(7,3 km). Természetesen a Vezetőfüzetben minden állomáson megtalálható az adott
helynek a valláshoz kapcsolódó leírása, és itt is egy szép történetet lehetett
olvasni a Kápolna történetéről, és a mellette lévő kút csodájáról. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Pecsétünket
megkaptuk, és a kápolna padjain kicsit fújhattunk is, és a szép kialakítását és
díszes berendezését is megtekinthettük. </span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Az útra kiérve viszont folytattuk mi is
menetelésünket. Itt is továbbra is csak fölfelé tartottunk a kihalt kis
utcákon, mígnem egy erdei úthoz nem tértünk, és az aszfaltozott részt is magunk
mögött hagytuk. Itt aztán megcsodálhattuk a budai modern építészeti remekeket,
amik a hegy oldalából nőttek ki. Nem olcsó házak mellett vezetett kis utunk,
mindenütt térfigyelő kamerák sorakoztak a kerítések tetején. Utunk viszont
visszaért kis utcákra, ahol a csatornázás folyamatos építése nehezítette előre
jutásunkat. Szépen fel volt túrva minden, de legalább annyi hely volt, hogy
gyalog el lehetett jutni mellette. Újra erdős rész következett, aminek a végén kijutottunk
Normafához. Innen még sosem közelítettem meg, így legalább egy új útvonalat
ismerhettem meg. A hegy oldalában gyerekek játszottak, a fákról lehullott
gesztenyét nagy halmokba hordták össze. A városra viszont nem lehetett lelátni a
párás időjárás miatt. A nap el is bújt a felhők mögé, így az a kis meleg érzet,
amit eddig is adott az is eltűnt. Innen a kiírástól eltérően elkavarodtunk
kicsit, de így is eljutottunk a következő ellenőrző ponthoz, ami a Szent
Anna-kápolnánál volt (10,4 km). Itt egy nagyobb zarándok csoportot is sikerült
utolérnünk, így elég nagy tömeg csoportosult ezen a helyen. A magunkkal cipelt
követ, terhet ezen a helyen a Kápolna oldalában hagyva indultunk tovább.<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoHg_1vx852aISg3H53P-_V6i9stN2kQAP28tjThGhCnqOodbH_RV-8Gjicm8FeFeieVih3sU_UmcYw1jI6r_a18nxuRI6qzJ7dCNwHd3pMXwQnAYzDlCTVxO_5jiCwH-MLJo9CHy7Kpwn/s1600/DSC01977.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoHg_1vx852aISg3H53P-_V6i9stN2kQAP28tjThGhCnqOodbH_RV-8Gjicm8FeFeieVih3sU_UmcYw1jI6r_a18nxuRI6qzJ7dCNwHd3pMXwQnAYzDlCTVxO_5jiCwH-MLJo9CHy7Kpwn/s1600/DSC01977.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
kék Mária úton haladva jutottunk el a Libegő felső végállomásához, majd
mellette elhaladva kezdtünk lefelé ereszkedni a hegy oldalában. Itt volt talán
a túra első olyan pontja, hogy kijutottunk teljesen a természetbe. Már nem
lehetett hallani a város háttérzaját. Kocsik sem nagyon jártak a környéken, így
a szép őszi ösvényen lehetett menetelni. Az út mellett sok helyen lehetett
gombát is látni, és szembe is jöttek még emberek, akik a hétvégét a természetbe
való kirándulással akarták elütni. Végül leértünk a Budakeszi úthoz, ahol már
több jelzéssel kísérve át is keltünk rajta. Itt jobbra fordulva, majd a
játszótér mellett elhaladva megérkeztünk következő ellenőrző pontunkhoz, a
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1los_kolostor_(Budaszentl%C5%91rinc)" target="_blank">budaszentlőrinci Pálos kolostor</a> romjaihoz (13,8 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXJOwQCOQvKPimpWnsoTiwtXfXxNySPiX9PrYGQb3yfiBVsqkJTB6WHumRKcG5wpqocyY3Hrvd5p9IsFDT6RmsWJfxlPRLmV3kMU5YqptNPydyz197BZrMMolUjERiUTmtD7ld2oTOBzrb/s1600/DSC01982.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXJOwQCOQvKPimpWnsoTiwtXfXxNySPiX9PrYGQb3yfiBVsqkJTB6WHumRKcG5wpqocyY3Hrvd5p9IsFDT6RmsWJfxlPRLmV3kMU5YqptNPydyz197BZrMMolUjERiUTmtD7ld2oTOBzrb/s1600/DSC01982.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
elindulva apró szemű esős időben kellett előre haladnunk. Nem számítottunk rá,
hogy ennyire elromolhat az idő, mert reggel ez a csapadék nem nagyon
mutatkozott, de kedvünket nem szegte. Itt a lila és a kék Mária út már együtt
haladt, de a szalagozás is segítette a tájékozódásunk. Ami természetesen a
túránk kezdetétől megfigyelhető volt. Itt már a jól ismert Budai-hegység
turista útvonalaival keresztezve haladtunk előre. Megkerültük a
Kis-Hárs-hegyet, kereszteztük a kisvasút vágányait. A Nagykovácsi úthoz elérve,
azon átkelve jutottunk el a Nagy-réthez. Itt másik túrán indulókkal is
találkozni lehetett. Mi viszont továbbra is a Mária utat követve haladtunk. Itt
már Remetekertváros kis utcáin találtuk magunkat, és ezeken az utcákon haladva
jutottunk el lassacskán túránk céljáig, a <a href="http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=1&am=4&op=plebaniaview&p_id=63" target="_blank">máriaremetei Bazilikáig</a> (19,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
megkaptuk okleveleinket, kitűzőinket, és a szép Bazilikában is körbe
nézhettünk. Szerencsére az eső már itt elállt, de az idő hűvös maradt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">A
gulyás már épp elkészült az üstben, de a tányérokra még kicsit várni kellett,
ezt az időt mi a Bazilika melletti parkban töltöttük el. Aztán a tányérok is
megérkeztek, mi meg jót ehettünk a forró ételből, ami fel is melegített minket.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
már nem volt más hátra, mint emlékekkel ismét eltelve bebuszoztunk
Hűvösvölgybe, majd jöhetett a villamosozás a Déli pályaudvarra, és egy kis
vonatozást követve haza is érhettünk, aztán jöhetett egy kis pihenés, mert este
még várt a munka.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Szép
túra volt, jól éreztük magunkat. Aki a testi felfrissülésen kívül lelki
frissítőt is keres, annak ez a túra kihagyhatatlan. Több távon lehet indulni, a
kisebbtől a hosszabbig minden fellelhető. Aki akar, az a napi kisebb távokat
teljesítve is végig mehet három nap alatt, erre is van lehetőség. Természetesen
a szállás és csomagszállítás is biztosított. Szóval igazi zarándoklat. Az
ellátás is nagyon jó volt. A túrafüzet is nagyon igényes és mindent kielégítő
volt. Jól éreztük magunkat, jó volt újra a régi barátokkal is találkozni.
Mindenkinek csak ajánlani tudom. Nem körtúra, de kis szervezéssel szépen haza
lehet jutni, és természetesen a menetrendek is szerepelnek a túrafüzetben,
szóval sok mindenre figyeltek a szervezők.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpDfuTmgsnqvrj-RNDynqn0Z0I1ZqksZPPx9U3gcrW_BEYrNUXKucLluSQEBWUHmBpLb_twhil1DyRCtGbdTHNdyK4b9qjg5fawcxgHak4yYb33WhF7qNoiODA5S6bwJcGajJNghDTqnlH/s1600/DSC01975.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpDfuTmgsnqvrj-RNDynqn0Z0I1ZqksZPPx9U3gcrW_BEYrNUXKucLluSQEBWUHmBpLb_twhil1DyRCtGbdTHNdyK4b9qjg5fawcxgHak4yYb33WhF7qNoiODA5S6bwJcGajJNghDTqnlH/s1600/DSC01975.JPG" height="265" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Köszönet illeti őket a helytállásért, és azért a törekvésért, hogy a mai
világban ilyen szervezéssel hozzák közelebb az embereket Istenhez, és a
természethez is, ami nem feltétlenül különböző dolgok!</span></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a túratársaknak is, akik jelenlétükkel vidámabbá és szórakoztatóbbá tették ezen
szombat délelőtt perceit! Jó volt újra veletek együtt!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">A
túra részleteiről itt lehet olvasni: </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://www.palos70.hu/"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">www.palos70.hu</span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://www.facebook.com/palos70"></a><a href="http://www.facebook.com/palos70"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">www.facebook.com/palos70</span></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">A
túra jelmondata:</span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">„Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (Jn 14,6)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><span style="font-size: 12pt;">Íródott Tiszadadán, </span><span style="font-size: 12pt;"> </span><span style="font-size: 12pt;">az Úr 2014. évében, Mindszent havának, 19. napján.<br /><br />Sporttársi üdvözlettel!<br /><i>Ádám Attila</i></span></span></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">
<o:p></o:p></span>bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-80077990905845027702014-05-18T18:24:00.001+02:002014-05-18T18:24:11.061+02:00Fekete-Hegyek 25<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2014.
május 11.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Biatorbágyra
csalogatott minket elkövetkező túránk. Ez az a hét, ami után Ivett nevét
megismerhettük az időjárásunk alakulását befolyásoló ciklonként emlegetve. Ez a
vasárnapi reggel sem kecsegtetett semmi jóval. Délutánra már esőt jósoltak, de
reggel az internetet böngészgetve már lehetett látni, hogy az egész Dunántúlon
esik. Azért így ketten nekivágtunk kis csapatunkból a távnak, mit sem törődve
az időjárás előrejelzéssel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Vonattal
érkeztünk meg Biatorbágyra, útközben már Budaörsnél csapkodta is az eső a vonat
ablakait, így nem sok jóra számíthattunk a későbbiekben. Az állomáson
leszállva, az aluljárón eljutottunk egy közeli kis utcába, ahol a rajtunk is
volt. A rendezőkkel egy vonattal utaztunk, így vártunk kicsit, amíg kipakolnak,
majd neveztünk, és indultunk is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnrntYWDMVvUJhyphenhyphendDxwNE99XHjGfI5_eNKPOg7g_FhAXZqcBfoeuoyCfzOraJ5mp3DKuE3oBtrURP7QNlIOgnlpiYPH4-Zq5l6qtjnf9li28KaHQBdUyD0qU6tKQ-xSGG5LSYC3RlFKl_F/s1600/DSC01479.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnrntYWDMVvUJhyphenhyphendDxwNE99XHjGfI5_eNKPOg7g_FhAXZqcBfoeuoyCfzOraJ5mp3DKuE3oBtrURP7QNlIOgnlpiYPH4-Zq5l6qtjnf9li28KaHQBdUyD0qU6tKQ-xSGG5LSYC3RlFKl_F/s1600/DSC01479.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
rajtot elhagyva, már esett is az eső, mindenféle illúziót lerombolva, ami
reményt adhatott nekünk, hogy esetleg szárazon megússzuk ezt a mai napot. A ZΔ
jelzésen haladtunk, átkeltünk az 1-es főúton, majd az autópálya alatt is.
Esővel áztatott kavicsos úton haladtunk előre a település oldalában. Rövidesen
egy út szélénél a jelzés a Kálvária-hegy oldalában az erdőben haladt tovább, és
mi is ezt követtük, a fákról lecsorgó esővel a nyakunkban. Az időjárás így a
fényképezésnek sem nagyon kedvezett, így azokkal most nem nagyon szolgálhatok,
csak a túra fele környékén sikerült a gépet is elővenni, mert akkor már nem
esett az eső. Tulajdonképpen nem is kellett már sokat menni, ez a rész is
inkább az eső miatt tűnt hosszabbnak, de egyszer csak már meg is érkeztünk a
Fő-kút forráshoz, túránk első ellenőrző pontjához (3,2 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
forrástól továbbra is a ZΔ nyomán haladt utunk is, és kaptattunk tovább felfelé
a hegy oldalában. Ez száraz körülmények között nem is lett volna olyan rossz
talán, de a nyomvonal már tiszta sár volt, és sokan csúszkáltunk visszafelé,
ahol egy meredek helyen vitt fel az út. Lassan ezt is sikerült leküzdeni, és
már enyhébb részen haladhattunk előre. Persze föntről az áldás az nem nagyon
akart alábbhagyni, így ebbe belenyugodva meneteltünk. A tájra körbenézve nem is
lehetett semmi jobbat várni, mert mindenütt lógtak a felhők lefelé. Páty szélső
utcáit is érintettük ezen a szakaszon, majd innen kiérve sikerült is rossz felé
kanyarodni, de ezzel nem mi voltunk az egyetlenek, de nagyot azért nem
rontottunk, mert az erdei út később ismét csatlakozott a jelzett utunkhoz, így
csak egy kicsivel sikerült többet menni. Másztunk még ezen a részen vadkerítést
is, itt is azért oda kellett figyelni a lépcső fokaira, mert elázva azért a fa
is csúszós volt. Szépen haladtunk is előre, majd átkeltünk a Telki felé vezető
úton is, itt egy tábla jelezte, hogy a kilátóig mennyi út van még hátra, mert
tudtuk, hogy következő pecsétünket ott kapjuk majd meg. A Sisakvirág tanösvény
is volt ez az út egyben, és lehetett is olvasgatni, amiket az utunk melletti
táblán írnak róla, de ehhez nem sok kedve volt az embernek így bőrig ázva. Az
út szerencsére itt már nem olyan mocsaras volt, hanem olyan zúzott köves, így a
sárdagasztással itt már nem kellett küzdeni. Így jutottunk el túránk
névadójához is, a Fekete-hegyekhez, s ezen a gerincen kaptattunk felfelé a szépen emelkedő utunkon is. Elértük a Tarnai pihenőt, ahol pár képet sikerült is
csinálni a környékről, itt állt el az eső, legalábbis ezen a részen már nem
esett, ahogy kiértünk ide az erdőből. A fák között csalóka volt, mert a
levelekről azért még pergett a víz. Mikor végeztünk, kaptattunk is tovább
fölfelé a hegyoldalban, és így jutottunk el a Csergezán kilátóig, ahol
következő pecsétünket is begyűjtöttük (10,8 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMDP1zfcGKE_lLKxZL657oHO-TU7-iuRkzlLaeKVFfCtsKIbt6P1Qe93h9Itjv3yM4X7xmRV8nVlzsUaehZeBGi2T0DjlvaxxXkW8vK4FP6q7wm418ZPnHh2Z_XVD1rfcnhnDLzi_4ETYy/s1600/DSC01488.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMDP1zfcGKE_lLKxZL657oHO-TU7-iuRkzlLaeKVFfCtsKIbt6P1Qe93h9Itjv3yM4X7xmRV8nVlzsUaehZeBGi2T0DjlvaxxXkW8vK4FP6q7wm418ZPnHh2Z_XVD1rfcnhnDLzi_4ETYy/s1600/DSC01488.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
Budai-hegység legmagasabb csúcsának megmászása után nem lehetett már mást
csinálni, mint leereszkedni róla, így visszafelé indultunk a ZΔ jelzésen, míg
el nem értük a PΔ és Z+ találkozását, mert innentől erre vitt tovább utunk.
Tulajdonképpen nem is figyelt az ember a tájra, csak gyűrtük a kilométereket,
és arra koncentráltunk, hogy de jó lesz majd egyszer hazaérni, és
megszárítkozni. Később kivált a Z+, így már csak az önálló PΔ jelzésen
haladtunk tovább. Elhaladtunk a Kopasz-erdő-tető mellett, és átkeltünk a
Vörös-pocsolyás-háton. Ezen a részen az erdőben egy kis ösvényen vitt a
jelzés, és a vizes fák között igen csak nagy szórakozást jelentett az
előrejutás. Megérkezvén a P jelzésre, majd azon balra fordulva haladtunk tovább
lefelé. Itt is oda kellett figyelni a jól felázott útra, mert tudott ám a sár
csúszni rendesen. Elhaladtunk a Vörös pocsolya mellett is, aminek ez az eső
igazán jót tett, mert gondoskodott róla, hogy a nevét így továbbra is
viselhesse. A Kecske-hát mellett is rendületlenül vitt minket utunk lefelé,
majd érintettük egy rövid szakaszon a cserkészpark felé vezető műutat, de arról
hamar le is tértünk, és gondoskodtunk róla, hogy a cipőnkről lekopott sár utánpótlást
kapjon. Leérkeztünk a Petneházy-tanya karámjai mellé, és itt egy rövid ideig
lehetett is látni a fölöttünk magasodó Erzsébet kilátót is, körülötte az
alacsonyan szálló felhők szinte körül ölelték a hegyet. Átkeltünk a kövesúton,
majd be is vetettük magunkat újra az erdőbe, és a Fekete-fej megmászása következett.
Ez sem volt egy leányálom az adott körülmények között. Felfelé is elég volt
kaptatni, a lefelé ereszkedésről már nem is beszélve. Jó kis csúszós út volt
ez, kiálló sunyi kis kövekkel, amin hamar meg tudott a cipő iramodni, és akkor
nincs megállás. Nagyon oda kellett figyelni, hogy ne történjen baj, és ez a
tartás a lábat nem is kíméli. Elég fárasztó volt így lejutni, de végül ez is
ment, és a Szépjuhászné úthoz elérve, majd egy darabon követve haladtunk.
Átkelvén rajta a P+ jelzést követtük. Nem sok emberrel találkoztunk azért
útközben. Gondolom sokakat visszavetett a várható idő, vagy épp már reggel
gondolták meg magukat, esetleg később indultak. A lényeg, hogy itt pár emberrel
haladtunk csak együtt időnként. Rövidesen megérkeztünk a Nagykovácsi út mellett
lévő parkolóhoz, ahol következő ellenőrző pontunk is volt (20,8 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
külön vált az útvonalunk, mert több táv is volt, meg még körtúrát is rendeztek,
így figyelni kellett, hogy merre megyünk tovább. A mi utunk a S körséta út
volt. Rövidesen átkeltünk a kisvasút vágányain, és lassacskán ismét emelkedésbe
kezdett utunk. Szinte minden távra jutott egy kis emelkedős rész, így legalább
nem fáztunk az elázott ruhában. Elértünk egy kereszteződéshez, ahonnan a Mária
utat követtük tovább, így haladtunk el a Tótasszony oltár mellett. Ezután utunk
jobbra kanyarodott, és jó kis emelkedő következett. Eljutottunk a S jelzéshez,
majd a kisvasút vágányain ismét átkelve kapaszkodtunk tovább, amíg el nem
értünk a SΔ jelzéshez, amin eljutottunk a Kis-Hárshegyi kilátóhoz, következő
ellenőrző pontunkhoz (22,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgX9A1gY4h_A8bXZCxdc5a5hjpM6okurToPyY8d_fd8P9qo2gQwTXAVX3IZ3G_9tp8iKIckFJ7VZW9AJJ1ujdFKHzTXtQ2qUb_ddpxKmoSW53OLhDSdhR1KwEllfTnSJYwB5KUha9LUpUJ2/s1600/DSC01491.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgX9A1gY4h_A8bXZCxdc5a5hjpM6okurToPyY8d_fd8P9qo2gQwTXAVX3IZ3G_9tp8iKIckFJ7VZW9AJJ1ujdFKHzTXtQ2qUb_ddpxKmoSW53OLhDSdhR1KwEllfTnSJYwB5KUha9LUpUJ2/s1600/DSC01491.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
kilátó másik oldalán szalagozással jelzett kis ösvények mentén indultunk
lefelé. Így tekeregtünk a hegyoldalban, míg el nem értük a Z jelzést.
Tovább ezen vitt utunk. Egy darabig haladtunk a Budakeszi úton, majd azon
átkelve a hegy oldalában fölfelé kaptatva haladtunk tovább. Szépen emelkedtünk
ismét, mert még erre a szakaszra is jutott egy kis szint a túránkon.
Elhaladtunk a libegő pályája alatt, majd a Tündér szikla következett. Kicsit még haladtunk a Z jelzésen, majd egy
elágazásnál szalagozás következett. Ezen az ösvényen értünk el a Zugligeti
utat, amin túránk hátralévő kis részét kellett megtenni. Ami sarat tudtunk, azt
itt levertük a cipőnkről, de a helyzet így is elég siralmas volt, már ami a
kinézetünket illeti. Rövidesen megérkeztünk az általános iskolához, ahol a
célunk is helyet foglalt, és megkaptuk a járandóságunkat is, oklevél és kitűző
formájában. Volt még zsíroskenyér is, meg hozzá többféle szörpből is lehetett
választani (25,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nem
sokat időztünk itt, a buszok negyed óránként jártak, és a vizes ruhától minél
előbb meg akartunk szabadulni. Elpakoltunk, ettünk, aztán irány a buszmegálló.
Innen a Széll Kálmán tér következett, ahol aztán elég szép látványt
nyújthattunk ilyen jó sárosan és elázva a többi ember között. Kis villamosozás
volt még hátra, meg egy megálló vonattal, és jöhetett a jó meleg vizes zuhany.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Talán
első olyan túrám volt, ahol már a rajtnál eldőlt, hogy ázni fogunk, de ennek
ellenére is nekivágtunk a távnak. Kicsit ez le is hangolta az embert, meg sok
helyen nem is figyeltük úgy a tájat, de azért sikerült túl lenni rajta. Nem
volt egy rossz túra, jártunk olyan helyen, ahol eddig még nem, és még egy
élménnyel lettünk gazdagabbak. Az ellátás jó volt, út közben is kaptunk a
pontokon frissítőt, vagy éppen csokit. Kisebb távok is választhatók voltak, de
a rossz időjárás sok embert visszariaszthatott a teljesítéstől, mi végül nem
bántuk meg, hogy nekivágtunk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcEtxO3BbpqdJBu4rFCvbCcthn7h26IVMkodDsj-3TwRR1LR7B0j97yFFAmDuZe8bvauQqCtWPVpOQB_zEA08F8vMcUc3oSiYfUCsPg5SwKZyhLcxVJj6nIY4KMOd21hMvk9OEOU1QKQjm/s1600/DSC01484.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcEtxO3BbpqdJBu4rFCvbCcthn7h26IVMkodDsj-3TwRR1LR7B0j97yFFAmDuZe8bvauQqCtWPVpOQB_zEA08F8vMcUc3oSiYfUCsPg5SwKZyhLcxVJj6nIY4KMOd21hMvk9OEOU1QKQjm/s1600/DSC01484.JPG" height="264" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg2Ul600emLZ7SRYWip_NgdixQ19ph9J90bRN0u8zYUcsrWXkSHbUUZvBYu01N28fIOYL5pVUB5oOMUXKMbW29TiGXd-1awUR7Uowh61EGD1waGsbi3lNVI_qqdN1zHafuGWIHAuOf44qG/s1600/DSC01486.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg2Ul600emLZ7SRYWip_NgdixQ19ph9J90bRN0u8zYUcsrWXkSHbUUZvBYu01N28fIOYL5pVUB5oOMUXKMbW29TiGXd-1awUR7Uowh61EGD1waGsbi3lNVI_qqdN1zHafuGWIHAuOf44qG/s1600/DSC01486.JPG" height="263" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a szervezőknek a túra lebonyolításáért és megszervezéséért! Ahol nem jelzett
úton kellett menni, az a rész is jól ki volt szalagozva. Köszönet illeti még a
túratársat is, aki szintén hősiesen végigcsinálta ezt az esős napot, és társaságot
nyújtott az út folyamán! <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi
üdvözlettel!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Budapest,
2014. május 18. <o:p></o:p></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-57292337897732232012014-04-21T17:14:00.001+02:002014-04-21T17:14:38.610+02:00Gerecse 50<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2014.
április 19.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Párszor
sikerült már a fent nevezett túrát teljesítenem, és igazából ez volt az első
teljesítmény túra is, amin indultam még régebben, csak akkoriban még blogot sem
írtam, meg azt se tudtam, hogy le tudok e egyszerre 50 kilométert gyalogolni. Most
viszont hárman elszántuk magunkat, hogy nekifutunk ennek a távnak, ami a túraszervezők honlapja szerint a legnépszerűbb teljesítmény túra címet viseli. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ilyen
előfeltételek mellett indultunk neki szombat reggel, és egy kis vonatozás után
így érkeztünk meg Tatabányára, majd egy kis séta után már ott is voltunk a
Jubileumi parkban, ahol a regisztráció, és egyben a túra rajtja is helyet
foglalt. Az előző évekhez hasonlóan elég gördülékenyen ment a nevezés, és
miután rendeztük sorainkat, neki is indultunk a távnak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlx4lmvbRUh4FjZ4RyTNs74nbVJwwcfzMJ95gdnYq3sMhoiqFQHhABQEi1-B6wWjINPMBTB_KLK7df85BYtO8PkEQjt4btaZ1aEduhjfkhtDZJhsV2r1Fg7bSxz9Cge7Wa34Mt9Zpl6K_d/s1600/DSC00796.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlx4lmvbRUh4FjZ4RyTNs74nbVJwwcfzMJ95gdnYq3sMhoiqFQHhABQEi1-B6wWjINPMBTB_KLK7df85BYtO8PkEQjt4btaZ1aEduhjfkhtDZJhsV2r1Fg7bSxz9Cge7Wa34Mt9Zpl6K_d/s1600/DSC00796.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
rajtvonalon áthaladva regisztráltak is minket, majd a kezünkbe adtak egy kis dobozos teát, valamint egy másfél literes vizet is. A többi túrához hasonlóan ez
más volt így egyből, holott a nevezési díj sem volt magasnak mondható. A
bemondótól még akkor épp hallottuk, hogy az első ezer ember már meg is kezdte
az aznapi teljesítés, és ekkor még csak egy órája volt nyitva a rajt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
túrán több távból is lehetett választani, idén újdonság volt, hogy kisebb
távokból is több szerepelt. Azok közül is sokan válogathattak kedvükre, mi
viszont az ötven kilométerest választottuk. Nekünk a jelzések közül így a fehér
ponttal jelölt távot kellett teljesíteni, ami az érintett jelzésekkel együtt is
szerepelt a különböző helyeken, útbaigazítást adva a túrázóknak. Így haladtunk
Tatabányán keresztül, majd az autópálya alatt áthaladva lassacskán emelkedett
is utunk, és szépen lassan magunk mögött hagytuk a városi részt és keveredtünk
be egyre jobban a természet által övezett vidékbe. Az időjárás jó volt, enyhe
idővel és napsütéssel sikerült a napot indítanunk, az előre beharangozott
ítéletidő eddig elkerült minket. A PO jelzésen haladtunk így előre, egy kerítés
mellett elhaladva, ahol elég szűk kis nyom vezetett minket, de erről is
lekanyarodtunk az erdőben, majd a János forráshoz megérkezvén ez első
pecsétünket is megkaptuk menetlevelünkbe (3,6 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMQNkPnMvu-_oDD7_BbchnccsDOE_JWB_KTk4bLPlnFZPQaa6lbdGP_AYS2G_9L9bKcpOBYAw53g2sguLmj8CzUAh72PJeCqJd7aWSVmOt4gzR9-PxHxD8ZXoBb8__Xk_3ceH8yikSyzoZ/s1600/DSC00813.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMQNkPnMvu-_oDD7_BbchnccsDOE_JWB_KTk4bLPlnFZPQaa6lbdGP_AYS2G_9L9bKcpOBYAw53g2sguLmj8CzUAh72PJeCqJd7aWSVmOt4gzR9-PxHxD8ZXoBb8__Xk_3ceH8yikSyzoZ/s1600/DSC00813.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Tovább
utunk ugyan úgy a PO jelzésen vezetett, folyamatosan emelkedve a Farkas völgyből
felfelé, majd egy kereszteződéshez érve az Arany-lyuk barlang után a S jelzésre
váltottunk, és ezen folytattuk utunkat is. Nagyon szép része ez a túrának,
nagyjából ezen a részen jártam azelőtt is, amikor a nap emelkedni kezdett egyre
feljebb, és a fák ágai között betörő napfény gyönyörű látvánnyal kápráztatta el
az arra járó túrázókat. Így haladtunk el több hegy között is, és jutottunk
egyre csak feljebb, a völgyes részt is így hagytuk magunk mögött, mikor is a S
jelzés mellé csatlakozott a P is, s így ezeken haladtunk még előre egy
kicsit, amikor a Puszta templomhoz megérkezvén új ellenőrző pontot
érintettünk (11,1 km). Egykoron itt nem is olyan messze a Baji vadászháznál
volt az ellenőrző pont, de ez áthelyezésre került. Itt vizet a vízmű által
biztosított lajtos kocsiból lehetett szerezni, ez is felüdülés volt a többi
túrához mérve, mert nem feltétlenül kellett az ember hátát a tartalék
vízkészlettel húzni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMGJGSb0CFH9RZRCQ73GHHadpNyPTwQEmqiFctVOQYwY3WmOyDQI8vOQJpnjRudFbMR5EDha-LBE5fTbmfZ7tJE93tkIFuLNYtLp8JVJ3Lx1T3vNOPxMEqFLXxJpMtlws-msC8IJNDb_it/s1600/DSC00819.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMGJGSb0CFH9RZRCQ73GHHadpNyPTwQEmqiFctVOQYwY3WmOyDQI8vOQJpnjRudFbMR5EDha-LBE5fTbmfZ7tJE93tkIFuLNYtLp8JVJ3Lx1T3vNOPxMEqFLXxJpMtlws-msC8IJNDb_it/s1600/DSC00819.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Továbbra
a P jelzés mentén haladtunk, természetesen a fehér pont is segített minket a
tájékozódásban, elhaladtunk a már említett Baji vadászház mellett, ahol
régebben volt pecsételő hely, és az Öreg-Kovács-hegy oldalában felkaptatva
haladtunk előre. Az ominózus hegyet megkerülve jutottunk ki egy buszmegállónál
a Tardos felé vezető műútra, és a P+ jelzéssel egyetemben erre meneteltünk
tovább. A nap sütött ránk, gyönyörű idő volt, a ruhákon is lehetett lazítani,
így haladtunk be Tardosra, majd a templom mellett elhaladva megérkeztünk egy
vendéglátó ipari egységhez is, ami előtt megkaptuk következő pecsétünket is
(16,3 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAMusvxJpDOHXTZly5m5ak11cyLa71eOm7pTBvxLxh20gJwCz0bM3w4Svlypi6VhuI5ZnJmlV6_jMHVRN1Y065ga0GYVQ03oG9Mb2HL1NObaVXweh3zQpE-w-EslxnFKz_UHdDSTMTwhfI/s1600/DSC00829.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAMusvxJpDOHXTZly5m5ak11cyLa71eOm7pTBvxLxh20gJwCz0bM3w4Svlypi6VhuI5ZnJmlV6_jMHVRN1Y065ga0GYVQ03oG9Mb2HL1NObaVXweh3zQpE-w-EslxnFKz_UHdDSTMTwhfI/s1600/DSC00829.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Lehetett
itt mindent venni, enni és innivalót, amit csak szeretett volna az ember. Mi
azonban csak egy kis szerelékigazításon estünk át, és indultunk is tovább
vándorutunkon a Z és K+ közös szakaszán. Így emelkedtünk egyre jobban Tardos
felé. A falu másik végén mikor kezdtünk beérkezni, akkor mi is láthattuk,
hogy mennyien is zarándokolnak előttünk ezen a részen, és most minket láthattak
az utánunk érkezők. Poros úton haladtunk így be az erdőbe, majd a K jelzésre
ráállva haladtunk egyre feljebb túránk névadójának a gerincén. Számomra a túra
egyik legszebb szakasza következett, nagyon szerettem eddig is ezt a részt, és
most sem csalódtam. Nagyon szép, ahogy az ösvényen az ember egyre jobban halad
fölfelé, utunkat öreg bükkök szegélyezték, és hangulatos megvilágításban
engedték át lombkoronájukon a napfényt. Valahogy olyan csendes ez a rész, a
civilizációból így kiszakadva megnyugvást jelentenek az ilyen helyek. Itt is
előttünk és utánunk is emberek sereglettek, de akkor is van valami megkapó ezen
a helyen, ha valaki teheti, akkor csak úgy is kiránduljon ide egyet, mert
megéri. A Mária út is elvezet ezen a szakaszon, és az öreg Sandl-hárson el van
helyezve egy vallási emlék. Szép ebben a szakaszban még az, ahogy a hegy fölénk
emelkedik, valamint alattunk folytatódik is tovább. Itt-ott nagy sziklák törnek
elő oldalából, és a fák között kitekintve átszüremlik a körülöttünk lévő táj
képe is. A volt hercegprímási kastély lábánál pedig egy pacit is meglehetett
simogatni, aki elég nagy érdeklődést mutatott az arra eljáró zarándokok iránt.
Ezután jutottunk be az erdő azon a szakaszára, ahol szedtünk is egy jó adag
medvehagymát, majd a táskáinkra felkötve haladtunk tovább. Itt a Kis-Gerecse
oldalában szűk kis ösvényen aláereszkedve jutottunk el egy nagy tisztásra, ahol
következő ellenőrző pontunk is helyet kapott (22,7 km). Víz természetesen itt
is volt, és persze mást is be lehetett szerezni, és sokan kis pihenőt iktattak be itt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYt2xm9JBPUdqvyhRq2siKgQw6tZQMDTJyPKUxBly5dU27YzuivZVBoF_7hn9ke2qAQahY4wJzuSrjJEB9FIv9577EIVm8pnnLGn_azcBCu8wohH3DexU3O-7DRLWH8gOQzZuue6aJaOM-/s1600/DSC00843.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYt2xm9JBPUdqvyhRq2siKgQw6tZQMDTJyPKUxBly5dU27YzuivZVBoF_7hn9ke2qAQahY4wJzuSrjJEB9FIv9577EIVm8pnnLGn_azcBCu8wohH3DexU3O-7DRLWH8gOQzZuue6aJaOM-/s1600/DSC00843.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Mi
viszont haladtunk tovább a P jelzés mentén, a Kis-Gerecse oldalánál. Az idő
kezdett borongóssá válni, és a fák között kitekintve a felhők sötét színe nem
sok jót ígért számunkra. Kisvártatva a hozzá tartozó csapadék is megjelent,
ahogy a fák között aláereszkedve haladtunk előre. Sokaknak előkerült a
hátiszákjából a megfelelő felszerelés, hogy ne nagyon ázzanak meg. Nem volt
erős a csapadék, ami minket is érintett, amolyan csendes kis eső volt. Az út
porát is elverte legalább, persze attól még nem örültünk neki, hogy vizes
ruhában kell haladnunk, a fényképezést is szüneteltetni kellett ezen a
szakaszon. Más nem is történt, így jutottunk el Héreg határába, ahol a temető
melletti kis réten volt következő ellenőrző pontunk (27,4 km). <o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUUmvNnT8jnOr7-NtKrBLbEuHJAGGCusWH8K361GjhHQQuFyCwwY5E4gzDFkRQz6ND6HGN9XATcYaJxqLYHbZkz4bDzLkw34aTMzcfSvKnZGEEiP5Z_jC8deIj5irQk9H0flhxr4xKuG4a/s1600/DSC00873.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUUmvNnT8jnOr7-NtKrBLbEuHJAGGCusWH8K361GjhHQQuFyCwwY5E4gzDFkRQz6ND6HGN9XATcYaJxqLYHbZkz4bDzLkw34aTMzcfSvKnZGEEiP5Z_jC8deIj5irQk9H0flhxr4xKuG4a/s1600/DSC00873.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
aztán még fagyit is ehetett, akinek kedve volt hozzá, de a hűvös időben, meg az
esőben nem hiszem, hogy nagy forgalmat bonyolított le az árus. Míg mi felkészültünk az előttünk lévő szakaszra, addig a csapadék is alábbhagyott,
majd el is állt, így csak a sötét felhők és a vizes út emlékeztetett már rá, na
meg persze a vizes ruháink, amik lassacskán nekikezdhettek a száradásnak. Aki
hallott már a Gerecséről, az nagy valószínűség szerint erről a szakaszáról is
hallott már a túrának. Rövid szakasz állt most előttünk, de annál ismertebb,
ami nem volt más, mint a Bánya-hegy néven emlegetett szakasz, amikor is a
Halyagos-hegy csúcsához kellett felmászni. Z jelzés mentén vágtunk neki ennek a
szakasznak, kis emelkedő után egy kis ereszkedés is következett, majd a fák
közé beérve jött az első emelkedő, ami bemelegített minket a ránk váró
következő szakaszra. Az eső itt nem sokat rontott az előrejutás nehézségén,
volt időszak, mikor a hegyoldalban lévő út eléggé sáros volt, és a mocsárrá
változott úton nem volt egyszerű a feljutás. Viszont lassan de biztosan, azért
csak sikerült haladnunk felfelé. Persze ezt is könnyebb leírni, mint végigmenni
ezen a szakaszon, de azért nem olyan vészes, hogy ne lehetne teljesíteni.
Érdekes ez a rész, mert itt nem sok beszélgetést lehet hallani a többi
túrázótól, sokan itt az előre jutásra koncentrálnak, és csak az erősen légzés
által keltett hangokat lehet hallani. Végül a felső szakaszt is sikerült
elérni, a meredek rész egyre csak szelídült, és a légzésünk is kezdett
visszaállni, így jutottunk el a következő ellenőrző ponthoz (29,5 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjD-76E28qelRaCLsQnSrXrslRtLlEyQqqbkgxga63NonGbFk98jNMMe-KNfrYILp01ghWEn1cSAXU4zrKbC2CNhOHsdK8pPf8Tm-2oYb_53A7F9vISZfVIEP0S_lBxTToY7SDlF5VgNDcN/s1600/DSC00901.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjD-76E28qelRaCLsQnSrXrslRtLlEyQqqbkgxga63NonGbFk98jNMMe-KNfrYILp01ghWEn1cSAXU4zrKbC2CNhOHsdK8pPf8Tm-2oYb_53A7F9vISZfVIEP0S_lBxTToY7SDlF5VgNDcN/s1600/DSC00901.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
aztán lehetett még fújtatni egy nagyot, szereléket igazgatni, inni, enni, majd
indulni tovább. túránk legnehezebbnek mondható részén így jutottunk mi is
tovább, és kezdtük meg a hátralévő rész teljesítését. Első szakaszunk az erdők
közötti ösvényen vezetett a K jelzés mentén. Folyamatosan lefelé tartva
haladtunk előre. Nem volt nagyon meredek rész, de azért ezt is megérzi már az
ember lába. A Bánya-hegy és a Halyagos találkozásánál vezetett el az utunk.
Elhaladtunk a Fekete-hegy mellett, majd a Pörös-hegy következett, végül sűrűn
benőtt bozótos után jutottunk ki egy nyílt mezős részre, és vettük célba a
Vértestolna felé tartó műutat, ahol egy kis pihenő volt beiktatva, mert ezen a
részen zsíroskenyeret osztanak, valamint szódát hozzá kísérőnek. Ezen a részen
is szemerkélő esőben volt részünk. A kis megálló után viszont újra bevetettük
magunk az erdőbe, és továbbra is a K jelzés mentén haladtunk . Ez a rész
a Pes-kő-hegy oldalában vezetett útvonal volt, ami mint eddig is, szépen
óvatosan lefelé vezetett. Kicsit monoton is ez a rész, az előző szakasz
eseménydús etapjai után, itt mindenki csak gyűri a kilométereket. Persze ilyen
is kell, de a vízhólyagok ezen a részen már kezdtek nálam jelentkezni. Nem
is lett volna ezzel gond, ha az előző túrákon nem lett volna ugyan ilyen
gondom, de most újra azok a helyek kezdtek elég érzékenyek lenni, így
óvatosabban és odafigyelve kellett menetelnem. A végtelennek tűnő út
szinte sohasem akart elfogyni a lábunk alól, de végül nagy nehezen csak
sikerült elérkeznünk Koldusszállásra, ahol következő pontunk volt (40 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj99w50SVwfYWgNdRURaaP2WDtsVYvLPX0dDHh8ncL9zI3KCjjMsa8VyuC5LWjxAWb3IgzEDPTzNV-ytM05VuJSrnH119z9nIhxDo92GYLyY_ZE8-oq5q0FLEIHzvi4D1bwuSD5LzRCxMPD/s1600/DSC00923.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj99w50SVwfYWgNdRURaaP2WDtsVYvLPX0dDHh8ncL9zI3KCjjMsa8VyuC5LWjxAWb3IgzEDPTzNV-ytM05VuJSrnH119z9nIhxDo92GYLyY_ZE8-oq5q0FLEIHzvi4D1bwuSD5LzRCxMPD/s1600/DSC00923.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
már sokan tipegtek-topogtak, sok elcsigázott túrázót láttunk, sokan mentek úgy
tovább, hogy látszott, nem valami természetes a járásuk. A hólyagjaimat én is
próbáltam óvni, és nekem is néha döcögősre sikeredett a járás, de elindultunk.
A S jelzés mentén vezetett utunk, így haladtunk el a Bika-rét mellett, eleinte
viszonylag sík terepen, de később elég szép emelkedőbe kezdett utunk, s
szerpentinszerűen gyalogoltunk egyre feljebb a hegy oldalában. Eléggé fárasztó
és kicsit már kedvrontó volt, ahogy egyre jobban haladtunk felfelé, kanyar
kanyart követtett, és szinte soha véget nem érően tekergett utunk a hegy
oldalában. De ez a szakasz nem volt azért olyan hosszú, csak ha fárad az ember
és kezd nyűgös lenni, akkor már minden jobban terheli, és egyre érzékenyebbé
teszi. Végül mégis csak vége lett, és a volt Kis-réti vadászháznál meg is
érkeztünk következő ellenőrző pontunkhoz, ahol a pecsét mellé műzliszelet is
járt (42,2 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEBba-8v6X2IEZnX1ucBXC8BwNrahHDVeG3mGFAwR5fowCR3QEiHg38XmrOXrCwJK7MJMdYf7rp9ZqJ_-9v0oLJsVTz8nOTj1BpNYuR7NVq8k0k1KGDky65GcEDj2WgVIiOsHGalDSygab/s1600/DSC00933.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEBba-8v6X2IEZnX1ucBXC8BwNrahHDVeG3mGFAwR5fowCR3QEiHg38XmrOXrCwJK7MJMdYf7rp9ZqJ_-9v0oLJsVTz8nOTj1BpNYuR7NVq8k0k1KGDky65GcEDj2WgVIiOsHGalDSygab/s1600/DSC00933.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
szépen lefelé vettük az irányt a S□ jelzés mentén. Ez is elég fárasztó tud
lenni. Ha az ember azt hiszi, hogy felfelé nehéz menni, akkor rájön, hogy a
lefelékkel több gondja adódik. A cipőben a lábujjak előre csúszva elkezdenek
nyomódni, és a térd is eléggé sok terhelést kap ilyen esetekben. Megállni viszont
nem lehetett. Már csak azért sem, mert akkor sose ér be az ember, a másik dolog
meg az volt, hogy mögöttünk elég szépen kezdtek gyülekezni a fekete fellegek, s
fény- és hanghatás kíséretében egyre közeledett felénk a vihar. Mint Mordor
sötét fellegei elől menekülő emberek, mi is úgy próbáltunk messzebb kerülni a
közeledő ítélet elől, de nem volt menekvés. Egyre közelebbről jött a dörgés. Lefelé
haladtunk, ami nem igazán esett jól, főleg, hogy az egyik hólyagom itt megadta
magát, és így még nehézkesebb volt az előre jutás. Ránk még sütött a nap, és ez
még valószerűtlenebbé tette az egész helyzetünket. Az időnként elég erősen
benőtt, és szúrós növényzettel kísért túristaúton sem volt valami jó az előre
haladás. Időközben viszont az egyre erősödő autópálya hangja is segített a
nehézségek leküzdésében, mert tudtuk hogy közeledünk az ellenőrző pontunk felé.
Egy sűrű ösvény közül kibújva ki is értünk egy aszfaltozott részre, ami el is
vezetett minket a pár méterre lévő ponthoz (44,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Megkaptuk
pecsétjeinket is, meg az áldást is a nyakunkba. Amint eltettük papírjainkat,
minden átmenet nélkül elkezdett szakadni az eső. Ez már nem olyan langyos és
csendes eső volt, mint amihez korábban szerencsénk volt, hanem jó hideg zápor.
Szakadt is rendesen, mi pedig a Panoráma úton fölfelé kaptatva haladtunk
tovább. Szemből jöttek le a kocsik egymás után, képzelem, miket gondolhattak
rólunk. Sok sorstárs is haladt velünk fölfelé, így jó páran megtapasztalhatták
ezt az élményt is. Vicces az egészben az, hogy pár évvel korábban pontosan
ugyan ez zajlódott le ezen a részen. Akkor is ettől az ellenőrző ponttól
sikerült szakadó esőben a Turul szobor felé kaptatni. Emlékeztem is, hogy ez is
egy hosszú szakasznak mondható már ilyenkor. A víz szép lassan elkezdett az
aszfalt szélén folyni, mert annyi gyűlt belőle össze. Szerencsére a ruhám attól
még hogy ázott, nem fáztam. Ilyenkor azért jól jön a polár. A lábam is óvtam
eleinte, de akkor éreztem, hogy egy másik helyen kezdem túlterhelni, így nem
volt mit tenni, rendesen kellett lépdelnem. Ez csak az első pár lépésnél volt
rossz, aztán hozzászokott a lábam, és már nem is volt olyan vészes. Ekkor már
nem is akartam ezzel az egésszel törődni, és elkezdtem a környéket lesegetni.
Kis házak mellett mentünk el, volt ahol még valami buli féle is volt. A
távolban egyre durvább felhőszakadás képe bontakozott ki előttünk, és az
Alsógallai rész mögött már szinte nem is lehetett látni semmit a vízfüggöny
miatt. Így még szerencsésnek is mondhattuk magunkat, hogy a vihar széle kapott
el minket, pedig ez sem volt leányálom. A tatai rész felé tekintve pedig látni
lehetett, hogy volt olyan rész, ami napsütésben fürdött. A tavaszi időjárás nem
is hazudtolta meg magát. Volt olyan rész ahol már nevettem az egészen, mert
igazából ez is csak víz volt, ami a nyakunkba hullt, és ennél nagyobb baja ne
is legyen az embernek a túrán. Még egy élménnyel lettünk így gazdagabbak, és
elmondhattuk, hogy mi is áztunk. A Turul pedig egyszer csak már ott volt
előttünk. A pecsétünket az esőbeállónál megkaptuk, s mentünk, hogy lenézzünk
még a városra, és a környező vidékre, mert a kilátást a fák itt takarták
előttünk (46,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Amikor
befejeztük a nézelődést egyszer csak elkezdett csendesedni az eső, és
lassacskán el is állt. Mi pedig megkezdtük menetelésünket a lépcsőkön lefelé.
Volt olyan év, hogy megszámoltam, de most nem törődtem vele, csak jöttek egyik
a másik után, a P jelzéstől kísérve. Így, hogy az eső is elállt, és elkezdtem
száradni, már nem is volt olyan kilátástalan a helyzet. Igazából már csak le
kellett jutni a városba, és ezzel a szinteknek így lassan vége is szakad. Azért
volt még egy-két hely, hol lépcső nem volt, hanem a lejtős úton kellett lefelé
haladni, ami azért nem esett olyan jól. Időnként mikor megálltam, akkor
látszott, hogy a lábam a nagy óvatoskodásban azért sikerült megerőltetni, mert
a térdeim remegtek, mint az a bizonyos nyárfalevél, mikor a szél citeráz
rajtuk. Végül csak leértünk, és elhaladván az autópálya alatt már megszelídült
az út lejtése is, és a közeli emeletes házak között találtuk magunkat. Innen
már nem volt más hátra, mint eljutni a Jubileumi parkba, ahol a cél várt már
minket. De azért még egy kicsit odáig is kellett menetelni, de itt már semmivel
sem törődtünk, és mint sok kis ázott veréb, úgy haladtunk folyamatosan célunk
felé, a többi túrázóval egyetemben. Végül egy kanyar után elénk is bukkant
célunk, és a célban újra regisztrálhattuk vonalkóddal ellátott menetleveleinket
(49 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Sajnos
csak kitűzőt kaptunk, mert mint kiderül, az emléklapok elfogytak, mivel azt
majd az oldalról letöltve nyomtathatjuk majd ki magunknak. Ennek nem más volt az
oka, mint az, hogy rekordot döntött az indulók száma, és több mint 7000 túrázó
volt, aki rajthoz állt a Gerecse túrán, valamelyik táv egyikén. Kaptunk még
almát, és a leadott műanyag flakonért túrórudit is. Sokat aztán nem is vártunk,
mert a sötét felhők Szár felől egyre jobban közelítettek, és nem akartunk még
egyszer megázni. Így eltrappoltunk még a vasútállomásra, aztán egyszer csak
jött is a vonat, amivel már szerencsésen hazaértünk. Útközben lehetett még
hallani, ahogy az eső kopog a vonaton, de ez már szerencsére nem minket
áztatott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Most
kellene egy összegzést írnom a túráról, de az érzések vegyesek. Ami a negatív
dolgot illeti, az csak abból adódik, hogy a lábamnak sikerült szépen gajra mennie.
A másik meg az, hogy nem kaptunk oklevelet végül, mert elfogyott. Igaz ezek
egyéni problémák, és nem is olyan eget verőek. Pozitív dolog viszont sok van.
Ez egy teljesítmény túra, nem pedig vakáció, így lehetnek kellemetlenségek is,
de ugye ami nem öl meg… Látszott, hogy a szervezőknek nem az első túrája volt,
és tudták is, hogy felkapott, és gondolom a sok tapasztalat idővel ide
vezetett. A rajtban is sokan segítettek a regisztrációban, ezért is lehetett
gyorsabban haladnunk, legalábbis mikor mi indultunk egész gyors volt ez a
folyamat. A befejezés is hasonló gyorsasággal zajlott. A pontokon volt ellátás,
és ivóvízről is gondoskodtak ott, ahol más lehetőség nem volt a pótlásra. A több
táv is csalogatta a túrázókat, aki úgy gondolta, hogy a hosszabb távval nem birkózik
meg, az választhatott kisebb útvonalat is. A pénzünkért egész sok mindent
kaptunk, így ár/érték arányban egész jónak mondanám ezt a túrát. Mindig
eszemben van, hogy volt olyan eset, hogy ugyan ennyi nevezési díjért egy
kenyértésztából készült pogácsa volt a célban a jutalom. Itt menetközben láttak
el minket. A kenyér is friss volt, amit adtak. Ami a túrázók szempontjából
vízválasztó lehet, az a tömeg. A rendezőknek ez biztos nagy siker, de az
indulók között meglehet van olyan, akinek nem tetszik. Itt választania kell az
embernek, én ebben nem is szeretnék ítéletet mondani. Egyszer viszont aki
teheti, az induljon el a túrán, mert érdekes és élménydús tud azért lenni. Az
időjárással meg nincs mit kezdeni, ez az évszaknak megfelelő volt, nézni kell
az előjelzést, és aki úgy gondolja, hogy ez nem bevállalható, az nem jön el.
Mindenesetre élményekben gazadagon tértünk haza, jól éreztük magunkat,
emberpróbáló kis túra ez.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1JSVJ9UGXUEvdPGndZ-9aaWGuYlgOV9kxeLSKcbFbOPa-zaIQQUhEkJQsM4eemxZGUVen1ThLlc10tu5jt3aM8YkC4hprnlu3nIXy5I4tVD8XA_bRQc1RYmXqW_dXj4m_izicFCsY00NO/s1600/DSCN9466.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1JSVJ9UGXUEvdPGndZ-9aaWGuYlgOV9kxeLSKcbFbOPa-zaIQQUhEkJQsM4eemxZGUVen1ThLlc10tu5jt3aM8YkC4hprnlu3nIXy5I4tVD8XA_bRQc1RYmXqW_dXj4m_izicFCsY00NO/s1600/DSCN9466.JPG" height="300" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a rendezőknek a profi lebonyolításért, a kedvességért, és a szervezésért! Azért
akármit is mondunk, egy ilyen túrát tudni kell így megszervezni, mert különben
nem menne ilyen gördülékenyen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
illeti a két túratársat is, akikkel együtt róttuk a kilométereket, jó
társaságban, vidáman telt a nap, valamint nagy gratuláció nekik is a sikeres
teljesítésért! Azt hiszem mindenki nyugodtan lehet büszke erre a jelvényre, amire szert
tettünk ezen a napon.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi
üdvözlettel!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">2014.
április 21.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ui:
így Húsvét alkalmából minden kedves olvasómnak kellemes ünnepeket kívánok!<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-42627786591835351142014-04-17T20:40:00.001+02:002014-04-17T20:41:25.440+02:00Gyermekvasút 20<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2014.
április 12.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Minden
keskeny nyomközű vasútnak van az országban napja. A Széchenyi-hegyi
Gyermekvasútnak idén április 12.-én volt a kisvasúti napja. Ez alkalomból túrát
is szerveztek a környékén. Ez hívogatott minket is ezen a szombati napon. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Egy
gyors vonatozás a Délibe, majd a 21-es busszal föl a hegyre, és már ott is találtuk
magunkat a rajtnak helyet adó iskolában. Regisztrációval is hamar végeztünk.
Ahhoz képest, hogy Budapest Kupás sorozat része volt, elég kevesen sorakoztak
ebben a reggeli órában a rajtban. Köszönhető volt ez szerintem annak, hogy
másik túrán is részt lehetett venni a környéken, valamint a gyerekkel a kisebb
távon indulók még nem értek ide. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnEyTbcintFnd8h_fL8azzf9x_hgF7VL6S3IKuo1F2_nICBCgIt8m-VlgSO3Xv1DO1TpxJfZMcqr8r9RZOLCvv3ti2G-mOL9oIjLOhNOssjnDy2C0N1LmMEeiiR4nzA64m2VBjI6N_qyzx/s1600/DSC00756.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnEyTbcintFnd8h_fL8azzf9x_hgF7VL6S3IKuo1F2_nICBCgIt8m-VlgSO3Xv1DO1TpxJfZMcqr8r9RZOLCvv3ti2G-mOL9oIjLOhNOssjnDy2C0N1LmMEeiiR4nzA64m2VBjI6N_qyzx/s1600/DSC00756.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
menetleveleinket átvettük, és nekiálltunk négyesünk, a táv megtételének. Hűvös
volt az idő, hiába sütött a nap, annyira még nem volt átütő ereje, nem hiába
szeszélyes a tavaszi időjárás. A magasabb helyeken azért a szél is fújdogált,
és az is csökkentette a hőérzetet. A Z jelzésen megindulva vágtunk neki az
útnak. A sínek mellett bandukolva az Eötvös úton átkelve már ott is volt az
első ellenőrző pontunk is (0,5 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
megkezdtük ereszkedésünket. Normafától a városra letekintve azt jó nagy pára
övezte. A nap ereje nem volt olyan, hogy fel tudta volna szárítani, és a
távolbalátás így nem is volt nagy, de azért sok részletet ki lehetett venni az
ismerős tájban. Folyamatosan haladtunk lefelé a Z jelzésen, mígnem a következő
ellenőrző pontunkat is el nem értük a Kossuth-emlékműnél (1,6 km). Netes
böngészéseim során találtam meg egy bejegyzést, miszerint az emlékművet Kossuth
nem messze történt elfogására emlékezve emelték 1913-ban, Budapesten ez volt a
legelső Kossuth szobor. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
jelzetlen úton folytattuk túránkat, még mindig lefelé tartva. Az aszfalt úton
trappolva szép környezetben tehettük meg az utat. Az erdő zsongott a madarak
énekétől, és a fák is sok helyen már szépen kezdték bontogatni lombkoronájukat.
A tavaszt már semmi sem állíthatta meg. Hernyókkal gazdagon szegélyezett volt
az utunk. A fák persze nem örültek ennek, mert a friss zöld leveleiket támadták
a kártevők, de a kis énekesmadarak lehet emiatt csaptak akkora patáliát, hogy
milyen jó kis lakomát folytathatnak majd a nap folyamán. Így haladtunk előre,
mígnem a ZΔ jelzésig el nem értünk, mert innen ezen folytatódott tovább utunk.
A Tündér sziklától nem messze haladtunk el, és a Libegő nyugvó ülései alatt is
elvezetett utunk. Nem volt még üzemben, hétvégén ez az időpont még gondolom
korainak számít, és sokan a hét fáradalmait pihenték még ki ebben az
időpontban, de mi már részesülhettünk a Budai hegység övezte táj szépségében. A
Z+ jelzést elérve ezen haladtunk tovább. Rövidesen kereszteztük is a Jánoshegyi
utat, majd egy kis idő után a forgalmas Budakeszi úton is átkelhettünk, és a
kisvasút Szépjuhászné állomása mellett lévő parkolóban megkaptuk következő
pecsétünket is (4,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7cekTxQx9KIN6MF1lVPsIWdo9qPSonSr9ncWOgqr6yiaZjUiuhlDRtQ5Rf37Aohy1DkOxzlDB0Yz2ZSXhsOpQUcx1akYBoZetl_krv6cQH0zQkomkXdjbFHDeB0Yef16UfWVGabCxp_6m/s1600/DSC00762.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7cekTxQx9KIN6MF1lVPsIWdo9qPSonSr9ncWOgqr6yiaZjUiuhlDRtQ5Rf37Aohy1DkOxzlDB0Yz2ZSXhsOpQUcx1akYBoZetl_krv6cQH0zQkomkXdjbFHDeB0Yef16UfWVGabCxp_6m/s1600/DSC00762.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
visszafelé indultunk, ismét átkeltünk a Budakeszi úton, és egy kereszteződés
után immár a S jelzésen haladtunk. A Pozsonyi hegy másik oldalán jártunk,
és az utunk is felfelé emelkedett már. Elhaladtunk a Kis-kőfej mellett, majd
egy éles kanyar után átkeltünk a kisvasút vágányain is. Így haladtunk az
erdőben, emelkedős, néhol lejtős szakaszok váltakozása mentén. A Nap egyre
magasabbra hágott, de az erejét nem nagyon lehetett érezni, melegünk csak a
fölfelé haladás miatt volt. Ezen a részen elég sokan jöttek velünk szembe,
tartani lehetett tőle, hogy rossz irányba jöttünk, de mint kiderül, a kisebb
távon indulóknak kellett a túra ezen szakaszát ilyen irányban megtenni. A
nagyobbnak mondott távon viszont a közelünkben nem sokan voltak, így néhol nem
is láttunk senki mást rajtunk kívül az erdőben, és a hétvégéhez képest ez is
elég furcsa volt, úgy látszik ezen a részen a kirándulók sem nagyon fordulnak
meg. Kis idő múlva becsatlakozott a P sáv is a miénkhez, és ezen a kettőn
haladva, majd a P jelzésre átváltva jutottunk el Makkosmária széléhez, és a jól
megszokott pihenőben kaptuk meg pecsétünket is (9,4 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4cbXIjXdXXaUeLzXFJoKNYvSPjd9wirEW1bUVHxFUWG0yEzs8uNmV92LIoORcsRt93rBh8ZobtumUh3ZKTbOMAjeJYnQumyaQZun7uyyqqikhOnZHq-E2I7CPqtWuJNxPqyKtPY7nNj15/s1600/DSC00767.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4cbXIjXdXXaUeLzXFJoKNYvSPjd9wirEW1bUVHxFUWG0yEzs8uNmV92LIoORcsRt93rBh8ZobtumUh3ZKTbOMAjeJYnQumyaQZun7uyyqqikhOnZHq-E2I7CPqtWuJNxPqyKtPY7nNj15/s1600/DSC00767.JPG" height="212" width="320" /></a><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Így,
hogy a völgyes részt bejártuk, nem volt más hátra, mint feljutni újra
Normafához, mert az első ellenőrző pont után, itt újra pecsét várt minket. Erre
a Z+ volt számunkra kijelölve, és elkezdtünk felfelé kaptatni a hegyen. Jó
száraz, poros út vezetett minket egyre feljebb. Érdekes látványosság szokott
lenni, ahogy a kijárt út szélén, a fák gyökerei kilátszanak a földből, és mint
görcsös újjak, úgy markolják az Anyaföld testét, mondhatnánk, mintha az életük
múlna rajta, de hát ez ténylegesen így is van. A zajok egyre erősödése jelezte,
hogy lassacskán meg is érkezünk Normafához, és a síháznál az erdőből kibukkanva
meg is kerestük a már érintett első ellenőrző pontunkat, és következő pecsétünket is
megkaptuk menetlevelünkbe (11,5 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxoY55oDMJh-xobDSU31tqyBFP8LVCx3mi1qdR8GFUuv4MtnfkxmPs7NuxbEA3CRzNIfy3kU_K46vyakd3xpes1afzaeJnW09MJOLOMcCSB1Cg3w2JzUBIrL8N1Yr-80ktfAqoWq7spefV/s1600/DSC00774.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxoY55oDMJh-xobDSU31tqyBFP8LVCx3mi1qdR8GFUuv4MtnfkxmPs7NuxbEA3CRzNIfy3kU_K46vyakd3xpes1afzaeJnW09MJOLOMcCSB1Cg3w2JzUBIrL8N1Yr-80ktfAqoWq7spefV/s1600/DSC00774.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
az erdőbe visszaindulva haladtunk tovább. Most már azért kezdett egyre jobban
éledezni a környék. Sokan gyerekekkel, kutyákkal jöttek ki a friss levegőre. A
réteses büfé is már árulta a portékáját, amit reggel mikor itt jártunk még csak
a levegőben terjengő illatokról lehetett beazonosítani. A Székely kapu mellett
elsétálva most a K körséta jelzést kellett megkeresnünk, és ezen indultunk
tovább. Virágvölgy vasútállomástól érkező útig haladtunk ezen, majd a
Jánoshegyi úton átkelve, a Kis réttől újra a körséta út másik ágán folytatódott
utunk. Így jutottunk el a sűrű fákkal övezett turistaút mentén a Libegő felső
állomásához. Itt jó sokan múlatták már az időt. A közeli játszótér
gyerekzsivajtól volt hangos. Ahogy mi is kicsöppentünk az erdőből egyből el
tudtunk a tömegben vegyülni. Itt egy gyors frissítést és szerelékigazítást
iktattunk be, majd haladtunk is tovább a P jelzés irányába. Sok árus ekkor már
kipakolta holmijait. Nyalánkságokkal, perecekkel megrakott standok mellett
vezetett utunk. Nemhiába, ők is a jó időre számítva nagy forgalmat vártak
aznap, és gondolom nem is kellett csalódniuk. A libegő is beindult már, és a
drótkötélpályán futó ülései is nekiindultak végtelen körforgásuknak. De mint
már említettem, mi is indultuk, igaz nekünk nem végtelen volt az utunk, így
fogyasztottuk is szépen a métereket. Persze ez az Erzsébet-kilátóhoz kicsit lelassult, mivel jó kis emelkedő volt a hegyoldalban a lépcsők mentén. De
egyszer minden jónak vége szakad, mi is felértünk az emelkedő tetejéhez, és a
kilátó lábánál elhaladva, immár lefelé vettük az utat. Általam már sokat
megénekelt P jelzésen szépen araszolni kezdtünk lefelé. Néhányszor kereszteztük
a Jánoshegyi utat, majd a Pozsonyi-hegy gerincén haladtunk tovább. Az eleinte
eléggé meredek és szerpentines lejtő lassacskán szelídült kicsit, így a lábaink
is megpihenhettek, és nem érte már akkora terhelés a térdeinket. Itt
kezdtük el kerülgetni az egyetemistákat, akik valamilyen csapatépítő
foglalkozás keretén belül elég rendesen pusztították az a betűs dolgokat. A
hegyről leereszkedve újra találkoztunk a S jelzéssel is, és ismét átkeltünk a
Budakeszi úton, és a már egyszer érintett parkolóban Szépjuhászné vasútállomás
mellett megkaptuk következő pecsétünket is (15,9 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBg-0CU_aQX_xvZhcuflaIl_LGvjbPLMuHadGeuMsOnLJkLIudCD-gxP63dhzznkVGQzIXhK4tz_jFeH75WRqSxRBp_DRLwVq076rFoJbtqYDvpcMdPrMpagjS1SKzLP3DLILG1cJqEX-n/s1600/DSC00780.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBg-0CU_aQX_xvZhcuflaIl_LGvjbPLMuHadGeuMsOnLJkLIudCD-gxP63dhzznkVGQzIXhK4tz_jFeH75WRqSxRBp_DRLwVq076rFoJbtqYDvpcMdPrMpagjS1SKzLP3DLILG1cJqEX-n/s1600/DSC00780.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
a S jelzésen vezetett tovább utunk. Szép kis emelkedővel lassacskán legyőztük a
Nagy-Hárs-hegyet is, és feljutottunk a Kaán Károly kilátó lábához. A már
említett egyetemistákból itt még több leledzett, ahogy a felfelé tartó út
folyamán is elég sokan jöttek szembe velünk. A másik túrán résztvevő túrázókkal
is találkoztunk ezen a részen, ők is szembe közlekedtek velünk. Egy kis
megállót beiktattunk a kilátó felsős szintjén, hogy gyönyörködhessünk az
alattunk elterülő panorámában. A felfelé és a lefelé jutás is akadályokba
ütközött, mivel elég sokan jöttek ide gyerekekkel, hogy ők is
szétnézhessenek. A jó idő mindenkit kicsalogatott egy kis kirándulásra a
Budai-hegységbe. Minket viszont már a cél csalogatott, mert nem volt már
messze. Tovább is a S jelzés mentén indultunk, mint már említettem, és kezdtünk
aláereszkedni a Nagy-Hárs-hegyről. A kistestvére alatt is elhaladtunk, miközben
kereszteztük a Schüller utat, és Nagy-Hárs-hegy vasútállomást is érintőleg
megtekinthettük. Az út itt már éppen
hogy csak lejtett, így nagy megeröltetést ez a rész már nem okozott. Átkeltünk
a forgalmas Nagykovácsi úton is, és egyre jobban lefelé haladva lassacskán a
villamos vágányai mellett találtuk magunkat. Elhaladtunk még az ismeretlen
katona sírja mellett is. Most már csak pár lépés választott el minket a Hűvösvölgyi
állomástól, ami alatt túránk célja is volt (19,5 km). </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhr3WU90CigggDX6otgdEBXk5vdKsVxXI9vaDifOlrEjwHp9Gc6cnZeZBgrBR3cxl5nAqIfz-0p2HfB6kf-9IhPnX3TJ6TWz0lVM5_dJwss21dtbRLM-Ebe2mWvmsxud6bQbq0reWHfmBqF/s1600/DSC00785.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhr3WU90CigggDX6otgdEBXk5vdKsVxXI9vaDifOlrEjwHp9Gc6cnZeZBgrBR3cxl5nAqIfz-0p2HfB6kf-9IhPnX3TJ6TWz0lVM5_dJwss21dtbRLM-Ebe2mWvmsxud6bQbq0reWHfmBqF/s1600/DSC00785.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Megkaptuk szokásos
kitűzőinket, és emléklapunkat. Ehettünk még zsíros kenyeret is. Itt frissítőt
viszont a pár méterre lévő vendéglátóipari egységben vettünk magunkhoz. Jól esett a
melegedő időben egy kis jó hideg és gyöngyöző malátalé. A műsort hozzá, a
fejünk fölött lévő állomásra érkező kis gőzös szolgáltatta. A szén égetéséből
származó füst szaga is megcsapta orrunkat, kis ízelítőt adva a régmúlt vasút
hangulatából. Innivalónk viszont lassacskán elfogyott, így mi is szedtük a sátorfánkat,
és elindultunk hazafelé. A villamos végállomás itt volt pár méterre, és mi is
azt vettük igénybe, Útközben aztán elvált utunk, és nekem már csak egy kis
vonatozás volt hátra a Déliből hazáig.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Jó
túrán voltunk ismét túl. A viszonylag rövid táv is szépen teljesíthető volt,
családosok is bátran nekivághatnak. Igaz, mint már említettem kisebb táv is
szerepelt a túra kiírásában. A bejárt út is megmutat pár jellegzetes helyet a
Budai-hegységben. Jó volt az idő is, így ez is vidámabbá tette a délelőtt
múlását. Az erdőben járva sokszor az itt élő fauna neszei és hangjai mellé, a
környéket bejáró vonatok hangja is beszüremlett, így emlékeztetett minket, hogy
ez az ő napja ma. Útközben párszor sikerült is lencsevégre kapni a közelünkben
elhaladó szerelvényeket, amik elég jó kihasználtsággal közlekedtek. Mindent
összevetve jól éreztük magunkat, mozogtunk egy kicsit, és hasznosan töltöttük
az időt, és valahol ez is volt az egésznek a lényege számunkra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEie02rfU_pUburAiHgT8ZdQ4_Qqt7h0D_U2Ryil0_gqmzpOvceK8aCJrTKHCcGZ3ENwcILODoQ438guuYAUSEBoxF7bQGCfnBhmLHfh4VO78etmRmyqcEwVuRBshsUhMG1h_vUWp7DmQ9X3/s1600/DSC00783.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEie02rfU_pUburAiHgT8ZdQ4_Qqt7h0D_U2Ryil0_gqmzpOvceK8aCJrTKHCcGZ3ENwcILODoQ438guuYAUSEBoxF7bQGCfnBhmLHfh4VO78etmRmyqcEwVuRBshsUhMG1h_vUWp7DmQ9X3/s1600/DSC00783.jpg" height="265" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Köszönet
a szervezőknek a rendezésért, és a túra lebonyolításáért. Köszönet a
túratársaknak is az egész napos jó társaságért és a vidám percekért!</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><span style="font-size: 12pt;">Sporttársi üdvözlettel!</span></span></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">
</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Budapest,
2014. április 17.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<!--[if !supportLineBreakNewLine]--><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<!--[endif]--><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span>bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-69066883758819947742014-04-09T13:21:00.001+02:002014-04-09T13:21:11.695+02:00Téry Ödön emléktúra 50<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2014.
március 29.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Enyhe
reggelen hívott minket ismét a természet, hogy nekivágjunk ennek a túrának.
Korai kelés után nem sokkal már úton is voltunk, mert időben kellett indulni,
hogy még emberi időben is haza érhessünk. Ketten vágtunk neki a mai napnak kis
csapatunkból. Mi is már kicsit rég húztunk túracipőt a lábunkra, és vártuk is
már, hogy újra az erdőben róhassuk a kilométereket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kelenföldre
kisétálva az előző nap átadott 4-es metrón találtuk magunkat, és
nézelődhettünk, hogy a nagy nehezen, de elkészült alkalmatosságon tegyünk meg
néhány megállót, és szállhattunk át villamosra, hogy túránk rajtjába
juthassunk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEig0CgOg8fbXFCGH8hyphenhyphenPDcHYzbBuF9vEc5_neMBkdx7-oQ8CAacpFOWWAP-Guwducs4WE-aLnKKrK1GlAxaJdE9BzzPBIH63Rk6sJYs1I_2IGeaUktQ3lNkgE75IpewhMEbmvFyyF7phPHu/s1600/DSCN9464.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEig0CgOg8fbXFCGH8hyphenhyphenPDcHYzbBuF9vEc5_neMBkdx7-oQ8CAacpFOWWAP-Guwducs4WE-aLnKKrK1GlAxaJdE9BzzPBIH63Rk6sJYs1I_2IGeaUktQ3lNkgE75IpewhMEbmvFyyF7phPHu/s1600/DSCN9464.JPG" height="240" width="320" /></a><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Hűvösvölgyben
a kisvasút állomása alatt volt a rajt. Sokan nem voltak, vagy éppen gyorsan
haladt a sor, így hamar sikerült is a regisztráción túlesni, és az enyhe időben
indulhattunk is neki a távnak. Az idő mint említettem enyhe volt, a szél azért
fújdogált, az évszaktól elvárhatóan, s a nap is sütögetett, így a kedvünk is jó
volt. Kabát már nem kellett, és a vastagabb pulóver is hamar a táskában találta
magát. A kisvasúttól elindulva a K jelzésen indult utunk, amit jó pár ellenőrző
ponton keresztül követtünk is. A K jelzésen így jutottunk el Nagyrétig, majd
mellette visszakanyarodva a Villám utcát keresztezve jutottunk be
remetevárosba. Itt szép házak mellett haladt utunk, így lehetett nézelődni a
környező „olcsó” házak nyújtotta kilátásban. Jó darabig kanyarogtunk itt a K
jelzést követve, majd a Labdarózsa utcán felkaptatva jutottunk ki a
Máriaremetei Kegytemplom mellé, s megcsodálhattuk ezt a szép építményt. Jártunk
már itt túrák alakalmával, de még mindig megcsodálom ezt a szép helyet, a
templom és a hozzá tartozó park jó kis pihenőhelyül is szolgálhat a
zarándokoknak. De mi nem időztünk itt semmit, haladtunk tovább, s immár
Máriaremetéről kifelé haladva Remeteszőlős felé vezetett utunk. Itt a szurdok
bejáratánál volt első ellenőrző pontunk (4,9 km). <o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmlnUUJ_CsyozQLxsd8pqgNxUm-YZCx378CRJqwq75KG06JsWvoiRDwV-t4eSbeZiwAVRUZ5-CE_2qHzwhd6lPlR8-YcudEpHfOLC0A5qMc8f1d0q_8FB_B4jmHX74xHpV8XgiU84Mmszk/s1600/DSC00609.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmlnUUJ_CsyozQLxsd8pqgNxUm-YZCx378CRJqwq75KG06JsWvoiRDwV-t4eSbeZiwAVRUZ5-CE_2qHzwhd6lPlR8-YcudEpHfOLC0A5qMc8f1d0q_8FB_B4jmHX74xHpV8XgiU84Mmszk/s1600/DSC00609.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
a K jelzés bevezetett a szurdokba, és a városi részt magunk után hagyva a
madárcsicsergéstől zengő zöldülő erdőben találtuk magunkat. A fák immár
elkezdték rügyeiket fakasztani, és az aljnövényzet is kezdett szépen zöldülni,
s a korai virágok is kezdték vidám színeikkel színesíteni az erdő zöldülő
színeit. De a nyugodt nézelődésnek hamar vége szakadt, mert ha már itt volt
előttünk a Remete-hegy, akkor miért is ne kellett volna megmászni. A jelzés
szinte egyenesen nekivezetett minket a csúcsnak, mit sem törődve a túrázó lelki
nyugalmával. Szép komótosan kaptattunk a többi túratárssal fölfelé, s
lassacskán kiemelkedtünk az addig bejárt útvonalunk fölé, és a pihenőknél
gyönyörködhettünk a környező hegyek, és alattunk elterülő város nyújtotta
panorámában. Innen újra nyugodtabb út következett, elhaladtunk a Kerek-hegy
mellett, majd a Zsíros-hegy következett. Ezen a részen értünk Nagykovácsi
szélső házaihoz, de a belső részre nem kellett bemennünk. Egy elágazás után a
Nagy-szénást vettük célba, de még mielőtt feljutottunk volna a tetejére kaptunk
pecsétet a menetlevelünkbe, mert itt is volt egy ellenőrző pont (13,2 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUVKVlJ84BhRwAtSObhl1-vQ6ywDnWdJhukE5Myo_mP_nL7905SEMJafQ_OXEJ1C6NdohOXJipubCZ2AtQ38igIsu14HFI4bdwGiGbbL3vfuzItxVlOw7veRNaQ01uVn7zNKHHB1s7FN-n/s1600/DSC00631.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUVKVlJ84BhRwAtSObhl1-vQ6ywDnWdJhukE5Myo_mP_nL7905SEMJafQ_OXEJ1C6NdohOXJipubCZ2AtQ38igIsu14HFI4bdwGiGbbL3vfuzItxVlOw7veRNaQ01uVn7zNKHHB1s7FN-n/s1600/DSC00631.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kis
frissítés után következett a csúcstámadás is, s rövidesen a Nagy-szénás
tetejéről gyönyörködhettünk az alattunk elterülő tájban. Az idő kicsit párás
volt, de azért így is szép volt a kilátás. Innen egy kis ereszkedés
következett, majd a Bükkös-kúti-árokba bekeveredve egy hosszabb szakasz következett,
amin haladva jutottunk el Piliscsabáig. Itt az épülő esztergomi vasútvonalat
keresztezve folytatódott tovább utunk. Az egyik kis utcán az állomással szembe
kaptatóba kezdtünk, majd egy másik kis utcácskán egészen Klotildligetig
haladtunk, ahol a Liget bisztrónál meg is álltunk, mert ez volt következő
ellenőrző pontunk (23,8 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEL15HekTJRgto3hRTgr9RXsXJ-Z-3ZSSpW6_HdV0vtWaX3-Oki-rsfKZUvC_zsYFw4ddYAFwXBD2TVXkXVU2wgHx2B7mGAyjjlZn9ULVNjM22xjX1t6TaNGB_0zA_tlSLSWZZAKQXbI9d/s1600/DSC00639.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEL15HekTJRgto3hRTgr9RXsXJ-Z-3ZSSpW6_HdV0vtWaX3-Oki-rsfKZUvC_zsYFw4ddYAFwXBD2TVXkXVU2wgHx2B7mGAyjjlZn9ULVNjM22xjX1t6TaNGB_0zA_tlSLSWZZAKQXbI9d/s1600/DSC00639.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
rövidebb 20 km-es táv itt ért véget, és a 25 km-es táv innen indult. Nekünk
viszont egy közbenső állomást jelentett csak. Kis pihenő után viszont tovább is
álltunk innen, és vetettük be magunkat újra az erdőbe. Itt a P+ jelzést követve
haladtunk, mert a K jelzést immár magunk mögött hagytuk. Kaptatók itt is
akadtak újra, és azokon feltrappolva szépen fogyasztottuk a szinteket is. Ez a
második szakasz a túrán abban rendesen bővelkedett, így kijutott belőle még sok. A P és S jelzést elérve ezeken folytatódott tovább utunk. Sok helyen
vadkerítés mellett haladtunk, de utunk nem kifejezetten erdei volt, hanem
amolyan murvás földút. Ezen folyamatosan kanyarogva jutottunk ki Pilisszántó
határába. Itt lehetőség volt a kijelölt utat más irányban is folytatni, mert a
javasolt útvonal elkerüli a települést, de lehetőséget is adott arra, hogy ott
folytassuk utunk. Mi az utóbbi mellett döntöttünk, mert egy kis frissítő
mindenképp jól esett volna, és azt sikerült is szerezni az egyik
vendéglátóipari egységben. Miután ezzel is végeztünk nem várhattunk tovább,
haladnunk kellett, és a főutcán kaptattunk szépen felfelé az aszfalt úton. Jó
kis napsütéses idő volt, a hőmérséklet is szépen emelkedett, így jól esett az a
kis hideg folyadék, amit sikerült szereznünk. Itt újra csatlakoztunk az
eredetileg kijelölt útvonalhoz, és az aszfaltozott utat még egy kicsit követve
haladtunk, majd egy helyen az erdőbe kanyarodott a jelzés, és mi is utána. Itt is
jó kis kaptató következett, a melegben ez már nem is esett olyan jól az
embernek. De aztán csak sikerült ezen is túljutnunk, és az előző aszfaltozott
utat is kereszteztük, és a másik oldalon az erdészeti úton haladtunk tovább.
Itt még kanyarogtunk egy kicsit a Z jelzésen, aztán így jutottunk el a
Som-hegyi turistaházhoz, ahol ellenőrző pont is volt (33 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnJ6lHx4eUDdn4cDoj1BAk1O19eTGiMqfsqdRimN7tnjMWw3k8LG1aX_Nvf-vF1P9sQntlQaYeBh37PdWnl0ck4jvtqWr-IiCaRQANwSIKWx11SHAt8N1L3Yau9oB9sE3tuNl5ofeneDf9/s1600/DSC00654.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnJ6lHx4eUDdn4cDoj1BAk1O19eTGiMqfsqdRimN7tnjMWw3k8LG1aX_Nvf-vF1P9sQntlQaYeBh37PdWnl0ck4jvtqWr-IiCaRQANwSIKWx11SHAt8N1L3Yau9oB9sE3tuNl5ofeneDf9/s1600/DSC00654.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A pecséten kívül itt, ahogy mondták amolyan „hajrá” levessel vártak minket a
szervezők. Sajna ami nekem jutott, az már kicsit kihűlt, de azért jól esett egy
kicsit leülni, aztán enni is valamit. Volt ott még más innivaló is, amit
lehetett kóstolgatni, kinek mi tetszett. Miután itt is végeztünk nem várhattunk
tovább, folytatni kellett utunkat. Beértünk Pilisszentkeresztre, majd az Emma
presszó volt kijelölve célnak, ahol is a P jelzést követve kellett haladnunk
tovább. Az útvonal leírás itt viccesen csak annyit említ, hogy így kell
eljutnunk Dobogókőre. Ez olvasva nem is hangzott olyan rosszul, csak azért ezt
mikor az embernek teljesíteni kell már nem megy olyan könnyen a dolog. Azért
oda feljutni nem volt egyszerű dolog. Igaz, hogy tényleg a P jelzést kellett
követni, de ez azért egy elég emelkedős szakasz volt. Túránk eddigi leg
nehezebb szakasza következett. Szinte végig csak emelkedett utunk, s így ez a
túra utolsó harmadában már annyira nem esett jól. Csak a hegyet láttuk végig
magunk előtt, s így kaptattunk egyre feljebb a kijelölt úton. Nehéz, embert
próbáló kis szakasz volt ez, de egy idő után az emberek sűrűsödése jelezte,
hogy egyre közelebb kerülünk a csúcshoz. Egyébként szép útvonal volt ez az
erdőben, és amikor lehetett a nagy lihegések közepette, akkor a környező tájat
is meg lehetett figyelni. A zaj egyre erősödött, és a végén egyszer csak fent
találtuk magunkat a parkolónál. Főtt a gulyás a bográcsokba, sütötték a
csülköket grillen, s árultak a kirándulóknak minden szépet és jót, mi
szem-szájnak ingere. Mi viszont nem „szórakozni” jöttünk ide, így megkerestük a
Turista múzeumot, ahol következő pecsétünket kellett megkapnunk (39,3 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQVKBSFuVVIycwRmaoh-0XQ6XTu8OlexSppDN8atPIzcYY3gLQdxv8GBK1GOi02Mtzof70PvAivgUMsD-Ymen6kKog49NLsPTbGgT75bcHtVtPbo84nY_9bqeWMLFV-CYtSNcHDZON8HqN/s1600/DSC00689.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQVKBSFuVVIycwRmaoh-0XQ6XTu8OlexSppDN8atPIzcYY3gLQdxv8GBK1GOi02Mtzof70PvAivgUMsD-Ymen6kKog49NLsPTbGgT75bcHtVtPbo84nY_9bqeWMLFV-CYtSNcHDZON8HqN/s1600/DSC00689.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
még egy kicsit elmentünk a múzeum mögé, a kilátásban gyönyörködni, és egy pár
képet készíteni a Dunakanyarról, majd folytattuk is utunk tovább a P jelzésen.
Itt még volt útközben egy ellenőrző pontunk, amiből mozgó pont lett végül, mert
a pontőr szembe jött velünk, így kaptuk meg utolsó pecsétünket a cél előtt
(43,1 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
több lehetőség is volt a lejutásra, mi a P jelzést választottuk, ami egyébként
is a téry út volt. Persze ezt is könnyebb leírni, mint végigcsinálni, mert az
előttünk lévő 5-6 km-es szakasz elég meredekre sikeredett. Látszott is alattunk
Dömös, ahol a célunk is volt, és azért elég is volt oda lenézni, nem hogy
legyalogolni. De nem volt mit tenni, menni kellet. A nap is kezdett már
veszteni erejéből, és az idő sem volt már olyan meleg. Egy hirtelen ereszkedés
következett az Ilona pihenő után, majd folyamatos volt a lefelé haladás. Eléggé
megviselte már ez a fáradt vándort, nem volt olyan gyors már a tempónk.
Vadkerítés mászás is a szórakoztatásunkat szolgálta, a többi rögös, sziklás útról
nem is beszélve. Néhol szerpentin szerűen haladtunk lefelé, de sokszor ez is
eléggé meredekre sikeredett. Amilyen megpróbáltatások vártak minket Dobogókőre
felfelé, most ugyan ilyen volt itt a lejutás is Dömösre. Célunk viszont
lassacskán mégis csak közeledett. Egy mély bevágás után már látszottak a
település szélső házai is, de a templom tornya még mindig alattunk volt, ami
mellett a célunk is volt. Macskaköves úton jutottunk le, majd a főút is lassan
csak elérkezett. Az általunk elérni kívánt busz a megállóban várakozott, mert a
többiek még sorban álltak így is a jegyvásárlásban. Nekünk sem kellett több. A
célba beérve gyorsan megkaptuk utolsó pecsétünket is (48,8 km). Kaptunk még
oklevelet is, a sikeres teljesítés díjául, de kitűzőt sajnos nem, mert az
elfogyott, s a címünket megadva kaptunk rá ígéretet, hogy majd ezt is pótolják
a szervezők.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgb-ZOfP2o6yzJEcxte9gt8q3ox6EEPddvYdkSdsEASBFZ3YlXux4MjaMhnrlZBII6U7Zl-EZQ7WGR57wnZr4emZYZYULV62fZk-BBGLPNb8PZBKriazTHkff1E7bTW3uSEUD-DQouJEToT/s1600/DSC00692.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgb-ZOfP2o6yzJEcxte9gt8q3ox6EEPddvYdkSdsEASBFZ3YlXux4MjaMhnrlZBII6U7Zl-EZQ7WGR57wnZr4emZYZYULV62fZk-BBGLPNb8PZBKriazTHkff1E7bTW3uSEUD-DQouJEToT/s1600/DSC00692.JPG" height="212" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ekkor
már nem volt más hátra, mint kirohanni a buszhoz, mert még mindig nem indult
el, és sikerült is rá jegyet venni, arról nem is beszélve, hogy fel is sikerült
rá férni. Jó 20 perces késéssel indult el a megállóból a jármű, de ez volt a
szerencsénk is, mert így sikerült elérni. A következő járatra másfél órát
kellett volna várni, és így fáradtan már nem sok kedve lett volna az embernek.
Már sötét volt, mire így el is indultunk, s a Duna másik oldalán szépen
megvilágítva terültek el a települések. Az út viszont nagyon lassan telt,
nagyon sok utas lett végül, sok megállóban álltunk meg, és elég nehézkesen telt
így az idő. Nem ez volt az első ilyen túra, hogy tömegnyomorban kellett
hazajutnunk. Talán a szervezők máskor gondolhatnának rá, hogy a volán
társaságot értesítsék, egy esetlegesen nagyobb számú emberáradat érkezésére.
Nem körtúra révén várható ilyenkor az egyoldalú utasforgalom. Hűvösvölgybe csak
ki-ki jut az ember, de innen, mikor óránként vannak csak a buszok, eléggé össze
tudnak érni az emberek. Voltak megállók, ahol már az utasok nem is fértek fel a
buszra. Szombat este lévén a fiatalok buliba is igyekeztek, de a jó izzadt
társasághoz már nem nagyon sikerült felérniük. Nagy nehezen végül csak
átkeveredtünk a Megyeri hídon, aztán elérkezett Újpest is, ahonnan már a
metrózás várt minket, itt már nem kellett a nagy tömegtől tartani, mert a
szerelvényre ennyi ember már kényelmesebben elfért. Aztán már csak egy
átszállás várt minket a reggel is meglátogatott 4-es metróra, és lassacskán
csak eljött a várva-várt pihenés is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Szép
túra volt, néhol embert próbáló részekkel. Az időjárás is kedvezett nekünk, jó
meleg idő volt, nem lehetett rá panaszunk. Ár-érték arányban talán többet várt
volna el az ember a szervezőktől, de hát úgy látszik, ennyire futotta. Az első
része a túrának talán családbarátabb, a második szakasz viszont a rendszeres
túrázóknak ajánlott talán. Igaz a 25 km ezekkel a szintekkel talán
elviselhetőbb, ha csak ezt csinálja valaki, de a nagy táv is teljesíthető
persze. A végén is jó lenne, ha lenne lehetőség viszonylag kisebb tömegben az
utazásra, talán a szervezők ilyenkor gondolkodhatnának a különböző
társaságoknak az értesítéséről a nagyobb utas szám kialakulásáról. Persze lehet
ez is megvolt, csak a másik oldal nem törődött már vele. Ezt nem tudhatjuk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMDFEumuZ2fooZqe5YNLSBg8pObjFPzj8GhbJt85cEfQ0WGCAtioxiNr-LTAI71DywOUufv0t6-o2S1NM4qGxcsWpkQUWAg8GKZp9UA8ue40ZdITt1Mt1mLcD4sdXxzxAewQ2l3KW4pE0o/s1600/DSC00695.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMDFEumuZ2fooZqe5YNLSBg8pObjFPzj8GhbJt85cEfQ0WGCAtioxiNr-LTAI71DywOUufv0t6-o2S1NM4qGxcsWpkQUWAg8GKZp9UA8ue40ZdITt1Mt1mLcD4sdXxzxAewQ2l3KW4pE0o/s1600/DSC00695.JPG" height="265" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Mindenesetre
köszönet a szervezőknek a túra lebonyolításáért! Köszönet a túratársnak is az
egész napos kitartásért és a hősies helytállásért is a nehezebb pillanatokban!</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Sporttársi üdvözlettel!</span></div>
</span>
<div style="text-align: justify;">
<i style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Ádám Attila</i></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Íródott:
Tiszadadán, az Úr 2014. esztendejében, Szent György (Szelek) havának 5. napján<o:p></o:p></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-84992399919056753592014-02-05T16:51:00.000+01:002014-02-05T16:51:22.748+01:00Téli Tihany 20<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2014.
február 1.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ez
a nap is korán keléssel indult, mert túránk célpontja messzebb helyezkedett el
fővárosunktól, és így egy előző napi leutazgatást megspórolva ennyi áldozatot
követelt meg tőlünk. Négy órás utazgatással, amiben vonatos átszállás,
buszozás, és várakozás is szerepelt, csak oda jutottunk Tihanyba nyolc órára,
és beállhattunk a regisztrációs sorba. Ketten indultunk neki kis csapatunkból,
de muszáj volt, mert ha már egyszer téli túra, akkor lásson havat is az ember,
márpedig ezen a hétvégén kívül nem nagyon láttam lehetőségét ennek. A Balaton
az amúgy is nagy szerelmem, persze csak nyáron, így most egy kis téli
kiruccanással is enyhíthettem a vágyódásom a nagy víz után. Meg aztán az ember
abba is beleun, ha minden hétvégén az Árpád-kilátót meg a Gyémántos lépcsőt
látja. <o:p></o:p></span><span style="font-family: Wingdings; font-size: 16px;">J</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Szóval
lassan, de biztosan haladt a sor a regisztrációban, és sikerült is a
menetlevelet beszerezni, ehhez egyből kaptunk is téli fagyit, így egy
kis kalóriapótlással indulhattunk neki az útnak. Már a kiírásban is
megemlékeztek róla, hogy lesz majd ellátás a túrán bőven, így aki súlyt akar
cipelni, az ne hozzon mást, csak ellátmányt, mert mindig adnak majd valamit.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times New Roman, serif;"><br /></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTBdCJwhQbd6wNdc6Kq-FysDxW7A1ni1lSa2vPa25bwRRVmZAG9mnPtDPte5874ZV5HXTvgpXsjhs5kLl94LK2Bzx0coadHOYCZnHJTqk_3buPwrStpZLXsZPfiefBaNt9yDfStG246HAC/s1600/DSCN9373.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTBdCJwhQbd6wNdc6Kq-FysDxW7A1ni1lSa2vPa25bwRRVmZAG9mnPtDPte5874ZV5HXTvgpXsjhs5kLl94LK2Bzx0coadHOYCZnHJTqk_3buPwrStpZLXsZPfiefBaNt9yDfStG246HAC/s1600/DSCN9373.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Tihanyban
az iskola volt az, ami a túrán rajtjának helyet adott, és innen indultunk neki ennek
a téli túrának. Fővárosunktól eltérően, vidéken elég sok helyen esett hó, így
nekünk is kijutott belőle, - hol van már az a pár héttel korábbi, mecseki túra,
ahol csak egy pulcsi is elég volt a túrán, mert 15 fok volt a nap folyamán,
celsiusokban mérve. Itt ilyen gond nem volt, és mint Pistike, mikor kiment
cseresznyét szedni, mi is úgy vágtunk neki a távnak, avagy fel voltunk
szerelkezve sállal meg sapkával, vagyis nekem sikerült a sálat otthon hagyni,
ami azért egy-két helyen jól esett volna a nap folyamán. Szóval ezzel a kis
barokkos írásommal oda akartam kilyukadni, hogy hideg volt. A hűvös időhöz
hozzájött még az, hogy a magasabb helyeken elég jól is ért minket a keletről fújó
szél, ami még a Balaton vizéből is ki-ki szakított magának vízcseppeket, aztán
az párszor landolt is rajtunk, nem kis örömünkre. Az iskola udvaráról balra
fordulva egy kis hóval letaposott úton találtuk magunkat, majd azon a Belső-tó
mellett elhaladva a S+ jelzésen vezetett utunk. Hamarosan kis kaptató
következett, ami segített a gyors bemelegedésben, így legalább a közérzetünk is
javult valamennyit. Furcsa volt, hogy télen hideg van. Egy elágazásnál a ZΩ
jelzésre ráfordulva közelítettük meg az Átjáró barlangot, ami túránk első ellenőrző
pontja is volt (1,4 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjg-8t9v7eEMfZ4NkDMfLcZZeAdppMlWD3baG-MDT-pbw7sSz18cTxSRsc-2ynqFcFjFdwGYjJpZwJZ9x4EhH_XltZzcbCTDOFRu4Ae-JJofkbkAEj8Fib9waTh8_az9dYqoDORm00U1W17/s1600/DSCN9377.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjg-8t9v7eEMfZ4NkDMfLcZZeAdppMlWD3baG-MDT-pbw7sSz18cTxSRsc-2ynqFcFjFdwGYjJpZwJZ9x4EhH_XltZzcbCTDOFRu4Ae-JJofkbkAEj8Fib9waTh8_az9dYqoDORm00U1W17/s1600/DSCN9377.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
barlangnál kaptunk egy sor pez cukrot is, ami egy kis retro hangulatot
kölcsönzött ennek a résznek, és így indulhattunk tovább. Az út havas volt, és
már jól letaposták az előttünk lévők. A kis ösvényre kidőlt fákat átlépve
kanyarogtunk ismét, és lassan, de biztosan most lefelé vitt utunk. Kis
szlalomozás után a ZT jelzésre váltottunk át, és ezen folytatódott utunk.
Vissza leértünk a Belső-tó partja mellé, és ott azt megkerülve haladtunk tovább
előre. Ezen a nyílt részen jól kaptuk is a szelet, és jól jött a sapkán kívül a
kabát csuklyája is, hogy ne érje annyira a fejünk a fagyos szél. Mikor már
szépen átkeveredtünk a tó másik felére, akkor egy pincesoron szalagozást
követve kaptattunk fel a hegy oldalába. Itt a Z∆ jelzésre váltottunk át, és így
jutottunk fel a Kis-erdő tetőre, ahol következő pontunk is volt (3,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Szép
kilátás nyílt innen az eddig megtett utunkra, és lehetett látni az előző
ellenőrző pontunk előtt lévő kiszögelést is, ahol mi is csináltunk pár képet a
történelemnek. De nem nézelődtünk sokat, haladtunk tovább. A Z∆ mentén
leereszkedtünk a hegyről, itt-ott eléggé meredek volt, de a cipő talpa elég jól
tapadt attól függetlenül, hogy csúszós volt az út, persze nem volt mindenki
ilyen szerencsés, mert találkoztunk olyannal is, aki eléggé küzdött, hogy ne
essen el. Az utcára kitalált magasszárú bakancs nem tűnt jó választásnak ebben
az esetben, annak a talpa nem olyan volt, amin szépen le lehetett itt sétálni.
De ha valaki ezzel szereti a túrát nehezíteni saját maga számára, akkor nekünk
egy szavunk sem lehet. A hegyről leérve szalagozást kellett követni, ami egy
szőlőültetvény mellett vezetett el minket. A szőlőültetvény után egy fasoron
kellett átkelni, és már ott is találtuk magunkat a Külső-tó partján. Szinte meg
sem lehetett mondani, hogy ez egy tó, mert elég szépen benőtte a nádas. Most ennek
a partján folytatódott utunk, és ezt a tavat is szépen kerültük oldalról.
Útközben vaditatóval is találkoztunk, persze őzet nem nagyon láttunk, gondolom
ők annyira nem voltak ránk kíváncsiak, mint amennyire mi megnéztük volna őket.
Persze az látszott, hogy azért szép számmal megfordulnak erre, mert a
patanyomaikon kívül elég sok fagyott „őzsörét” is volt a talajon. A tó felső
része után balra fordultunk az Apáti-hegy lábánál, s kisvártatva meg is
érkeztünk az <a href="http://www.balcsi.net/tihany-apati-templomrom.html" target="_blank">Apáti templomhoz</a> is, ahol pogácsa, tea, forralt bor, és pálinkán
kívül, még egy pecsét is várt minket a menetlevelünkbe (7,1 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6iAkDaQ-tKXsu7TSId3-zG564frS9MIz9cezF-E-2ULFvSfE2xqrdKPJf8PG_qR4YeN6CwzqAzgn4xcQIzdbK8s7iBYbqoPkOMAoqG-UKZ_VpRXJxGwnlKX1fktkCgQsROW6jI-o8_LeJ/s1600/DSCN9386.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6iAkDaQ-tKXsu7TSId3-zG564frS9MIz9cezF-E-2ULFvSfE2xqrdKPJf8PG_qR4YeN6CwzqAzgn4xcQIzdbK8s7iBYbqoPkOMAoqG-UKZ_VpRXJxGwnlKX1fktkCgQsROW6jI-o8_LeJ/s1600/DSCN9386.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
lélekmelengető pihenő után indultunk is tovább, és ha a frissítő nem melegített
volna fel minket, akkor úgyis bemelegedtünk volna, mert szépen elkezdtünk a
hegy gerincén felfelé kaptatni. Tettük mindezt a Lóczy Lajos gejzírösvényen,
amely a ZT jelöléssel bír. Szép kis havas ösvényen haladhattunk rendületlenül
előre és fölfelé. Majd következett ezután a Nyerges-hegy. Itt meg is állunk egy
szóra, mint ahogyan azt Grétsy László tanár úr is szokta, és megemlékezünk
ennek a helynek a gyönyörű panorámájáról. Akinek a Balaton nagy szerelme, az
nyugodtan kerekedjen fel az év bármelyik évszakában és látogasson el erre a
részre, nem fogja megbánni. Még így is, ebben a zord, télies időjárásban is
lenyűgöző volt a balatoni táj szépsége. A lehavazott táj, mintha csak a
Téli berek lapjairól tárult volna elénk. Leírni, szavakkal lefesteni nem is
próbálom. Tették azt már nálam többet látott és tapasztaltabb írok,
több-kevesebb sikerrel, elégedjünk meg annyival, hogy lenyűgöző volt a látvány.
Akik ott voltak, és volt náluk fényképezőgép, azoknak biztos örök emlék marad,
mert biztos, hogy legalább egy képet készítettek ezen a helyen. Lassan viszont haladjunk i tovább, mert nekünk
is indulnunk kellett, aztán így jutottunk fel a Csúcs-hegyre, ahol
ellenőrző pontunk is volt (9 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxWHAqMYt4XYHjS0IOyx0vFLOPsTGxhukhhzzgrqzSuTV9ecnUIlTIu2hVTAjk7XIHZ-0I0zMgDBUqM_qJ5FPteNd9iTJjDAkkgVg_HTnMb76z6DszR3hFLbcQMd_Xl8r9DTXr2H_0WgH7/s1600/DSCN9400.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxWHAqMYt4XYHjS0IOyx0vFLOPsTGxhukhhzzgrqzSuTV9ecnUIlTIu2hVTAjk7XIHZ-0I0zMgDBUqM_qJ5FPteNd9iTJjDAkkgVg_HTnMb76z6DszR3hFLbcQMd_Xl8r9DTXr2H_0WgH7/s1600/DSCN9400.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
továbbindulni nem volt könnyű. Nem a hely szépsége volt az egyetlen, ami fogva
tartott minket, hanem az útviszonyok voltak eléggé kedvezőtlenek. Szépen
torlódott a sor, ahogy lejjebb egy eléggé meredek és csúszós részen egyesével
haladtak az előttünk haladók. Meredek, és csúszós, lefagyott sziklás részen
kellett lejutni. Lassan mi is sorra kerültünk, és nagy nehezen, de sikerült
túljutni ezen a részen, nem kis segítségünkre szolgált a rendezők által ott
kihúzott kötél, amibe jól belekapaszkodva, de sikerült lejutni. Itt továbbra is
a ZT jelzést követtük, és föl-le hullámvasutaztunk a különböző hegyoldalakon.
Mellettünk folyamatosan szép panorámával szolgált a téli Balaton, ami a hideg
ellenére nem fagyott be, nagy bánatára a jégvitorlás tulajdonosoknak, nem is
beszélve a Hummeres terepjárósokról. Az utunk néhány helyen itt is csúszós
volt, és főleg a lefeléknél kellett odafigyelni, hogy ki ne menjen az ember
alól a lába, de egy kicsit erősebb tempóra kapcsolva ezeken a részeken jobb
volt gyorsan lefutni. Így haladtunk túránkon egyre jobban előre, és értünk le a
félsziget alsó részéhez, ahol következő ellenőrző pontunk is helyet foglalt
(12,5 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGanQrkDl9f8YQbdsnhgQYjEKzdceBUwV2NkUdqSQ6rWPzA4nQi1OLvYdycpoFN6j4THWu4V9Y7ZchG3YOcOKrygXFEKJSDF5FiUh4aqNq7xOqyTidFBUsd6y7D_aBNE_IRgQceJiBMgaz/s1600/DSCN9403.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGanQrkDl9f8YQbdsnhgQYjEKzdceBUwV2NkUdqSQ6rWPzA4nQi1OLvYdycpoFN6j4THWu4V9Y7ZchG3YOcOKrygXFEKJSDF5FiUh4aqNq7xOqyTidFBUsd6y7D_aBNE_IRgQceJiBMgaz/s1600/DSCN9403.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Tovább
innen csak kicsit mentünk a ZT jelzésen, mert aztán egy szintén rövid szakaszon
szalagozást követtünk, s így értük el egy kereszteződésben a Z jelzést. Innen
csak pár száz méterre volt tőlünk az első ellenőrző pontunk, az Átjáró-barlang.
Oda már viszont nem kellett menni, de így a félsziget egyik részét már magunk
mögött tudtuk, és most jött a másik résznek a megismerése. Utunk itt is hol
fel, hol lefelé vitt. Sokat sík részen nem kellett haladni. Így kaptattunk fel
a Kerek-hegyre is, amit onnan ismerhetünk, hogy tetején négy adó foglal helyet,
és ezt szoktam én is nyáron nézegetni a másik partról is, mikor Zamárdinál
lubickolok a vízben. Most viszont itt mentünk el az adókat körülvevő kerítés
mellett, és így ezt a jellegzetes részt is megismerhettem Tihanyban. Ez volt a
Kerek-hegy csúcsa is, innen már lefelé vitt utunk, egészen addig, amíg el nem
értük-, attól a bizonyos tihanyi révtől- a várost átszelő kövesutat, mert ezen
átkelve most az Akasztó-dombot kellett megmászni. A dombra felfelé kaptatva az
erdőben pillantotta meg egy jó nagy borotvapengét, azt a régi fajtát, de
megvolt majdnem két méter magas. Hogy ki, és mi okból állította, az máig
rejtély számomra, de érdekes volt, az biztos. Innen már csak pár méter volt
hátra, és meg is érkeztünk a domb tetején lévő pihenőhöz, ahol ellenőrző
pontunk is helyet kapott (14,9 km). </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<o:p></o:p><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8ELtXjknxsH-PhC8XRkQlZ9EGNHHjCH1-jDq9Us_I1S1xx7T65RARvF8byrv5QDpDA97uv9YLBL8M-Al7WwjTycjj2sHzB5w8OWwj_E22g_vIaVZ_nM3RPLS2ljgDWYb3wsYyiFJfh5E3/s1600/DSCN9414.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8ELtXjknxsH-PhC8XRkQlZ9EGNHHjCH1-jDq9Us_I1S1xx7T65RARvF8byrv5QDpDA97uv9YLBL8M-Al7WwjTycjj2sHzB5w8OWwj_E22g_vIaVZ_nM3RPLS2ljgDWYb3wsYyiFJfh5E3/s1600/DSCN9414.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Fújt a szél itt is rendesen, és kaptuk
is a hideget az arcunkba, de ez a hely is megér egy misét, már ami a látványt
illeti. Nagyon szép volt a keleti része a Balatonnak. Füreddel a háttérben
a már szokásosan gyönyörű panoráma tárult elénk. A ponton kapott fagyosan hideg
almát a zsákunkba elrejtve viszont indultunk is tovább, még mindig a Z jelzést
követve. Igazából itt csak le kellett ereszkedni a domb oldalából. Rövid séta
után a parkolóhoz érkeztünk, ahol nyáron piac is szokott működni, és be lehet
vásárolni mindenből, amit az ember akar. Innen a kövesúton folytatódott tovább
utunk, mert a Z jelzés is itt halad. Szerencsére nem volt nagy a forgalom, de
így is kikerültek minket az autósok, mert az úton megvolt már a felvágott
nyomvonal.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0L_zZFE2KMNNukY5z_FmIr-0jwTpTFnHzDtVZF0sZqbB8W51ZOhjI07S6WGWfwcgN0ZlV3RQhpwM9iVMrSrViZCy0Z3wo5OIO2bPqNGzDMPPwMSsEtrFlViOPd_E_4gzsqfW1lD4Z4nr9/s1600/DSCN9417.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0L_zZFE2KMNNukY5z_FmIr-0jwTpTFnHzDtVZF0sZqbB8W51ZOhjI07S6WGWfwcgN0ZlV3RQhpwM9iVMrSrViZCy0Z3wo5OIO2bPqNGzDMPPwMSsEtrFlViOPd_E_4gzsqfW1lD4Z4nr9/s1600/DSCN9417.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Alattunk lehetett látni az új építésű kerékpár utat is, ez még
nyáron csak fáktól megszabadított és ledózerolt rész volt, akkor még a
forgalmas úton kellett ezen a részen nyomni a pedált. Jó dolog, hogy haladnak
azért az ilyen fejlesztésekkel is. Túránk leg viccesebb része következett itt,
mert ahogy az úton haladtunk egyszer csak egy nagy fehér szőrmók kutyára lettem
figyelmes. Aztán őkelme is felfigyelt ránk, aztán feltápászkodott addigi
nyugodt helyzetéből, s megindult lefelé a kerítéshez, hogy jól megugasson
minket. Aztán ekkor jelent meg az úton egy szép nagy busz, az ablaknál a sofőr
mellett helyet foglaló idegen vezetővel. Persze ő ferde szemmel nézte a
világot, ugyan úgy, mint az utasai, - kik járnának ugyan ezen a részen ilyenkor-, s mikor meglátta a kutyát a ház oldalánál, gondolom szólt mikrofonba a többieknek, hogy ne a már unalomszámba
megnézett Balatont nézzék, hanem tekintsenek a másik oldalra is. Persze, hogy
mi járhatott a fejükben mikor meglátták a nagy bundást, azt mindenkinek a saját
fantáziájára bízom, de nekünk egyből egy eléggé sztereotip kép ugrott be, és
ezen derültünk is egy jót. Így telt utunk, és lassacskán meg is érkeztünk a
nyáron jó forgalmas hajóállomáshoz, s a már előzőekben taglalt szív-, és
lélekmelengető folyadékok mellett pecsétre is sikerült szert tennünk
menetlevelünkbe (16,3 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkvgT5qHHsVZp-MlP4E0re8-4VWODxquYJkOFNfgLB5b1hPahPVgYJK6RbmtyMi0WnQP_J9b5CluRYe5uNcdlUNgaFUZmKG4mj8lQ8Z7MU4SJ1vzi0Dg9dgVa8GMFig1mCdadVNSZCvj8-/s1600/DSCN9426.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkvgT5qHHsVZp-MlP4E0re8-4VWODxquYJkOFNfgLB5b1hPahPVgYJK6RbmtyMi0WnQP_J9b5CluRYe5uNcdlUNgaFUZmKG4mj8lQ8Z7MU4SJ1vzi0Dg9dgVa8GMFig1mCdadVNSZCvj8-/s1600/DSCN9426.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
egy viszonylag rövid, de izgalmasnak mondható szakasz következett megint.
Izgalmat ugyan csak a meredek és lefagyott lépcsők jelentettek. Itt a tíz
kilométeres távon induló embereket is sikerült beérni, akik csak egy kis
szombati séta reményében neveztek be, s velük kavarodva kellett a Visszhang-domb
oldalába felkaptatni. Látszik, hogy azért erre a távra is sokan neveztek, mert viszonylag
sok ember verődött össze a hátralévő részen. A domb oldalába felérve viszont
már ott is voltak a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Bar%C3%A1tlak%C3%A1sok">Barát lakások</a>, ahol ellenőrző pont is volt számunkra (17,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
pecsét beszerzése után, haladtunk aztán tovább, s folyamatosan kerültük meg az
Óvár-hegyet. Egyemberes ösvény volt sok helyen ez a rész, nagyon előzgetni nem
is nagyon lehetett, aztán ha valaki kifogott egy lassabb csoportot, akkor aztán
főhetett a feje a továbbjutást illetőleg. Viszont ezen a részen is túl lehetett
jutni, s immár megint csak egy ellenőrző pont következett a Kálvária tövében
(19,2 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZVR_-wg_q90PpBIybpPSbwXoFJJHEKyettl_q1QCyJfNlumwzQTFotrV00ZjGm06LubxZPZ1iRYSBOrcFfthZgkAA5e2y-IAdcKCDn_0DHPsLklyyrzUlktYt6W3MD4cZkdxuhWfUtywE/s1600/DSCN9446.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZVR_-wg_q90PpBIybpPSbwXoFJJHEKyettl_q1QCyJfNlumwzQTFotrV00ZjGm06LubxZPZ1iRYSBOrcFfthZgkAA5e2y-IAdcKCDn_0DHPsLklyyrzUlktYt6W3MD4cZkdxuhWfUtywE/s1600/DSCN9446.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
egy pici rész vezetett még minket a Z jelzésen. De ez a kis rész is milyen
volt. Egészen az Apátságig haladtunk, s a szép panorámát talán már említenem
sem kell. A nyáron oly tömött tér, és kis utcák most majdhogynem kihaltak
voltak, itt-ott lézengett egy-két ember, - már a túrázókon kívül-, de jó volt
most is szétnézni, és egy utolsó pillantást vetni a nagy tóra, mielőtt újra
leereszkedünk Tihany belső részéhez. Itt váltottunk rá a S+ jelzésre, és így
jutottunk vissza az iskolához is, ahol néhány órával ezelőtt nekivágtunk a
túrának (20,6 km). Az iskola egyébként pár méterre van a Levendula háztól,
ahova azért nyáron, ha kedvünk támad, beugorhatunk, kerékpározás közben jól
tud esni egy kis levendulaszörp is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
célban szerencsénk volt, mert most sikerült azért a nagy tömeget elkerülni.
Hamar megkaptuk utolsó pecsétünket, valamit oklevelünk és kitűzőink is
meglettek. Mivel ez az ötödik Téli Tihany túra volt, így még nyakba akasztható kulcstartókkal
is gazdagabbak lehettünk. Örömünket már csak étvágyunk múlta felül, s ezt egy
nagy tányér mákos tésztával sikerült is csillapítani. Ez után jött még egy nagy
bögre forró tea, és helyre is állt a lelki békénk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Most
már csak a hazajutáson főtt kicsit a fejünk, mert ahogy haladtunk lefelé a
lépcsőn, hatalmas embertömeg várakozott, hogy befejezzék ők is a túrát. Ezt
szerencsére sikerült megúszni, de a buszra látszott, hogy nehéz lesz feljutni,
mert addig sokan végeznek még, és ennyi ember nem tud majd eljutni
Balatonfüredre. De aztán a szerencse megint csak mellénk szegődött, és
találkoztunk két túrázóval a parkolóban, akik Füreden laktak, őket megkérve
sikerült is hamar a vasútállomásra érnünk. Így ráadásul egyel korábbi vonatot
is sikerült elérnünk, mert a menetrendszerkesztőknek hála, a buszok öt, azaz 5
perccel a vonat indulása után érnek a vasútállomáshoz, aztán vagy másfél óra
várakozás után sikerül is onnan továbbvonatozni. De mint már mondtam szerencsénk
volt, így nemsokára már a fűtött vonaton zakatoltunk a nagy tó mellett, és mire
Fehérvárra értünk már szépen kezdett is esteledni, az ónos eső meg ereszkedett az ország nyugati felére, és másnap sok helyen lehetett látni a
jeges Balatonról készült fotókat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
túra nagyon szép volt, és nem csak az mondatja velem, hogy a Balaton a szívem
csücske is egy kicsit. Tényleg jól éreztük magunkat, a négy órai indulás kicsit
meredek volt, de a sok élmény, kilátás, és a társaság kárpótolt mindenért.
Szinte mindent bejártunk Tihanyban, amit lehet, sok mindent megnézhettünk, jól
kitalált kis útvonal jellemezte az egész napot. Az időjárás olyan volt, amilyen,
de hát mégis csak tél van/volt. Elég sok magaslatra feljutottunk, szinte talán
az összesre, a félszigetet teljesen körbejártuk így, és mindenhonnan szép
panoráma nyílt az alattunk elterülő tájra. Nem hiába, hálás a környék, és így
nem nehéz egy jó kis túrát összehozni. Az ellátásra szintén nem lehetett
panasz, tényleg sok mindent kaptunk, halkan jegyzem meg, hogy a mákos tésztából
még repetázni is lehetett volna. Pedig aztán voltam már olyan túrán, ahol egy
kenyértészta szerű pogácsa volt a végén az ellátás. Hidegben tényleg jól esik
az embernek a meleg kaja a túra végén, a zsíros kenyér nem mindig nyerő, főleg
ha jól bele is van fagyva a bödönbe, amiből kiszedik. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">De
ne zsörtölődjön az ember, nem enni járunk a túrára, hanem hogy jól érezzük
magunkat, és megismerjük kis országunk rejtett zugait is, és Tihany megismerésére
ez a túra teljesen tökéletes volt. A téli Balaton arcát is meg lehetett
tapasztalni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrN04hlkYpXgSXuQpuBOJ4tuWnv_dDzb0pHqeFD9BrH66JTRRMfvqyPQbQ9EuEWM9RfqCxw6c-AosIcMvCFXJSlhL6jdRw2w2fIY1WPz9BvqfVyd6dXQVN77h-ftTjqjt4RW3C9oSz1wzS/s1600/DSCN9389.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrN04hlkYpXgSXuQpuBOJ4tuWnv_dDzb0pHqeFD9BrH66JTRRMfvqyPQbQ9EuEWM9RfqCxw6c-AosIcMvCFXJSlhL6jdRw2w2fIY1WPz9BvqfVyd6dXQVN77h-ftTjqjt4RW3C9oSz1wzS/s1600/DSCN9389.JPG" height="300" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a szervezőknek a túra lebonyolításáért és megrendezéséért! És köszönet a
túratársnak is a kitartásért és az egész napos társaságért. Egyedül azért a
hidegben fárasztóbb lett volna a túrázás, és így a jókedv sem maradt legalább
el, és persze szenvedni is jobb volt kettesben. </span><span style="font-family: Wingdings; font-size: 12.0pt; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-char-type: symbol; mso-hansi-font-family: "Times New Roman"; mso-symbol-font-family: Wingdings;">J</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi
üdvözlettel!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Budapest,
2014. február 5.<o:p></o:p></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-340792610083374212014-01-23T16:37:00.003+01:002014-01-23T16:37:47.887+01:00Zongor 45<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2014.
január 18.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Borongós
szombat reggelre ébredtünk, ezen a túrázásra szánt napon. Az eget sötétség
uralta, sok volt a felhő, de a Nap még nem volt fent, így sokat nem is
láthattunk belőle. Korán kellett kelni, mert egy viszonylag hosszabb táv várt
ma ránk. Ketten készültünk nekivágni ennek a mai túrának, mert a többiek most
nem értek rá. Kicsit nehezen is szánta rá magát az ember, de ha már egyszer
elhatároztuk, hát ki kellett kelni az ágyból. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Vonattal
jutottunk be a Déli pályaudvarra, itt volt a rajt helye is. Az eső éjjel esett,
sok helyen lehetett látni a nyomát is. A meteorológusok is jelezték a mai napra
is a rosszabb időt, de bíztunk benne, hogy minket elkerül az eső.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCZcvcfIpfr1ahbj5rdx1ypxZm9tG5TbDhqyYoTkVU5SS0L5_aWqPZ-glZ9OdUoTEB6raXFJDiwfyT1XPDmuBWiuTegduDVOuNNzdyn5zqeRG9V1NNGDP3CjyhsxIEiIECRMoBLkk516K6/s1600/DSCN9280.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCZcvcfIpfr1ahbj5rdx1ypxZm9tG5TbDhqyYoTkVU5SS0L5_aWqPZ-glZ9OdUoTEB6raXFJDiwfyT1XPDmuBWiuTegduDVOuNNzdyn5zqeRG9V1NNGDP3CjyhsxIEiIECRMoBLkk516K6/s1600/DSCN9280.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Regisztrációnál
sok ismerős arccal összefutottunk, és amint megkaptuk a menetlevelünket neki is
vágtunk ennek a mai napnak. A Turul Túrák kategóriába tartozott ez a mostani,
abból is a téli változatnak indultunk neki. Az Alkotás utcán vezetett utunk,
amin nem sokat kellett menni, majd el is kanyarodtunk a Nagyenyed utcán, és
búcsút intettünk a pályaudvaron álmosan várakozó szerelvényeknek is. A
Nagyenyed utcán sem kellett sokat felfelé mennünk, már találkoztunk is a
Kerecsen sólymot (Turul) ábrázoló emlékművel, és meg is kaptuk első pecsétünket a
menetlevelünkbe (0,5 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
tovább fölfelé az Istenhegyi úton vitt lábunk. Elég szép kis emelkedővel indult
így számunkra ez a túra. Nincs is jobb, mint egy jó kis bemelegítő emelkedő. Itt
már kezdett az ég színe is megváltozni, már kezdődött a virradat. Utunk a 21-es
buszok nyomvonalával megegyezett az első részeken, így a járdán baktattunk
fölfelé, a Szent Orbán teret érintve, majd a Diana utcára rákanyarodva. A Z
jelzés a Szendrő utcánál ért be minket, és a jó kis lépcsősoron fölfelé haladva
csodálhattuk meg a környezetünkben lévő lakóházakat. Némelyik ház kapuján több
kamera van, mint amennyivel egy foci világbajnokságot le szoktak közvetíteni,
na de ne panaszkodjunk, ez a való világ. A Z jelzésen helyezkedik el második
ellenőrző pontunk, a <a href="http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11690" target="_blank">Széchenyi-emlék</a> (3,9 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQRMz60JOPv5TUovL2FCWrdczyIGfTBh77rjGnSoOz9pxvvnKlYZi1vVIkVV8QF8lmk_7wKEj7y3n3tqBvXtx1ZlLHzVBFwIheo5YJEN-PCgskl3q1-Aoko3fbYOFl19ObBhORi_hrO_Uz/s1600/DSCN9286.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQRMz60JOPv5TUovL2FCWrdczyIGfTBh77rjGnSoOz9pxvvnKlYZi1vVIkVV8QF8lmk_7wKEj7y3n3tqBvXtx1ZlLHzVBFwIheo5YJEN-PCgskl3q1-Aoko3fbYOFl19ObBhORi_hrO_Uz/s1600/DSCN9286.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
Z jelzéstől most sem váltunk el, így azon poroszkáltunk tova, az immár
kivilágosodott égbolt alatt. A város csendes, ezen a környéken talán amúgy is
ez a jellemző. Szombat van, az emberek ébredeznek, vagy éppen még a heti
fáradalmakat pihenik ki, mi pedig megállíthatatlanul haladtunk előre.
Szerencsére a felfelé most már nem jellemző, a hegy tetején vagyunk, így tudtunk
szusszanni is egy kicsit. A bemelegítés meg is volt ezzel. A fogaskerekű fölső
végállomása mellett baktatunk, az álmos vezető csendben lapoz az általa
olvasgatott könyvben egy oldalt. A Golfpálya úton a Gyermekvasút fölső
végállomását is megközelítjük, itt is minden kihalt és csendes. A vágányok
melletti úton halad a Z jelzés és mi is tovább, az előző héten részünkről
meglátogatott túra rajtjául és céljául szolgáló iskola kapuja előtt. Rövidesen
átkelhetünk az Eötvös úton is, és szétnézhetünk Normafától az alattunk ködbe
burkolózó városra, valamint a környező hegyekre, s az alattunk fölfelé
nyújtózkodó Tündér-sziklára. Itt a Síházhoz érve kapjuk meg következő
pecsétünket is (6,2 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYU5UvhLO3mQODpZcNBw1eQK-0SRsAwGo_xhiDrrJk_A8gnFbrps0OMMo_PWjDoxpvfRoqiPxTKOenn8LDJ8adJD4OF6_mO40JL15N5_oFRBd_oaBleYxBGdpgywRJ4os8rErBjmELlrom/s1600/DSCN9288.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYU5UvhLO3mQODpZcNBw1eQK-0SRsAwGo_xhiDrrJk_A8gnFbrps0OMMo_PWjDoxpvfRoqiPxTKOenn8LDJ8adJD4OF6_mO40JL15N5_oFRBd_oaBleYxBGdpgywRJ4os8rErBjmELlrom/s1600/DSCN9288.JPG" height="320" width="240" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
az utunk lefelé visz, és ebben nem más van segítségünkre, mint a Z+ jelzés. Az
előző heti sár nem nagyon akaródzott megszáradni, de miért is akart volna,
mikor az eső sem erről híres, hogy megszárítsa az utat. Öreg fák között
jutottunk egyre mélyebben a völgybe. Az álmosság már elmúlt, így jobb volt egy
kicsit a kedvünk is, és a felhőkön is az látszott, mintha egy kicsit elkezdett
volna felszakadozni. A sáros úton rövidesen viszont le is értünk Makkosmáriába,
ahol már a szokásosnak mondható rét szélén volt következő ellenőrző pontunk is
(8,2 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Az
ellenőrző ponton teát, és zsíros/kenőmájas kenyeret kaptunk, szóval volt
választék. A körülöttünk ugrándozó kutyák nagy figyelemmel kísérték az
elfogyasztásnak a folyamatát, de csalódniuk kellett, mikor nem esett le nekik
semmi. A templomról egy gyors fotó készítése után indultunk is. Kellett a
gyűjteménybe, mert még nincs róla vagy félezer. A P jelzést megkeresve a
sorompó mellett elhaladva haladtunk tovább. A S sáv is csatlakozott hozzánk egy
idő után, majd mi hűtlenül el is hagytuk a kedvéért a P jelzést, mikor ezek
különváltak. Ez a része a túránknak elég izgalmas volt, mert föl-le kaptattunk
a hegyoldalban, attól függően, hogy az út éppen merre haladt. A sár néhány helyen
itt is jellemző volt, és a szórakoztatásunkról még a szüntelenül a fákat
kopogtató fakopáncs jellegzetes hangja is gondoskodott. Amikor az utunk egy
betonkerítés mellett haladt el, akkor el is hagytuk a jelzett utat, és
szalagozást követve fordultunk le egy ösvényen. Ezen kellett haladni egészen a
völgy aljáig, ahol a Budakeszi út mellett található ellenőrző ponton meg nem
kaptuk pecsétünket (13,5 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjA3LsSthlqf_0kES0_-Xgdmz3V7Jt55K6mPbUbA4N_Jb86uzB3mS37dsywWhI-TSw3bqsyTKNmwUjti2oQbOpw57qK2NGn_KzlaYlLLXJVqez3tvMS7MhCjhNae0aQmg_AcGhO2iKKhZp6/s1600/DSCN9295.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjA3LsSthlqf_0kES0_-Xgdmz3V7Jt55K6mPbUbA4N_Jb86uzB3mS37dsywWhI-TSw3bqsyTKNmwUjti2oQbOpw57qK2NGn_KzlaYlLLXJVqez3tvMS7MhCjhNae0aQmg_AcGhO2iKKhZp6/s1600/DSCN9295.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Az
utunk innen újra jelzett, méghozzá a S+ által. A műút mellett haladtunk, majd
át is keltünk rajta, s egy parkolóhoz érve, a szekérúton folytattuk tovább
utunk. Itt szépen ki is sütött a Nap, s fénye jól esően cirógatott minket,
ahogy egy rét mellett haladtunk el, ahol pihenő is helyet kapott, s betérőjét
egy nagy fa őrizte. A szekérúton folytatva utunk haladtunk előre. Egyre jobban
kijöttünk a fák takarásából, majd mikor ki is értünk a fák öleléséből, akkor
láthattuk, hogy merre is járunk. A Petneházy tanya előttünk volt, majd a
Széchényi-hegyre feltekintve azt is láthattuk, hogy merről is jöttünk. A szekérút
jó sáros volt néhány helyen, így lehetett is kerülgetni a néhol fellelhető
dagonyát is. Az egyik oldalról az elkerített mező fogadott minket, ahol a lovak
szabadon engedve legelésztek, másik oldalon a Tanya épületei voltak láthatóak.
Az út végére érve megint egy ellenőrző pont következett (16,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kaptunk
nápolyit, hogy az energiánk is meglegyen a tovább haladáshoz, és a P jelzésre
rátérve neki is lódultunk az útnak. Ez tulajdonképpen teljesen átvitt minket
Nagykovácsiba. Csak közte azért azt a hegyet meg is kellett mászni. Itt már
azért nem olyan meredeken tartott felfelé utunk, mint az a túra elején volt, a
Széchenyi-hegyre, hanem valamivel lankásabban haladtunk. De észrevehető volt,
hogy azért emelkedünk. Erdőben haladtunk most már legalább, a városi részt a
hátunk mögött hagytuk. Szép útvonalon meneteltünk, néhol sziklásabb volt az út
is a lábunk alatt, figyelni is kellett néha, hogy ne rúgjuk telibe az előttünk
lévő köveket. Egy idő után viszont már lefelé haladtunk, mert átkeltünk a hegy
tetején. Tulajdonképpen talán a Vörös-pocsolya környékén voltunk a legmagasabb
pontján ennek a szakasznak. A lefelé néhol jobban lejtett, s látszott, hogy a
település is közelebb érkezik, mert egyre több ember jött szembe velünk a
hegyen. Öregek kis csoportjaival is találkozgattunk, ők is tüdőtisztításra
használták ezt az időt. Nagykovácsi határában egy jó meredek lejtőn vezetett le
minket a maradék részről az út, ez szerencsére aszfaltozott is volt, mert lehet
sárban nem lett volna olyan jó a lejutás. Végül a főút mellé beérve még egy
gyors vásárlásra is volt idő, a sarki boltban, aztán elindultunk a Katolikus
plébánia felé, ahol következő ellenőrző pontunk is volt (22,6 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0IYCXklyQIaOkbhyphenhyphen2ewalVYTq0iqsd9FtQpUSH93onMG-fIh3EggoEzFspxiREwycbJ0RE-csnzaxIpF_XOWtMICpf6IyIA5POsFAbfMrDSXIfGP8AhgYEPqPek9FC3revBakUxZkFfn7/s1600/DSCN9303.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0IYCXklyQIaOkbhyphenhyphen2ewalVYTq0iqsd9FtQpUSH93onMG-fIh3EggoEzFspxiREwycbJ0RE-csnzaxIpF_XOWtMICpf6IyIA5POsFAbfMrDSXIfGP8AhgYEPqPek9FC3revBakUxZkFfn7/s1600/DSCN9303.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kis
pihenő után innen is tovább kellett indulni, és a másik felét is teljesíteni
kellett túránknak. A S jelzésen vágtunk neki ennek a résznek. Lassan kiértünk
Nagykovácsiból, és újra a természet lágy ölén találtuk magunkat. A déli
harangszót még lehetett hallani a távolból, mikor a felfelé haladó úton egyre
mélyebben vetettük be magunkat az erdőbe. A leírás szerint most egy romantikus
gerincút következeik, szép kilátással, és valóban. Csalódnunk nem is kellett.
Nagyon szép helyre jutottunk. A környező hegyekre szép kilátás nyílt, és volt
látnivaló is bőven. Ezért már csak megérte felkelni reggel. A napsütéses időben
erre vágyik az ember, mikor nekiindul egy túrának, hogy ilyen élményekben
legyen része. Miután jól kibámészkodtuk magunkat meneteltünk is tovább a S
jelzésen. Immár lefelé vitt minket utunk, s jutottunk újra be az alattunk elterülő
erdőbe. A szekérúton haladva nemsokára egy elágazáshoz értünk, majd a kerítésen
elhelyezett létrán átmászva folytattuk utunk. Itt már látszott előttünk
következő célunk, Perbál települése. De addig még volt idő, mire oda is
bejutottunk. Előttünk a szántó mellett lehetett látni az embereket, ahogy
haladtak előttünk. A Békás patakhoz megérkezve azon is átkeltünk, a keresztbe
tett fák segítségével. Még jó, hogy nem volt nagyobb vízhozama, de lehet nem is
szokott magasabban állni benne a víz. Ámbár olvadásnál bármi előfordulhat. Perbálba
aláereszkedve már aszfaltozott úton jutottunk ki, majd a főút melletti járdán a
templom előtt haladtunk el. Ennek tornyában az órán most 14 óra volt, így két
óra alatt sikerült ide átjutni Nagykovácsiból. Az járdán fölfelé haladva jutottunk
el a Kis Kaiser sörözőig, ahol következő ellenőrző pontunk is volt (34 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcHXgSUGMEv2U3DNtmROUVheTA66GvCNOXy9bpOI0B-2dKlZaBgHXJqZJrsBJFgQEwYlK4loO_JIM3Xmq2tWryZ_FT_V7kTLUHGGKdjQZgzLlSmw0z7vhNsD7pCtVAskgBF4EJRG2WYmg4/s1600/DSCN9320.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcHXgSUGMEv2U3DNtmROUVheTA66GvCNOXy9bpOI0B-2dKlZaBgHXJqZJrsBJFgQEwYlK4loO_JIM3Xmq2tWryZ_FT_V7kTLUHGGKdjQZgzLlSmw0z7vhNsD7pCtVAskgBF4EJRG2WYmg4/s1600/DSCN9320.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
forró teát kaptunk frissítésül, ami jól is esett, nem beszélve a folyadék
pótlásról. Az utunk folytatódott is tovább, majd a focipálya mellett elhaladva
egy utcába kellett betérnünk. Itt megint csak fölfelé haladtunk, és az utca
végén, egy szekérúton szalagozás mutatta a haladásunknak kijelölt irányt. Egyre
jobban emelkedtünk Perbál fölé, s vissza-vissza tekintve kivehető volt az út,
amerre mi is jöttünk. A gombatelep mellől még volt egy utolsó pillantás, és a
jól megérett trágyaszagtól kísérve, ami a teleptől áradt, bejutottunk a
fenyőkkel tarkított erdőbe. Az út itt jó volt, nem volt sáros, annak ellenére
sem, hogy ezt mint látható volt, sűrűn használták. Közben kiértünk az erdős
részből, majd gyümölcsös, és szőlő ültetvények közé bekanyarodva haladtunk a
domb teteje felé. Nem volt vészes az emelkedő, jó tempót lehetett itt is
tartani. Az idő is még jó volt, viszont lehetett már érezni, hogy a Napnak
sincs már olyan ereje. A szőlőültetvény végén elfordult kis utunk, s a domb
tetejét is megjártuk ezzel. Alattunk lehetett látni utunk következő részét is.
Itt is szépen haladtunk az előttünk lévők után. Messze a Kakukk-hegy volt
kivehető, utolsó ostromunk egyik állomása, de előtte még volt tennivaló.
Nevezetesen most lefelé haladtunk, a termőföldek mellett, melyen már az ősszel
elvetett növények szépen zöldülve várták a tavasz közeledtét. az eddigi enyhe
tél is biztos sokat segített a növekedésükben, csak most már valami ordenáré
nagy fagy nehogy elrontsa az egészet. A szekérúton végül megérkeztük következő
pontunkhoz is, ami nem volt más, mint Anyácsapuszta - nem, nem írtam rosszul,
ennek a helynek ez a neve - (39,6 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIEL2jfnwCnEc0kEgevbqktySEgg0s8MLmbonSS4b7brS39_6BNjkD4O62tWQ_igFTVPfYHgnMLfe10PRIJNp781SPHLTH0v0boG5FU_Nk-l8y1r7qXA0RyB9fUIO2_a33E3YDi4pmUoDT/s1600/DSCN9326.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIEL2jfnwCnEc0kEgevbqktySEgg0s8MLmbonSS4b7brS39_6BNjkD4O62tWQ_igFTVPfYHgnMLfe10PRIJNp781SPHLTH0v0boG5FU_Nk-l8y1r7qXA0RyB9fUIO2_a33E3YDi4pmUoDT/s1600/DSCN9326.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
tájékoztatást kaptunk, hogy a következőkben kis változás állt be az
útirányunkban, mert a leírásban szereplő részen nagy a sár, így egy másik
útvonalon kell haladni egy darabig. Ez nem is volt rossz, mert a jól letaposott
földúton jobban haladtunk, mint ha a tóhoz le kellet volna jutnunk a sárban.
Végül a szántók mellett csak eljutottunk ahhoz a részhez, amin mégis mennünk
kellett volna egy idő után, így innentől ismét jó volt az útleírásunk, de
nagyon amúgy sem lehetett volna eltéveszteni. Egyre jobban bekerültünk a
Kakukk-hegy lábához, s az immár sáros úton egyszer csak ott volt a szalaggal
jelzett elágazás, amin neki is estünk a hegy oldalának. Nem mondom, így a
sokadik kilométer után nem ez volt a leghőbb vágyunk, de nem volt mit tenni. A
meredek oldalon lassan, de biztosan araszoltunk is felfelé, és egyre jobban
emelkedtünk eddigi utunk fölé, hogy a kis pihenőkben vissza is tekinthettünk
rá. A meredekség nem nagyon akart ereszteni, itt-ott volt benne egy kis
egyenesebb rész, de nagy szuszogva azért mindenki egyre jobba közelítette meg a
csúcsot. Fákkal szegélyezett kis ösvényünk egyszer csak kanyarodott még egyet,
s onnan már lehetett is látni a hegy tetejét, s az ott elhelyezett pecséttel
igazoltuk is magunknak, hogy sikerült ezt a feladatot is teljesíteni (43,5 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicHadpK2IYxr_DaYQiPo9rRJL5SkFduF_aP_Oa_TUHhAvzVDtQJDYBGQHE3JFpDgcWIZno8NSWbCPR8cgZlcgln2gluThTNV3e9yQJcG1lwKhXVu8Z0gyt52tyarEiSCaXaa-c3WxdKdcJ/s1600/DSCN9347.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicHadpK2IYxr_DaYQiPo9rRJL5SkFduF_aP_Oa_TUHhAvzVDtQJDYBGQHE3JFpDgcWIZno8NSWbCPR8cgZlcgln2gluThTNV3e9yQJcG1lwKhXVu8Z0gyt52tyarEiSCaXaa-c3WxdKdcJ/s1600/DSCN9347.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kis
szusszanó után, nem kisebb meredekségű lejtőn kellett lejutnunk a hegy
csúcsáról. A fákba néhol megkapaszkodva araszoltunk lefelé, folyamatosan
figyelve, hogy a nedves földön ne nagyon csúszhasson meg a lábunk, mert akkor
igen rövid úton sikerült volna lejutnunk, és nem élvezhettük volna ki ezt a jól
kigondolt útvonalat. Nagy nehezen végül csak eljutottunk a három feszületig,
ami a kálvária tetejét jelentette, s a stációk mentén elhaladva, már kisebb
meredekségű részen jutottunk ki Szomor szélső házaihoz. Nagy lélegzetvétellel
sikerült túljutni ezen a jó kis szakaszon, s már nem is volt messze tőlünk a
cél. Az aszfaltozott úton már könnyű volt a haladás, s mikor az aljára értünk,
s elhaladtunk a templom mellett, már lehetett is látni a Pintér sörözőt, mai
túránk célját (44,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
célban megkaptuk a kitűzőnket és emléklapunkat is, jól esett átvenni,
megdolgoztunk érte. Ezen felül még a jutalmunk volt főtt virsli is, az
elvesztegetett kalóriák pótlására, valamint forralt bor, vagy meleg tea. Ez volt a
választék, kinek-kinek vérmérséklet szerint. Mindenesetre a forralt bor jól
átmelegített, és így a megfázást is sikerült elkerülni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ebben
az időszakban óránként mentek a buszok a Széna tér irányába, az előzőre
esélyünk sem volt, de a következőig volt még így vagy 20 percünk, így azt
pihenéssel töltöttük. Jöttek még szép sorjában a túrázók a célba, így kezdett
összejönni egy jó buszra való ember. A következő amúgy meg három óra múlva volt
már csak várható, így ezért is hajtottuk meg egy kicsit a végét, hogy ezt a
buszt megcsípjük. Szerencsénk volt, összejött. Amikor a busz befordult a
megálló felé az úton azt hiszem felcsillanhatott a sofőr szeme, hogy mennyi
jegyet fog majd értékesíteni. Negyed órába is beletelt, mire mindenki megkapta,
és elindulhatott a megrakott busz a megállóból. Vidám kis társaság jött össze
rajta, és az út hátralévő részében a vidám anekdotákat hallgatva lehetett
múlatni az időt. Öreg este volt már, eső szitálástól kísérve,mire visszaértünk
a fővárosba, és a Széll Kálmán téren mindenki a szélrózsa minden irányába
tovatávozott, így mi is néztünk magunknak egy jóképű villamost, aztán meg egy
rövid utazás jött a gyors hetessel, a negyedik metrónk beindulásával ennek úgyis
le fog áldozni, így feltételezhető, hogy az utolsó járatok egyikével utaztunk
rajta.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Jó
túra volt. Téli tüdőtisztításnak jól beillett. Akikkel találkoztunk
útközben, mesélték, hogy egy éve azért a hóban nem volt ilyen vidám a haladás.
Eszembe volt nekem is, hogy a Fázós Toporgóson mi is beleragadtunk pár helyen a
hóba, és megküzdöttünk azokon a kilométereken a Velencei hegységben. De most
szép időt fogtunk kis, és a kabátra sem volt szükség egy idő után, mert jól be
voltunk melegedve, így csak a hazaútnál volt rá esetleg szükség. Akiknek van
kedve kipróbálni, az vágjon bele nyugodtan. Kisebb táv is létezik, azon
családosakat láttunk indulni gyerekekkel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJz0vDlMoWqsB_FEevMkLIjlXAyWs5nI-UoTAwLtClBnauHjTuVeFEm5dqRaIJ2FVi7bkCU1vTBNsVmuiOFFyUYfHvD9vuN_q3XwQQjBl2QcMM9SJa0YmSjkuD51H9bIutLsrBtbtC1FHm/s1600/DSCN9323.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJz0vDlMoWqsB_FEevMkLIjlXAyWs5nI-UoTAwLtClBnauHjTuVeFEm5dqRaIJ2FVi7bkCU1vTBNsVmuiOFFyUYfHvD9vuN_q3XwQQjBl2QcMM9SJa0YmSjkuD51H9bIutLsrBtbtC1FHm/s1600/DSCN9323.JPG" height="300" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Köszönet
a szervezőknek a jó kis túráért! Voltak nehezebb szakaszok, de azért nem volt
teljesíthetetlen. Az ellátásra sem lehetett panasz. A hazajutástól kicsit
tartottam én is, lévén nem körtúra, és a buszok is, mint említettem nem jártak
gyakran és kellett a szerencse is az eléréséhez, de mint írtam is ezzel sem volt gond!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Köszönet illeti a túratársat is a teljes napi kitartásért és lelkesedésért! Első 45
km-es túráján jól szerepelt, így máskor is bátran nekivághatunk hosszabb távnak, ha a
körülmények ilyen ideálisnak mutatják majd magukat.</span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kicsit
rendhagyó módon, de még szeretnék megemlékezni valakiről, aki nélkül - ahogy mondani
szoktuk-, ez az írás nem jöhetett volna létre. Mikor ezek a sorok a világhálóra
kerülnek, 1934-ben egyik nagymamám ezen a napon látta meg a napvilágot,
így innen is kívánok neki nagyon sok boldog születésnapot, és köszönöm neki
mindazt, amit a családért, értünk, értem megtett a hosszú évek folytán!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi
üdvözlettel!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Budapest,
2014. január 23.<o:p></o:p></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-69946672506255462392014-01-14T17:18:00.001+01:002014-01-14T17:18:29.504+01:00Téli Gyermekvasút 20<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2014.
január 12.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Egy
éjszakás pihenő után sikerült újra lábunkra kapni a túracipőt, és mos a
Budai-hegység várt minket egy kis vasárnapi túrázásra. A Délitől busszal
közelítettük meg a rajtnak helyet adó iskolát. Már a reggeli nevezésnél elég
sokan álltak sorba, de azért lassan csak sikerült magunkat regisztrálni.
Nagyjából a kihirdetett kezdési időpontban jelentünk meg, de mások is
gondolkodtak így, ezért volt a torlódás. Mondjuk ez az egész napra jellemző
volt. A jó idő, a viszonylag rövid táv, (és még rövidebb táv is), sok embert az
erdőbe csalogatott. A fiatal és idősebb korosztály is szép számmal
képviseltette magát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Hárman
jöttünk össze a mai napon, és így vágtunk hát neki az útnak. Az iskola épületéből
kilépve a Z jelzést követve, a kisvonat vágányai mellett kellett Normafa felé
haladni. Sokan jöttek szembe, akik még a nevezéshez tartottak, gondolom nekik
is várni kellett egy jó darabig, amíg neki indulhattak. Normafánál a büfé
mellett parkoló autóból kaptuk meg az első pecsétünket (0,6 km). </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmhS_Hl5SPpITUtWHM3GLXqJQZTPdmbDNpOBDBseyXuw0cGJukPlwSsmceQv4IlV-Akvd1KdOhJ2Nz7sAzRb60F5a-6JwNvvbbdMBGSSkZaJCoyBnA1j_B1QIZQbHErpv6vOOWFPyCAUS_/s1600/DSCN9240.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmhS_Hl5SPpITUtWHM3GLXqJQZTPdmbDNpOBDBseyXuw0cGJukPlwSsmceQv4IlV-Akvd1KdOhJ2Nz7sAzRb60F5a-6JwNvvbbdMBGSSkZaJCoyBnA1j_B1QIZQbHErpv6vOOWFPyCAUS_/s320/DSCN9240.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
tovább a síházat megkerülve, a Z+ jelzést követve haladtunk. Átmentünk a Székely
kapu alatt, s az erdőben találtuk egyből magunkat. Itt lefelé indultunk meg, Makkosmária
felé. Az idő hűvösebb volt, mint azt az előző napokban megszokhattuk, s a
Mecsekben eltöltött túra nap után kicsit rosszul is esett, de hát a tél így se
nagyon mutatta magát. Az út viszont eléggé sáros volt, az előttünk lévők is jól
kijárták már, s sok helyen tapasztaltuk is, hogy csúszásnyomok díszítik a
talajt. Lefelé elhaladtunk Csacsirét mellett is, s a hegy oldalában jó kis szelet
is kaptunk, ami a hőérzetet még jobban csökkentette, de a Nap szépen sütött.
Kis idő múlva ki is bontakozott előttünk a Makkosmária határában álló templom,
és következő ellenőrző pontunk is (2,6 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
a P jelzést követve tartottunk tovább észak felé. Völgyben voltunk, az utunk is
ehhez mérten emelkedett is, de jellemzők voltak a lejtős részek. Sokan haladtunk
az úton, időnként futók elől kellett félre állni, hogy tudjanak haladni. Virágvölgynél
csatlakozott hozzánk a S jelzés is, majd mikor tovább haladtunk, kis idő múlva
ezen el is hagytuk a P jelzést, és célba vettük Szépjuhászné vasútállomást. A
táj változatos volt, hullámvölgyekben haladva haladtunk előre, hol fel, hol
pedig lefelé tartva. Jó volt a levegő, amolyan tüdőtisztító. A Nap sütött, de a
hőmérséklet hűvös maradt, csak az emelkedők melegítettek minket. A Budakeszi
úton átkelve már ott is volt előttünk az állomás épülete, ahol ellenőrző
pontunk is helyet kapott (7,3 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglr4wY458jCvKH9T1nPt9zv2-lpVGjCK_Tr6L0MG7AmdiuXgmqcmoEuD29rcPsc3WIzwDoJMMLU227lyr7NwsGVo9g2hKEYuvy8RqQAtLko5mpm-AO0MbHb1zDEO5qWLL7O-NkdrTprqIf/s1600/DSCN9243.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglr4wY458jCvKH9T1nPt9zv2-lpVGjCK_Tr6L0MG7AmdiuXgmqcmoEuD29rcPsc3WIzwDoJMMLU227lyr7NwsGVo9g2hKEYuvy8RqQAtLko5mpm-AO0MbHb1zDEO5qWLL7O-NkdrTprqIf/s320/DSCN9243.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
a Hárs-hegyi körút vezetett minket tovább, így gyűjtögettük a kilométereket. Az
állomás épületét balra elhagyva, és a sínpáron átkelve a Z körséta jelzést követve
haladtunk tovább. Erre az útra volt még felfűzve két ellenőrző pont is, egyik a
P elágazásnál (8,7 km), a másik a Z+ elágazásánál (10 km) volt. Így elhaladtunk
a Nagy-Hárs-hegy alatt, valamint a Kis-Hárs-hegy mellett, s érkeztünk meg a
Hárs-hegyi nyeregbe. Lepillanthattunk így az alattunk elterülő Hűvösvölgybe is.
Sokan indultak a túrán, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy egész idő alatt
jöttek-mentek az emberek, és sokan voltak olyanok is, akik csak egy kis vasárnap
délelőtti sétára ruccantak ki ide. Így értünk vissza Szépjuhászné állomáshoz, a
kis gőzös által vonatott személyvonattal egyszerre. Itt újra kaptunk pecsétet,
és kezdhettünk túránk hátralévő részéhez (11,2 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Most
a P jelzés volt hátra, és az úton átkelve ezen indultunk meg felfelé, a
János-hegyet megcélozva. A jó kis sziklákkal tarkított úton szépen haladtunk felfelé,
az olykor szerpentinszerűen haladó jelzésen. Az emelkedőbe jól belemelegedve
láttuk meg az Erzsébet-kilátót, s értünk fel így a hegy tetejére. A pecsétet
megkaptuk a kilátó tövében (13 km), majd egy kis városnézés következett a zsúfolásig
megtelt kilátó tetején.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
kilátót elhagyva a Z∆ jelzést követve haladtunk. A Libegő végállomását
megtekintve ereszkedtünk is tovább lefelé. A hegy és a kilátó tetején
tapasztalható szél egyből alább hagyott, amint a takarásába érkeztünk. Itt
néhol meredeken, néhol viszonylag egyenesen sikerült lefelé tartanunk. Ezen a
részen hegyi kerékpárosokkal is sikerült összefutni, szerencsére álltak, és
csak tanácskoztak, hogy melyik nyaktörő úton jussanak le. A Tündérhegyi úttól
nem messze volt következő ellenőrző pontunk (14,1 km), ahol egy eléggé
megfagyott pontőrrel is sikerült találkoznunk.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsf4e8UgHyWhMuWI0rNSzg5yJbQWQb_fTqllVSP1S_Zv0fwUSOlmstdTphl6YJxg-fiRAR6VSi3uf7RqvdgZL97_-3lmgcs90_dgA8C7Iw62ofySF1RgPzGpY4gXqGvni5mKuiMR26zCEc/s1600/DSCN9245.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsf4e8UgHyWhMuWI0rNSzg5yJbQWQb_fTqllVSP1S_Zv0fwUSOlmstdTphl6YJxg-fiRAR6VSi3uf7RqvdgZL97_-3lmgcs90_dgA8C7Iw62ofySF1RgPzGpY4gXqGvni5mKuiMR26zCEc/s320/DSCN9245.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Továbbra
is a Z∆ jelzésen vezetett utunk, így közelítettük meg a már jól ismert
Tündér-sziklát is. Először a felső részen vezetett utunk, majd mellette
elhaladva csodálhattuk meg ezt a képződményt. A Libegőn utazókat is szemügyre
vehettük még, ahogy elhaladtunk a pályája alatt, s a Tündér-hegyet megkerülve
értük el a Z jelzést. Ezen nem sokat kellett mennünk fölfelé, hogy elérjük
Disznófőt, ahol ellenőrző pontunk is volt (15,9 km), s a forrást is megtekinthettük,
mert nyitva volt a hozzá vezető kapu.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Így
még egy élménnyel lettünk gazdagabbak, s folytattuk a túránkat a Z jelzésen. Az
út itt eléggé sáros volt, és lehetett időnként küzdeni a felfelé jutásért. Jó
kis hullámvasutazásunk így folytatódott, mert egész nap azt csináltuk, hogy
felmentünk egy hegyre, majd le is jöttünk róla. Most már szerencsére az utolsó
csúcstámadásnál tartottunk, és Normafa büféjéhez egyre jobban közelítettünk, s
újra megcsodálhattuk az alattunk elterülő fővárost, ahogy sütkérezik a Nap
fényében. Attól függetlenül, hogy néha mi zajlódik benne, azért így látványra
nem utolsó. A Duna kék szalagja, ahogy áttör rajta, valamint szemben a
Hármashatár-hegy ahogy fölé tornyosul mégis csak megdobogtatja az ember szívét.
De a kis nézelődés után újra megkerestük az ominózus automobilt, és pecsétünket is begyűjtöttük (17,4 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgO_RJiGZNowdOEZGYrOolRl17vhJEuZ6_4Lr5DiMAdgMlG4FLY1xB33hQDxNEJXsdkI4JON1EeA8PRB9mrssWVmrsq-7RMd6LiH6W26_m4sSpIiz7a9dg5yOetMoU9umrqiPGzD4ow19ti/s1600/DSCN9269.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgO_RJiGZNowdOEZGYrOolRl17vhJEuZ6_4Lr5DiMAdgMlG4FLY1xB33hQDxNEJXsdkI4JON1EeA8PRB9mrssWVmrsq-7RMd6LiH6W26_m4sSpIiz7a9dg5yOetMoU9umrqiPGzD4ow19ti/s320/DSCN9269.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nem
volt hát más hátra, mint visszajutni az iskola épületéhez, ami a cél is volt
egyben. Ez szintén a Z jelzésen vezetett, és pár perc sétával már oda is
értünk. Persze most megint szép kis sor várt minket, de mint kiderül, a
rengeteg ember a kisebb túra távjának céljában várakozott, így mi egy másik
sorba beállva hamarabb célba értünk (18 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
célban megkaptuk emléklapunkat, valamint kitűzőnket. Az ellátáshoz még zsíros
deszka is járt, és meleg tea. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Így
fejeztük be ezt a vasárnapi túrát. Az előző napi mecseki túrához hasonlóan
ennek nevében is szerepelt a tél, de megint csak ennyiben merült ki tél
tábornok jelenléte. Lehet majd idén is lesz egy jó kis havas Március 15. De így
is jól éreztük magunkat a túrán. Jó kis vonalvezetés volt, sok látnivalóval,
meg persze rengeteg emberrel is. De igazából panaszra nem is lehet okunk,
menjen csak mindenki ki a természetbe egy kicsit kirándulni, egy ilyen szép
vasárnapi napon. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nem
volt más hátra nekünk sem a mai napra, mint hazajutni. A délihez egy kis buszozás, majd
hazáig egy kis vonatozás is párosult, és jöhetett a jól megérdemelt pihenés,
így a két napos túrahétvége után. Az egy hónapos kihagyás után jól esett újra
kint lenni egy kicsit a természetben, és ismerős arcokkal összefutni az utakon, amiket bejártunk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcLvL1dHFV1d1OH5ijWZ8UFL4FkVTiPLFtoyLsB8UXGt80vobvF9sdi_7bUK6Rfbqy3RY7qUFM3Dxpfo51O_71tmx3Qn8ChIS_krJ8mAmhW1D0PPFdiDzVHNfu7TYlukeRljRlAhN77vWs/s1600/DSCN9278.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcLvL1dHFV1d1OH5ijWZ8UFL4FkVTiPLFtoyLsB8UXGt80vobvF9sdi_7bUK6Rfbqy3RY7qUFM3Dxpfo51O_71tmx3Qn8ChIS_krJ8mAmhW1D0PPFdiDzVHNfu7TYlukeRljRlAhN77vWs/s400/DSCN9278.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Köszönet
illeti a rendezőket a túra szervezéséért! Nem nagyon lehet okunk a panaszra, a
sok emberről nem tehetnek, igazából sokat nem kellett a sorokban állni, és mint
látható volt megtettek mindent, hogy gördülékenyen haladjon a nevezés, valamint
a díjátadás. Köszönet a túratársaknak is, hogy jelenlétükkel emelték a túra
szintjét, és jó társaság voltak!</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Sporttársi üdvözlettel!</span></div>
</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Budapest,
2014. január 14.<o:p></o:p></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-90514446473994608712014-01-14T14:39:00.002+01:002014-01-14T14:39:37.578+01:00Télies Mecsek 35<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2014.
január 11.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kis
csapatunk most máshol ténykedett, így most csak ketten vágtunk neki ennek a
téliesnek nevezett túrának. A Mecsek kicsit távol esik „működési”
területünktől, de ismerd meg kis hazád mozgalmunk keretében ide is ellátogat az
ember. Az országban szép tájegységek, tájak, leleddzenek, így nem árt, ha
kiruccan az ember. Idén ez volt az első túra, amit sikerült betervezni egyéb
elfoglaltságunk közepette, így vártuk is már, hogy felhúzzuk a túracipőt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcqYt8ypgWLNrOvi3WOvFQXhSqllBc26AfHOH4WJtbDfbnoRqU2D80tja_m-fPOAC1zwQNTOCAf_KFJ6dxw1w4iiOSKqutcEz3MLeCjKwdhYYG7_rzQANqqi4mXNehwMxgJ2oq-PdMugVe/s1600/DSCN9149.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcqYt8ypgWLNrOvi3WOvFQXhSqllBc26AfHOH4WJtbDfbnoRqU2D80tja_m-fPOAC1zwQNTOCAf_KFJ6dxw1w4iiOSKqutcEz3MLeCjKwdhYYG7_rzQANqqi4mXNehwMxgJ2oq-PdMugVe/s320/DSCN9149.JPG" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Túránk
eleve előző este, délután kezdődött, amikor leutaztunk Pécsre. Egy barátnál/túratársnál
szálltunk meg. Reggel viszont korán csörgött az óra, és kocsival meg is
közelítettük a rajtnak helyet adó kis vendéglátó ipari egységet. A korai
indulásra azért is volt szükség, hogy még délután ha végzünk, akkor haza
tudjunk utazni, a túra végén. Így a regisztráció után összeszedtük magunk és
útnak is vágtunk. Azért, hogy így messzebb vetődtünk el, szerencsére voltak
ismerős arcok is, más túrákról.<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
korai órának annyi hátránya volt, hogy sötétben indultunk neki a túrának. Igaz
már az éjszaka messze nem volt olyan sötét, és a keleti égbolton már látszott a
reggel ígérete, és az erdei madarak is énekszóval köszöntötték a virradat
fényeit. Az Éger-völgytől a Z jelzésen vágtunk neki az utunknak. A lámpáink
fényénél kibogarásztuk a térképen, hogy merre is kell majd így menni, aztán a
világító alkalmatosságokat nem is kellett már a túra folyamán használni, mert
annyira azért már világos volt, hogy lássuk az utat. A Misina tetején lévő adó
lassan eltűnt piros lámpáival a szemünk előle, ahogy egyre jobban haladtunk
befelé a völgybe. Az idő enyhe volt, az évszaktól ezt nem várta senki,
túrázáshoz nagyon ideális volt. Ahogy haladtunk előre a Z jelzésen egyszer csak
elkezdtünk a völgy oldalán egyre feljebb araszolni. Szépen vitt így fel az
utunk, majd ki is értünk az Éger-tetői kilátóhoz, és a hozzá tartozó pihenőhöz.
A kis parkon átkelve folytattuk utunk. Itt már elég szépen ránk is világosodott.
Az eget felhők borították, de mint már említettem, az időjárásra nem lehetett
panasz. Így, hogy kicsit fentebb értünk, a légmozgás már élénkebb volt, de ez a
kis szél is elviselhető volt. Aztán a jelzés egyszer csak egy határozott
fordulattal a hegyre irányult, és mi sem tehettünk mást, követtük. Szép kis
kaptatóval haladtunk egyre feljebb a Jakab-hegy oldalában. A nap itt már ki-ki
kandikált a felhők közül, és alattunk egyre szebb látványt nyújtott a táj.
Végül egy kis tisztásra értünk, ahol egy romos Pálos kolostor tövében volt első
ellenőrző pontunk (5,8 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcNWu1nCYDRB_1pomrL052HP9jglnACBBKt-yqXK-KRdhZHb_lVpF9c9S9x9jIwsRoHoS0AlZLa_rotio7spH2hkKCGd55BS-pEM04vbu369-YnK4EtZfftMd5Ib7p9QcEJr0bETBtONU-/s1600/DSCN9166.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcNWu1nCYDRB_1pomrL052HP9jglnACBBKt-yqXK-KRdhZHb_lVpF9c9S9x9jIwsRoHoS0AlZLa_rotio7spH2hkKCGd55BS-pEM04vbu369-YnK4EtZfftMd5Ib7p9QcEJr0bETBtONU-/s320/DSCN9166.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
továbbra is a Z jelzésen vitt utunk, ami szépen ereszkedett alá. Amit eddig felfelé
megszenvedtünk, most lefelé kaptuk meg. Mondhatná az ember, hogy ezért kár volt
felkaptatni a hegyre. A jelzés szinte itt egyenesen északnak tartott, ez az
útvonal egyébként a Mecseki Zöld túra útvonala is. Így haladtunk előre a
Körtvélyesi-háton, és jutottunk ki egy szerpentines kövesútra. Ezen az úton nem
sokat kellett haladni, mert rövidesen a jelzésünk is elhagyta, és még jobban
aláereszkedtünk, amíg meg nem érkeztük Orfű határában lévő első házaihoz. Itt
már nem is kellett sokat haladni, hogy elérjük következő ellenőrző pontunk, ami
a Mecsek-háznál volt, ahol a pecsét mellé kaptunk még meleg teát, és téli
fagyit is (11,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-zr9pwpnsdVG4NtxnZZJlxguL07AnK_BHHZXoKrvOMl47ew1NxNGSq-itzP6AbAYHRNyLrZDdRPiIVbu4rubWTlkQJp_4hY6pMflT27XpHngV0fdsUDKp1weuVBBrY0ZNgLI_icbh2EYl/s1600/DSCN9169.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-zr9pwpnsdVG4NtxnZZJlxguL07AnK_BHHZXoKrvOMl47ew1NxNGSq-itzP6AbAYHRNyLrZDdRPiIVbu4rubWTlkQJp_4hY6pMflT27XpHngV0fdsUDKp1weuVBBrY0ZNgLI_icbh2EYl/s320/DSCN9169.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Így,
hogy már szépen alá is ereszkedtünk nem volt más, mint újra felfelé. Ezt a S+
jelzésen haladva sikerült is teljesíteni. Szépen aszfaltozott erdei út is volt
ez egyben, ami mentén újra Orfű fölött találtuk magunkat. Itt már szépen
kezdett a nap is kisütni, és a felhőréteg is oszlóban volt (itt nem Norvégia
fővárosára gondolok). Az idő is csak még jobban enyhül, így már talán a 10
fokot is elérte a hőmérséklet, Celsiusokban mérve. Ezen az útvonalon elég sok
víznyelő található a térképek tanulsága szerint, az egyik ilyen a Spirál-víznyelő,
bővebben: <a href="http://www.barlang.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=125:uj-feltarasok-a-spiral-viznyelben&catid=32:magyarorszag&Itemid=33&lang=hu" target="_blank">ITT</a>.</span> <span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Szép rész
volt ez is utunkon. Erdőkitermelés, völgyszerűen haladó út, léggyökérszerűen a
földbe kapaszkodó fák tették változatossá utunk. Így érkeztünk meg a Büdös-kúti
kulcsos házhoz, ahol pecsét helyett krétával igazoltuk magunknak, hogy
megjelentünk az adott ellenőrző ponton (15,6 km). A kút sajnos nem üzemelt, de <a href="http://baranyatermeszetbarat.hu/index.php/regionk/forrasok/38-budos-kut-kozep-mecsek" target="_blank">ITT</a></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"> olvashatunk
róla.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1ehAoFKLXp2bVX7kUlDBL_DusRQTCFbGQspBMBU6KdSRpRRO8Pr2po_Gv7vda0zWfR0Ekfh3ssO59RUIEwMltDSHlslwknOu1Xj3IIIiZSgMohbUfWwS3w_lxmxpA0MpvoZsY2gV4S4c9/s1600/DSCN9175.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1ehAoFKLXp2bVX7kUlDBL_DusRQTCFbGQspBMBU6KdSRpRRO8Pr2po_Gv7vda0zWfR0Ekfh3ssO59RUIEwMltDSHlslwknOu1Xj3IIIiZSgMohbUfWwS3w_lxmxpA0MpvoZsY2gV4S4c9/s320/DSCN9175.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
háztól a K jelzésen indultunk tovább, a hegy oldalába felkaptatva. A Kulcsos
ház egyébként Kék túra pecsételő hely is egyben. Ezen a részen elég sok futóval
is találkoztunk. Lehet, hogy valamilyen tájékozódási futás is lehetett a
környéken, vagy éppen csak a jó időt kihasználva voltak olyanok, akik így
akartak egy kicsit kikapcsolódni. Itt viszont a hegyen voltak sáros részek, így
mindenkinek jobban kellett figyelni a csúszós talajon való haladásra. Sok
jelyen lehetett látni bimbózó virágokat is, nem egyet lencsevégre is sikerült
kapni, majd itthon kideríteni, hogy mivel is találkozott az ember az erdőben. A
másik jellegzetessége még a helynek a medvehagyma. Ezzel először személy
szerint a Gerecsében találkoztam, és mikor először jártam erre, meglepett, hogy
mennyire elterjedt ezen a környéken ez a növény. Most is, az enyhe időnek
köszönhetően sok helyen annyira lehetett érezni a földből áradó hagyma szagot.
Mintha nem is januárt mutatna a kalendárium. A természet sem tudta mire vélni
ezt az időjárást. Egy kereszteződésben viszont el is hagytuk addigi K
jelzésünket, és átváltottunk a P és K● közös jelzésre. Így kezdtük meg
ereszkedésünket a Nagy-Mély-völgybe. </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu_UfP7HBLBqqYSxGCNqcIFk7I_RTXIJqq6vVXhkdIsiyE-gRj7oh986q97qDUdbR7yyYGXLnIhIWqGQyjeiHlxeQvsRuZckOJ6aaPiP-ttW6dTcJ1p_8CTA7X8Tg2ATyVWJKonfK50FUF/s1600/DSCN9193.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu_UfP7HBLBqqYSxGCNqcIFk7I_RTXIJqq6vVXhkdIsiyE-gRj7oh986q97qDUdbR7yyYGXLnIhIWqGQyjeiHlxeQvsRuZckOJ6aaPiP-ttW6dTcJ1p_8CTA7X8Tg2ATyVWJKonfK50FUF/s400/DSCN9193.JPG" width="300" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Talán a túrának ez volt a legszebb része.
A völgy aljánál ittunk egy jót az egyik pihenőnél a Kánya-forrásból, s itt
csatlakoztunk a mellettünk folyó patakhoz, és ennek mentén haladtunk előre a
völgyben. A Nap itt már hét ágra sütött, a patak szórta a sugarakat, és a
télnek nyoma sem volt. Tavaszias hangulat uralkodott a túra ezen, és a későbbi
szakaszán is. Csak a kopár fák látványa mutatta, hogy a természet azért még
alszik. Viszont szerencsénk is volt, mert havas, vagy épp jeges talajon itt
biztos más lett volna haladni. Kidőlt fák alatt, fölött kellett néha eljutni,
és nagyobb vízállás esetén még bonyolultabb útvonalat kellett volna választani.
A P jelzésünk is magára maradt, majd mi is átváltottunk a Z jelzésre, amikor a
jobbról érkező patakkal összefutott az addig általunk követett patak. Így a
másik völgyben immár felfelé haladva folytatódott utunk. Sok forrás
biztosította a környéken a patakok vízhozamát, gondolom erős fagy esetén milyen
látványt nyújthat ez a hely. Mivel ezen a részen először jártam, így ez a
látvány is nagyon tetszett. Az Ágnes-vízesés mellett elhaladva is lehetett gyönyörködni
a látnivalóban. Innen már nem volt messze a Melegmányi-forrás sem, ahol viszont
megint csak egy ellenőrző pont következett (22,2 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmeO_DnDw2dq4yxMIHbCPrkQdgPVipODFEgVQwT9MP0z3iHkVyePn8R8Y3ZGJ4Wzs2Jw7mwWrJeRZYYS4gV_zfbhMXiHa7fwinfmxzbCeuKuuIEA3emLPMttCwEzzMyHPbmSRGRmzVeRXF/s1600/DSCN9199.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmeO_DnDw2dq4yxMIHbCPrkQdgPVipODFEgVQwT9MP0z3iHkVyePn8R8Y3ZGJ4Wzs2Jw7mwWrJeRZYYS4gV_zfbhMXiHa7fwinfmxzbCeuKuuIEA3emLPMttCwEzzMyHPbmSRGRmzVeRXF/s320/DSCN9199.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
egy kis pihenő is várt ránk, és felkészültünk túránk hátralévő részére. A P+
jelzésen haladtunk előre, és a túránk megint csak hegyi jelleget kezdett
ölteni. Szépen meg is kezdtük az araszolást fölfelé, mert a Dömörkapu volt a következő
cél. A völgyből szép kis emelkedő vezetett fölfelé, és a meleg idő meg is tette
a hatását. Nem hiszem, hogy ezen a részen bárki is fázott volna, a túra napján.
Elérkeztünk a Kereszt-kunyhóhoz, majd a P és P+ közös szakasza következett. Az
utunk egyre csak emelkedett, és néha a Misina tetején elénk is tárult az adó
tornya. A Kis-rétet elhagyva egyre csak sűrűsödtek a keresztezett turistautak.
Kis idővel a szebb napokat is megélt sípálya nyomvonalát is kereszteztük, és
így haladtunk a P jelzésen. Szépen elkanyarodtunk a hegy oldalában, és lassan meg is érkeztünk a már említett Dömörkapuhoz, következő ellenőrző
pontunkhoz (27,7 km). <o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBL-sKe7zxPxVfgYHcgr81JglCEE3MIUMfmnn0ZArcTD7Ou8TztXQ3ftcu8IeVoAmFCulpvDvUwZWreUqPosMVgwF7p3XOxwmUHsMaxZ6MZN2_OjYHysrRLm66JOoBtPIm0Otb6QzYrypD/s1600/DSCN9210.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBL-sKe7zxPxVfgYHcgr81JglCEE3MIUMfmnn0ZArcTD7Ou8TztXQ3ftcu8IeVoAmFCulpvDvUwZWreUqPosMVgwF7p3XOxwmUHsMaxZ6MZN2_OjYHysrRLm66JOoBtPIm0Otb6QzYrypD/s320/DSCN9210.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
is elidőztünk egy kicsit, süttettük magunk a nappal. Meg lehetett tekinteni a
kisvasút végállomását, valamint a vidámparkból megmaradt építményeket. Sokat
azért mégsem időzhettünk, így neki is vágtunk a maradék résznek, ami még hátra
volt a mai napra. Erre most a S jelzés volt kijelölve, amin a maradék részt is
megtettük, hogy a Misina teteján a TV adónál kössünk ki, az emelkedő végén. Ezt
is megcsodáltuk, olyan hihetetlen volt, hogy reggel a sötétben hogy tornyosult felettünk,
és most itt voltunk a tövében. Nagyon jó volt az idő, nagyon sokan választották
ezt a helyet egy kis délutáni kiránduláshoz. A jó sziklás úton nem csak
túracipővel felszerelkezett emberekkel találkoztunk. A mi izzadság szagunkat is
sok helyen elnyomta a dezodorok szaga, amit a szél hozott felénk. A Misinától
továbbra is a S jelzés vezetett, és következett a Kis-Tubes, valamint a tőle nem
sokkal fentebb elhelyezkedő nagytestvér, a híradásokból egykor sokat hallott
Tubes. Szerencsére a mai napokban már nem sokat hallunk róla, és a tetején
elhelyezett kilátóról körbetekintve a tájra nem is bánja az ember, hogy nem
katonai célokra használnak fel egy ilyen természeti képződményt, és hálával
gondolunk vissza azokra, akik erőfeszítésükkel küzdöttek azért, hogy innen most
bárki csodálhassa a környező tájat, és kilátást. </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgWsqfbVAVejg6tgfi7d0YYXhbKLtOPzLb-OucNqr9bST9Y29M4xrCji588iw_30ucrZTN80BI3vJD30bwStg5p0OaOSlRkGB-xFjTLM3dqrmFKJbNhEqs_3NW1WDrbg4iGp4iD7caNCzf/s1600/DSCN9219.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgWsqfbVAVejg6tgfi7d0YYXhbKLtOPzLb-OucNqr9bST9Y29M4xrCji588iw_30ucrZTN80BI3vJD30bwStg5p0OaOSlRkGB-xFjTLM3dqrmFKJbNhEqs_3NW1WDrbg4iGp4iD7caNCzf/s320/DSCN9219.JPG" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nekünk is szerencsénk volt, és
bár a szél erősen fújt, akkor is gyönyörű volt a panoráma ami alattunk
elterült. Szemmel be lehetett látni az útvonalat, ahol a nap folyamán
körbementünk, és a jó időnek hála elég messze is el lehetett látni. Láttuk a
célunkat is, az Éger-völgy alján, ahol az utolsó pecsét várt minket, így
fájdalmas búcsút vettünk a Tubes kilátójától, és a S jelzésen lesétáltunk a
Lapisig. Innen pedig már csak egy utunk volt, a völgybe lejutni a Z jelzésen.
Ez nem is volt kis feladat így a végére, mert elég szépen kellett
aláereszkedni. Az avarral borított talajon néha elég macerás volt haladni, mert
nem lehetett tudni, hogy mire lép rá az ember a sok elszáradt falevél alatt.
Néhol kidőlt fák is nehezítették a haladásunkat, de mi töretlenül haladtunk
lefelé. Kis idő múlva meg is érkeztünk a völgyben az első házakhoz, és itt már
aszfaltozott úton kellett gyalogolnunk tovább. Kanyargott az utunk, és a
környező házakban gyönyörködtünk. A Napnak most már kezdett az ereje egyre
alább hagyni, nem hiába az éles beesési szög. De Már nem voltunk messze, és az
Éger közbe betérve már látszott is Teca Mama kisvendéglője, ahol reggel
nekivágtunk a túránknak (34,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
célba beérve megkaptuk utolsó pecsétünket, oklevelünket és kitűzőnket. Sokan
pihenték ki itt a nap fáradalmait, és az ellátáshoz hozzá tartozó virslivel
lehetett csillapítani éhségünket. Persze egy pohár komlóval ízesített üdítővel
meglocsolva az élmény még jobb volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kis
pihenő, és szerelés igazítás után indulni is kellett, mert a vonatig már csak
egy óra volt hátra, és még ki is kellett jutni az állomásra. Két átszállással
ez meg is oldódott, és az IC-ből a Misina tetején nyújtózkodó adónak már megint
csak a piros lámpáit láthattuk, mert idő közben szépen be is sötétedett, és az
idő is lehűlt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Így
hagytuk hát magunk mögött a Mecsek hegyeit, és élményekkel, látnivalókkal
gazdagon zakatoltunk hazafelé.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nagyon
jó kis túra volt. Szép helyekre jutottunk el ebben a néhány órában. Látnivaló
volt bőven. Igaz, hogy a túrának nevet adó télies jelző a naptár januári
betűiben ki is merült, de azért így is szép volt. Tavaszinak, vagy épp őszi időjárásunknak
köszönhetően nem volt annyira nehéz, amennyire talán lehetett volna. Akik már
indultak itt havas körülmények között azok talán tudnának mit mondani.
Mindenkinek megéri egyszer eljönni ide, és kipróbálni magát a Mecsek hegyein,
lankáin. Ez is egy olyan hely lesz majd, ahova szívesen jövök majd vissza, és
jó emlékeket őrzök majd.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZg9vjkT5_knFJUZ3zm09cWzoVzSF8zU0qJv9sdHbbTp55RbEEkNOkCgIONh4ihyphenhyphenR9bn1mvVC3buEbpWHsXrt8W0SftBVbfXuSicRRbb5LftU1MOyK5ID1bAaLf_ElGlBPp4L2zdwfuWyL/s1600/DSCN9233.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZg9vjkT5_knFJUZ3zm09cWzoVzSF8zU0qJv9sdHbbTp55RbEEkNOkCgIONh4ihyphenhyphenR9bn1mvVC3buEbpWHsXrt8W0SftBVbfXuSicRRbb5LftU1MOyK5ID1bAaLf_ElGlBPp4L2zdwfuWyL/s400/DSCN9233.JPG" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a rendezőknek a szép túráért! Jó, időnként nehezebb, de nem teljesíthetetlen
útvonalon vezetett utunk. És nem utolsó sorban, köszönet a túratársnak az egész
napos kitartásért és vidám percekért!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi
üdvözlettel!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Budapest,
2014. január 14.<o:p></o:p></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-5467261239121746462013-12-17T16:49:00.000+01:002013-12-17T16:49:48.314+01:00HavaZoo 20, Farkas<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2013.
december 15.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Idén
utoljára került részemről felhúzásra a túracipő, mert az elkövetkező napokban
más feladatok és tennivalók állnak előttem. Így egy Karácsonyt, és Újévet
megelőző kis sétára esett a választás, amire társaságunk felkerekedett.</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiU8ldumAJiqMNXCgVyk39sg_rwM2oMG2Jm1mViNkvucJP0wu02Zwa87jUGN77UM94hMUmNBEz1UHAroSy4Bawf68IYVdpulSoQLebXGrWCIvQBHCMC9HjNxMAN0wBcrRiUXtvwhl4v2qj5/s1600/DSCN9095.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiU8ldumAJiqMNXCgVyk39sg_rwM2oMG2Jm1mViNkvucJP0wu02Zwa87jUGN77UM94hMUmNBEz1UHAroSy4Bawf68IYVdpulSoQLebXGrWCIvQBHCMC9HjNxMAN0wBcrRiUXtvwhl4v2qj5/s320/DSCN9095.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Szépjuhászné
gyermekvasúti megállójánál volt a rajt. Kis villamosozás és buszozás után
érkeztünk meg ide. Beneveztünk, majd egy kis lélekmelengető forraltborozás után
neki is vágtunk a túrának, amire most négyen jöttünk össze. Sok ismerőssel találkoztunk
már a rajtban is, akik ezt a vasárnapi napot szintén egy kis téli túrára
szánták.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">A
Z körséta úton indultunk neki a mai túrának. Az idő szomorkás volt. Eső nem
esett, éjjel fagyott, amit jó néhány helyen, a fákon látható zuzmó bizonyított,
valamint az enyhülés hatására ennek megolvadt formája sok helyen hullott a
fejünkre. Kevés séta után átkeltünk a kisvasút sínpárjain, majd folyamatosan
lefelé tartva, követtük is egy darabon. A Hárs-hegyi nyeregnél a Z+ jelzésre
váltottunk, és szintén lefelé tartva a Kis-Hárs-hegy mellett elsétálva lakóházak
közé értünk. Itt átváltottunk a Z jelzésre, és a már jól ismert városi szakaszon
barangoltunk egy kicsit a budai utcákon. Az Apáthy-sziklához felküzdve magunkat,
visszanéztünk a városra, ami jól ködbe burkolózva terült el alattunk. Vagy éppen
a szmog volt az ami ráült a városra, nemhiába, légmozgás nem nagyon volt
tapasztalható, a páratartalom is jó magas lehetett. Tovább Trappoltunk a Z
jelzésen, és a Görgényi utat átszelve volt első ellenőrző pontunk (4 km).</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiIKuDlavQvERlIyV0pNU6paMW3q778CnGs3hf_VMvG2P7hvYCwE3Wq8kVZ0WpErqn6PdM1z6w3RpjkSZWhk_6iRxeT5qouRT-H3NrP6ne9_ADinSRqF31KNsTwsobYdG4wNosJY1_qVDS/s1600/DSCN9104.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiIKuDlavQvERlIyV0pNU6paMW3q778CnGs3hf_VMvG2P7hvYCwE3Wq8kVZ0WpErqn6PdM1z6w3RpjkSZWhk_6iRxeT5qouRT-H3NrP6ne9_ADinSRqF31KNsTwsobYdG4wNosJY1_qVDS/s320/DSCN9104.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
tovább utunk az Árpád-kilátóhoz vezetett a Z jelzésen, majd a kilátótól tovább
a K jobb ágán folytattuk utunk. Leereszkedtünk a Szépvölgyi útig, majd tovább a
Hármashatárhegyi út mellett kapaszkodtunk immár felfelé az Alső-Kecske-hegy
oldalában. Alattunk elterülő II. kerület nem sok látnivalót nyújtott, mivel ez
a rész is szépen elbújt a pára mögött. A Nap nem is nagyon akart előbújni, így
nem volt, ami felszárítsa a párát. A Tábor-hegy oldalában áttértünk a Z+
jelzésre, és a Guckler Károly úton a Kis-, és Nagy-Farkastorok mellett
haladtunk el, ami túránk névadója is volt. A Nagy-Farkastoroknál (<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas-torok" target="_blank">LINK</a></span> ) <span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">tértünk
rá a Z jelzésre, amin a Virágos-nyeregig bandukoltunk, ahol következő ellenőrző
pontunk volt (10,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Túránk
felét ezzel letudtunk, innen visszafelé a S jelzésen indultunk el. Elhaladtunk
a Vihar-hegy mellett, majd a Mária-hegy következett. Ez egy elég szép része
volt a túránknak. A lefagyott fák, szép, még jobban kihangsúlyozott téli
hangulatot nyújtottak. A fenyők tűlevelein vastagon állt a zúzmara. Messze
amúgy sem tudtunk nézelődni, mert itt még nagyobb tejföl tárult elénk.
Siklóernyősök próbálkoztak a felszállással, de nem nagyon mentek sehova, mert a
szélzsák elég bánatosan kókadozott a kifüggesztett póznán. Az Újlaki-hegyet
elhagyva a Szépvölgyi út széléhez értünk, majd onnan tovább a Határnyereghez,
ahol ellenőrző pontunk volt, s a kihelyezett kódot kellett feljegyezni (12,5
km).</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJAnVpw9WwNv8hycdD6pwcnE3sNpOVmgsTQ71evj7ozQ-m7uQVv98732M1zlB3VEIeIb2NoFP5hSHvrNa3CO3_-qxsIg0TgEuorzh1lMOYucKI7luNMPJEHjkbeZ5pjtG0KuSA7Ooo7V_t/s1600/DSCN9111.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJAnVpw9WwNv8hycdD6pwcnE3sNpOVmgsTQ71evj7ozQ-m7uQVv98732M1zlB3VEIeIb2NoFP5hSHvrNa3CO3_-qxsIg0TgEuorzh1lMOYucKI7luNMPJEHjkbeZ5pjtG0KuSA7Ooo7V_t/s320/DSCN9111.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Tovább
a K jelzésen folytatódott utunk, ami egyben a Glückl Frigyes út is egyben, ami
egy erdei sétány. A Hűvösvölgyi úton átkelve megérkeztünk a Gyermekvasút
Hűvösvölgyi végállomásához, majd a K jelzésen továbbhaladva, az erdőn átvágva
érkeztünk meg a Nagy-rét széléhez. Innen a S körséta jelzésre fordultunk rá,
majd a Nagykovácsi úton átkelve, az egyik fára kitűzött kód jelentette ismét
következő ellenőrző pontunkat (16,6 km). <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
kód lejegyzése után a balra tartó P+ jelzésen folytatódott túránk. Elhaladtunk
a Szépjuhászné út mellett, aminek árkában civilizációnk nagy találmánya,
nevezetesen szeméthegyek voltak fellelhetők… Kis idő múlva a P+ a P jelzésbe
csatlakozott, s ezen megkezdtük menetelésünket felfelé a Nagy-Hárs-hegy oldalában.
A Z körséta utat elérve ezen jobbra fordulva, indultunk el túránk célja felé.
Itt az út már inkább csak lejtett, és az emelkedő fáradalmait itt pihente ki az
ember. Több turistaút találkozásánál értünk vissza Szépjuhászné állomásiga, ahol
a Szépjuhászné Étteremben kaptuk meg oklevelünket, és kitűzőnket (19,5 km). Az
ellátás tartalmazott még zsírosdeszkát is, ami jól esett így a túra végére.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoiQSf-Onok-70r_YaEM9GY01zOG3dfbJofuquifSwvBh_T5119TT7sWW0CLmiPYUBbsyYtpk0W36OCNkrYo4gOW1pYtJPoDgHMux80xsgtp4HdHEH6TL5VaoBJkmwAqQX-XNxaEoLv1nI/s1600/DSCN9122.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoiQSf-Onok-70r_YaEM9GY01zOG3dfbJofuquifSwvBh_T5119TT7sWW0CLmiPYUBbsyYtpk0W36OCNkrYo4gOW1pYtJPoDgHMux80xsgtp4HdHEH6TL5VaoBJkmwAqQX-XNxaEoLv1nI/s320/DSCN9122.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Jó
kis túra volt ez is. Volt benne szerencsére ismeretlen rész is, de az ismert
részek is más arcukat mutatták, nemhiába, a természet mindig változik. Az időjárásra nem lehetett panaszunk. Az
évszaknak megfelelő idővel találkoztunk. Jó kis vasárnapi kikapcsolódás volt,
és az idősebb korosztály is nagy számban képviseltette magát, lévén kisebb
távon is lehetett indulni. Váljék egészségükre! Családosoknak is nyugodt
szívvel bevállalható, mert nincs benne nehéz terep, és Fővárosunkra és
környékére is más szemszögből való rálátást biztosít. Jól éreztük magunkat mi
is, hamar elment így ez a nap.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Már
csak a hazautazás várt minket, meg egy jó meleg zuhany, ami segített az izmoknak
egy picit ellazulni is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
a szervezőknek ezért a kis vasárnapi testmozgásért és a túra megszervezéséért!
Köszönet kis csapatunk megjelent és távollévő tagjainak is, hogy jelenlétükkel
vidámabbá és szórakoztatóvá tették nem csak ezt a túrát, hanem mindegyiket,
ahol idén elindultunk! Köszönet azoknak is, akik szorgosan lapozgatják
megjelent írásaimat! Remélem, hogy ezeket a sorokat olvasgatva van, aki kedvet
kap hozzá, hogy eljöjjön egy ilyen rendezvényre, vagy éppen ha lemaradt róla,
akkor az én szememmel látottak alapján élje át azokat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjebGR0n3bXebwOqOtwVnFM6hWQiU03HY1inajm33Cu2WtKurmZro1jUac3ddQVTXmrcX4asrRSom_aPnjZ1hAy9z8vGZV1wuXdehJ9NSBQkPDM-DCIz8W1gYZPLfTA7EmCTIVJyWwIvJpw/s1600/DSCN9128.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjebGR0n3bXebwOqOtwVnFM6hWQiU03HY1inajm33Cu2WtKurmZro1jUac3ddQVTXmrcX4asrRSom_aPnjZ1hAy9z8vGZV1wuXdehJ9NSBQkPDM-DCIz8W1gYZPLfTA7EmCTIVJyWwIvJpw/s400/DSCN9128.JPG" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Így
záródott ez az év túrázás szempontjából számomra. Erre az évre bezáródik Attila
mókatára, de ha tetszett, nemsokára… Szóval új év, és régi/új túrák várnak
minket 2014-ben, találkozunk majd a túraösvényeken!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kedvenc
karácsonyi Ady versemmel, Szabó Gyula előadásában kívánok Mindenkinek Békés Karácsonyi Ünnepeket, és
túrákban, eseményekben gazdag Boldog Új Évet!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/hAwzn9na7rI?feature=player_embedded' frameborder='0'></iframe></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi
üdvözlettel!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Budapest,
2013. december 17. <o:p></o:p></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-42140395337576419332013-12-11T16:22:00.001+01:002013-12-11T16:22:46.140+01:00Bakonyi Mikulás 50<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 107%;">2013. december 08.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Hűvös
vasárnapi reggel kerekedett fel kis csapatunk, hogy nekilóduljon a Bakonynak,
és legyalogolja ezt a jó kis túrát. Igen korán kellett kelni, mert az 50 km-es
túrát néztük ki, és annak egy elég szűk időkeresztmetszetben volt a
meghirdetett rajtja. Szóval időben keltünk, így a 7 órai rajtolásra már
sikerült is odaérnünk Csesznekre.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSrl67pqx7Z08oofjMdf5EbtDtkdtzoKEwnVRAy7w-410Zd2SdlVX7wvfoFN-l4Ra7jKpfBedotUABGlaOjWXt1lM8s-xOgGAsXC2uIDzVm94ba65A1_MNE5VTYd1kir17rzOQn23y0nig/s1600/DSCN9026.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSrl67pqx7Z08oofjMdf5EbtDtkdtzoKEwnVRAy7w-410Zd2SdlVX7wvfoFN-l4Ra7jKpfBedotUABGlaOjWXt1lM8s-xOgGAsXC2uIDzVm94ba65A1_MNE5VTYd1kir17rzOQn23y0nig/s320/DSCN9026.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">A
nevezés után kicsit még ráncba szedtük magunkat, a két órás autókázás után, és
nekivágtunk a távnak. Cseszneken egy vendéglátó ipari egységnél volt a rajt, és
onnan a vár nyújtotta panorámával, valamint disznóölés jellegzetes hangjaival
indult így ez a borongós reggel. Az eső szerencsénkre már elállt, mire
ideértünk, mert egész úton, ahogy közeledtünk, azért kellett működtetni az
ablaktörlőt. Igaz, hűvös is volt, így talán a csapadék halmazállapota sem
folyékony lett volna, hanem szilárd, de az az előző évben is hangulatossá tette
ezt a túrát, igaz akkor egy kisebb távon indultunk.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
P+ jelzésen indultunk, de nem is sokat haladtunk rajta, mert egy kis
domboldalon átkelve egy kövesúton haladtunk tovább, ami a Z jelzés is volt
egyben. Itt az a tipikus tél eleji látvány tárult már elénk, mert időközben ki
is világosodott, és a csendes tájban csak a túrázók jelentettek valamennyi
változást, ahogy haladtunk ki Csesznekről. A várat mögöttünk hagytuk, és el is
búcsúztunk tőle, mert várt minket a Kő-árok, amiben haladt utunk. Két oldalról
a sziklák övezték utunk, ami eléggé sáros is volt, így lehetett dagasztani
rendesen. Az előző napok esőzései, valamint az elolvadt kevéske hó megtette a
hatását. Így kellett sok helyen, az út szélén haladni, mert így próbáltunk
valahol kicsit szárazabb és nem feltört részen haladni. Az erdő már a leveleit
lehullatta, így ez jelentett némi segítséget, hogy a sötétbarna avar, mint egy
kis szőnyeg húzódott végig az úton, már ahol nem taposták már be azt is a sárba
az előttünk haladók. De mindent egybevetve nagyon szép helyen haladtunk célunk
felé, ami, vagy aki nem volt más, mint a Mikulás, aki az első ellenőrző ponton
fogadott minket (4,1 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
kaptunk szaloncukrot, valamint a Mikulás kisebb, csokiból készült mását,
valamint a menetlevelünkbe is egy pecsétet, és folytathattuk utunk a P+
jelzésre rátérve. Ez az útvonal is hasonlított az előzőhöz, igaz, most nem egy
árokban, vagy mélyedésben haladtunk, hanem a hegyen. Itt voltak helyek, ahol
nagyon kevés hó is megmaradt, abból a kevésből, ami előző napokban esett, de a
sár sok helyen jellemző volt ezen a részen is. Így haladtunk következő
ellenőrző pontunkig, ami a Töbör-hegynél volt (6,5 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZqg3tFZjUpv2xdpweGj3loSlD4BFdfCbt_l9OFwx7qT3z6qbYy-603wA1-u3IvzpRCqR203RkEcWCmvHJqJQo33BxpCxSpfH-SX6uvaBA76Ieuh3s-guTw37TsmWY7nM6YrylIfnz3ZXW/s1600/DSCN9035.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZqg3tFZjUpv2xdpweGj3loSlD4BFdfCbt_l9OFwx7qT3z6qbYy-603wA1-u3IvzpRCqR203RkEcWCmvHJqJQo33BxpCxSpfH-SX6uvaBA76Ieuh3s-guTw37TsmWY7nM6YrylIfnz3ZXW/s320/DSCN9035.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
az útelágazástól utunk a P jelzésen haladt tovább. Ez a rész is szép volt, már
ha lehet szépnek nevezni, azt a dagonyát, amiben időnként haladni kellett. Az
emelkedőket és a lejtőket így óvatosan közelítette meg az ember, nem beszélve
az oldalra lejtő utakról, ahol egy kifordult bokát hamar össze tud szedni az
ember. A sáros részeken lehetett is látni, hogy sok csúszásra utaló nyom van,
így mások is küzdöttek rendesen az útviszonyokkal. Lassan viszont utunk az
Ördög-árokba jutott, és itt a Kopasz-domb mellett, a Dudari-patak völgyében
kanyargott tovább. Nagyon szép része volt ez az útvonal túránkon, és amikor
volt ideje az embernek, a csúszós köveken való átjutás mellett, akkor a tájban
is lehetett gyönyörködni kicsit. Így jutottunk el az Ördög-gáthoz, aminek
tetején volt következő ellenőrző pontunk. Igen ám, de oda még fel is kellett
jutni. Ott kicsit fel is torlódtunk, mert a szikla oldalában elhelyezett
vaskampókon, valamint drótkötélbe kapaszkodva kellett a szikla tetejére
felmászni. Persze a szikla itt is csúszott rendesen, és a lecsúszás azzal
fenyegetett, hogy az alattunk elterülő kis befagyott tavacskába az ember egy
nagyot fürödjön. Nyáron ez lehet, hogy még jól is esik, de itt most senki nem
akarta ezt kipróbálni. Azért sikerült ezt az akadályt is mindannyiunknak
leküzdeni, és sikeresen felmásztunk a sziklára. Persze aki nem érezte magában
az erőt, ennek a teljesítéséhez, az egy másik útvonalon, egy meredeken
kialakított lépcsőn szintén feljuthatott a tetejére a gátnak (10,7 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPnTArYBYbbH4Bx2CS42x9clULrFSBzhZkitneWbUvzt3DBm46LU2xt6369ye2zkeAYfyTqXqJUGed0g-GdIKCB_N_gt3iZ7TAXohRNX0Fu-41EJM5cdiREaDVmnNtm3TcOGuRHHf-LLsf/s1600/DSCN9042.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPnTArYBYbbH4Bx2CS42x9clULrFSBzhZkitneWbUvzt3DBm46LU2xt6369ye2zkeAYfyTqXqJUGed0g-GdIKCB_N_gt3iZ7TAXohRNX0Fu-41EJM5cdiREaDVmnNtm3TcOGuRHHf-LLsf/s320/DSCN9042.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Utunk
továbbra is a P jelzésen haladt, de annak veszélyesnek mondható jellege cseppet
sem változott, mert meredek árokparton kellett a patak medréhez lejutni, ami
természetesen rendesen csúszott, és a patak völgyében is a sziklákon való
átkelés sem a mindennapi rutinhoz tartozott. Végül lassan csak kijutottunk a
völgyből, és immár a Z jelzésre rátérve haladtunk vissza a Mikulás felé, mert
itt tulajdonképpen egy nagy kört írtunk le, hogy megnézhessük a Bakonynak ezt a
szép természeti képződményét, amit magunk után hagytunk. A Mikulást most nem
kellett zaklatnunk, hogy pecsétet adjon nekünk a menetlevelünkbe, mert most ez
nem pontként szerepelt, viszont az elágazástól innen tudtunk tovább menni a P+
másik ágán. Így itt egy domboldalon fölkaptattunk, egy elkerített, lovak által
használt rétet, megkerülve. Átkeltünk a főúton, és egy szántóföld szélén
bandukolva jutottunk el következő ellenőrző pontunkig (16,1 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMa3nhPQUKazr3HtS39suPCdZWTsQ5EGzIf__MtstyffF4AVjJWMHppA3xZS2BxKDhMp5kqAhhRZ5NoAIBCf1EcSRHAjFk5NMl-Mek-s0gK_6OsatNuIzhsoI60tT21nVR5ArCKAg9d6GV/s1600/DSCN9049.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMa3nhPQUKazr3HtS39suPCdZWTsQ5EGzIf__MtstyffF4AVjJWMHppA3xZS2BxKDhMp5kqAhhRZ5NoAIBCf1EcSRHAjFk5NMl-Mek-s0gK_6OsatNuIzhsoI60tT21nVR5ArCKAg9d6GV/s320/DSCN9049.JPG" width="320" /></a><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ez
a pont a Gesztenyés helyet kapta, amire később meg is kaptuk a választ, mert
utunk gesztenyefák között haladt tovább, a földre lehullott sok kis sündisznóra
emlékeztető gesztenyehéj mentén. A fák közül kiérve a P□ mentén folytatódott
utunk, ami egy szántóföld szélén haladt. De nem sokat kellett itt sem
menetelni, mert a fák közé fordult be a jelzés, mi pedig azt követtük. Az út
első része nem volt annyira megterhelő, de aztán megcéloztuk a Cuha-hegyet,
hogy ott haladjunk el, és erről a leereszkedés a már megszokott sáros, lejtős
út mentén vezetett. Megküzdöttünk itt is a sárral, de szerencsére nem történt
baj. Így jutottunk el a vasútvonalig, ahol a vonat elhaladta után keltünk át
ellenőrző pontunkig (19,8 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
tovább a Cuha-völgyben haladtunk, ami jól is esett, mert ez egy sík része volt
túránknak. A vasútvonal mellett, a P jelzésen haladva hagytuk magunk mögött a
hegyeket, és jutottunk ki Zirc határába. Útközben nem sok látnivaló volt, ha a
lehullott leveleiktől megfosztott fákat nem vesszük ide, amik szép csendben
aludták téli álmukat. Meg az a néhány vaddisznó is aludt, igaz nem téli, hanem
örök időkre szóló álmot, akiket vadászok bírtak rá eme szendergésre. Túrán
ilyet is lát az ember. Szóval Zircre lassacskán beértünk, és a Patkó Étterembe
betérve kaptuk meg pecsétünket (25,4 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjS2RSknIdvuQUmPxTYEIjz_ZlStpuXFjrNbNlWy-Zadmy4HoTfObWNzLrKbq_q5bdiAJuAMOX1E-JUbTpuws_lduwTRuI36DPohyphenhyphenwuzhOlD3NRaC4P8e_yKB6mFLrmsvD81ye34GWw23jM/s1600/DSCN9069.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjS2RSknIdvuQUmPxTYEIjz_ZlStpuXFjrNbNlWy-Zadmy4HoTfObWNzLrKbq_q5bdiAJuAMOX1E-JUbTpuws_lduwTRuI36DPohyphenhyphenwuzhOlD3NRaC4P8e_yKB6mFLrmsvD81ye34GWw23jM/s320/DSCN9069.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
pecsét mellé pedig járt egy szelet pizza, meg egy pohár tea is, így egy kicsit
kiengedve, és megpihenve tudtunk újra útra kelni, és nekivágni túránk második
felének. A K jelzésen nekilódulva, egy játszótéren átvágva ismét azon kaptuk
magunk, hogy szépen kaptatunk fel a hegy oldalába. Amikor felértünk, utána
persze le kellett jutni, de ez egy nagyon rossz rész volt. Az
erdőgazdálkodásnak hála, az összes fát kivágták, amin a jelzések voltak, meg
persze az utat is jól összevágták a munkagépek is, így elég keserves volt ezen
a részen menetelni. Olyan volt a táj is, mint ahol nagy pusztítás volt, így ez
se csinált az embernek jobb kedvet. Persze ezen is átjut az ember, aztán csak
jött jobb táj is, és újra az erdőben voltunk. A Pintér-hegyen persze még volt
egy kis hullámvasutazásunk, de lassan a lejtő is megszelídült, és az alján ott
volt Borzavár, ami mellett következő ellenőrző pontunk is volt (29,1 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
pecsétünk megszerzése után folytattuk is utunk. Most szalagozást kellett
követnünk. Így jutottunk vissza ismét a hegyek közé. Érdekes sziklás
képződmények mellett haladtunk, persze az Ördög-gátnál látottakat ez nem tudta
felülmúlni, de szép rész volt ez is. A Csárda-völgyben így haladva jutottunk el
a P jelzésre, és a vasútvonal mellé szegődve haladtunk a Cuha-völgyben. A
lemenő nap fénye néhány helyen arany színnel festette meg a fák csupasz
koronáját, mert a felszakadozott felhők közül sikerült azért kikandikálnia. Innen
már nem sok volt hátra a következő ellenőrző pontig, ami a Porva-Cseszneki
vasútállomással szemben lévő turistaházban volt (34,5 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnnmUCt1rS_JiTCgxOZiOwux0e59nUBGHtYQCzWp6FUFdhRao7_tpDZalwLrbZx54J13_CSfimBpzfE9AoxhwOIgDboiMzPyMvVhZ_yJNZuVy7ahkYYcS6yIvgvBMgVG75YGNqrDn8FPum/s1600/DSCN9070.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnnmUCt1rS_JiTCgxOZiOwux0e59nUBGHtYQCzWp6FUFdhRao7_tpDZalwLrbZx54J13_CSfimBpzfE9AoxhwOIgDboiMzPyMvVhZ_yJNZuVy7ahkYYcS6yIvgvBMgVG75YGNqrDn8FPum/s320/DSCN9070.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Meleg
teát itt is kaptunk, aztán indultunk is tovább utunkon, hogy minél előrébb
járjunk már, mire ránk sötétedik. A P jelzést kellett továbbra is követnünk, és
így jutottunk egyre mélyebbre a Cuha-szurdokban. Számomra ez a rész az egyik
legszebb hely az országban, ahol jártam. Voltam már pár túrán erre, és a
látvány mindig lenyűgöz. Utunk párszor keresztezi a patakot is, magas vízállás
esetén nehéz a haladás, -írja a térkép-, de eddig mindig megúsztam, és sikerült
kisebb vízállás idején bejárni ezt a részt. Ennek a tájnak a téli képe is
lenyűgözi az embert. A kopasz fák, a mellettünk emelkedő sziklafalak, a
megannyi látnivaló lenyűgözővé teszi a tájat. A vasútvonal mentén is
dolgozgattak, az alagutak közül is volt, ahol munkások toldozták, javították az
építményt. Szép ez a hely, ide mindig szeretek visszajönni. Végül Vinye mellett
elhagytuk a patakot, de csak egy kis időre, mert a büfébe beugrottunk még egy
pecsétre, lévén itt az ellenőrzőpont, és kaptunk itt is egy bögre meleg teát
(39,7 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7KAtaW-KYEr6gx2wIssrqo5JtDXNxqEP1do3kfK6syxiaJVVwvPvWm5IEAtgogROHRuXiYCIbtBR55p_ud2bwbFR72MPiZQtQisshZNnw0DxF1ZEUUV7-dyRyM7b1il8qYrwcv_LFJjsU/s1600/DSCN9067.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7KAtaW-KYEr6gx2wIssrqo5JtDXNxqEP1do3kfK6syxiaJVVwvPvWm5IEAtgogROHRuXiYCIbtBR55p_ud2bwbFR72MPiZQtQisshZNnw0DxF1ZEUUV7-dyRyM7b1il8qYrwcv_LFJjsU/s320/DSCN9067.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Utunk
folytatása visszavitt minket a patakoz, azon átkeltünk, és már lámpáink
fényénél kerestük a Z jelzést, mert idő közben ránk is sötétedett. Itt egy
nehezebb rész következett. Nem volt egy nagy távolság, de a hegy, ami ott
tornyosult előttünk, legyőzőket keresett. Nem akartunk mi már azok lenni, akik
felmásznak rá, de a szervezők mást gondoltak, így következett a csúcstámadás.
Az egész napos gyaloglás, már sokat kivett belőlünk, így eléggé araszolva
sikerült az erdőben kanyargós úton, a következő pontot elérni, ami a Zörög-hegy
tetején helyezkedett el (42,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
továbbra is a Z jelzésen haladtunk, és egy idő után el is kezdtünk ereszkedni
lefelé, mert már nem volt feljebb hova menni. Eleinte eléggé meredek részen
ereszkedtünk alá, és ez a rész nappali fényben is elég nehéz lett volna, nem
pedig így a lámpákkal világítva. Köves, sáros meredek oldalon vitt minket utunk.
Később jobb lett, lankásabb résszé szelídült a lejtő, és itt már kicsivel jobb
volt haladni. Az erdőből kikandikálva már látszott az alattunk elterülő
Csesznek fényei. Az égboltra feltekintve pedig megannyi csillag uralta a
látványt, mivel a felhők teljesen eloszlottak, így a nap végére. Kis idővel mi
is kibukkantunk a település határában, és a főút hídja alatt átkelve be is
jutottunk a faluba. Itt tovább haladtunk, és egy fahídon átkelve megérkeztünk a
Kőmosó-völgybe, ahol várt minket ellenőrző pontunk (45,8 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Tovább
a P+ jelzésen haladtunk, a temető mellett felkaptattunk a lépcsőkön, majd a
végén el is hagytuk, és a vár alatt közeledtünk egyre jobban célunk felé. Várt
még ránk egy kis emelkedő, végül azt is magunk mögött hagytuk. A templom
kerten áthaladva kijutottunk egy kis utcára, amin nem sokat kellett már
poroszkálnunk, és be is értünk a célba, ahonnan fél nappal korábban megkezdtük
túránkat (46,7 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
kitűző és az oklevél mellé kaptunk még itt is egy bögre meleg teát, és egy
szendvicset, hogy pótoljuk a napi veszteséget. Jól esett leülni, és úgy
iszogatni a teát. Kimerítő nap volt ez, a sok csúszkálás, és sárba ragadás nem
könnyítette meg a dolgunk, és eléggé leszívta az erőnk. Jó volt már így a
célban egy kicsit elidőzni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Sokat
azért nem ücsörögtünk, mert még haza kellett érnünk, aztán várt minket a hét
első munkanapja. Beültünk a kocsiba, és irány haza. Hamar el is telt az út, és
így az élményeket megbeszélve hamar haza is jutottunk, és várt minket egy jó
meleg zuhany, valamint a puha ágy.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Szép
túra volt ez, a helyszín választás is már magában hordozza, hogy rossz túra nem
lehetett. Jól éreztük magunkat a nap folyamán. Ez a hosszabb táv, az
Ördög-gáttal, valamint a Zörög-hegy meredek oldalával a végén, a gyakorlottabb
és jobb kondiban lévő túrázóknak ajánlott. A kisebb távok viszont családbarátabbnak
mondhatóbbak. A térkép egyértelmű, és követhető volt. Eltévedni nem nagyon
lehetett, így bárkinek tudom ajánlani, aki meg szeretné próbálni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEio9cfdiAtc5R7GoI0Jlo_JCr1JHewf1Cr30YqGV9tnnoT8BTn1Zi5etz9r8fqx9lNU50rADBFLjdHoeSxdFiQGt3Qc3lyEVU7vJAiuqPmKti1avCFQSu0z9bdDBi2_WWf2Pf1_zg0fmj3n/s1600/DSCN9033.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEio9cfdiAtc5R7GoI0Jlo_JCr1JHewf1Cr30YqGV9tnnoT8BTn1Zi5etz9r8fqx9lNU50rADBFLjdHoeSxdFiQGt3Qc3lyEVU7vJAiuqPmKti1avCFQSu0z9bdDBi2_WWf2Pf1_zg0fmj3n/s400/DSCN9033.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönet
illeti a szervezőket a szép túráért, jól éreztük magunkat! És köszönet a kis
csapatnak is, akikkel egész nap sikerült a fél Bakonyt a cipőnk talpára
juttatni!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sporttársi
üdvözlettel!</span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>Ádám Attila</i></span></div>
<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Budapest,
2013. december 11.<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-85560808904864099772013-11-13T09:20:00.001+01:002013-11-13T09:20:54.932+01:00Gercse 35<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: left;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2013.
november 09.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Reggeli
ébredezés és készülődés után újra egy túra volt előttünk. Az 5-ös busz
végállomásától nem messze volt a rajtnak helyet adó Kájoni János Ferences
Közösségi Ház. Itt találkoztunk csapatunk többi tagjával, és vágtunk neki annak
a túrának, ahol egy éve megismerkedtünk kis társaságunk gerincét alkotó
tagjaival.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGkDhF5CT6odlPvRbhZLVlwMzRIZ2QFZCn7Qd7REiIV__MG97QkIX1CdxLZome4i6ry6Z3L4IliNt2_FG7fPdmBrgBN08Uymh3wCrX90IGKNq2DBlBBWs3gk4qSVEEmFBnihKBb2pzsIQw/s1600/DSCN8970.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGkDhF5CT6odlPvRbhZLVlwMzRIZ2QFZCn7Qd7REiIV__MG97QkIX1CdxLZome4i6ry6Z3L4IliNt2_FG7fPdmBrgBN08Uymh3wCrX90IGKNq2DBlBBWs3gk4qSVEEmFBnihKBb2pzsIQw/s320/DSCN8970.JPG" width="320" /></a></div>
</span><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nevezés
után neki is vágtunk az útnak. Kis utcákon barangolva a Z jelzés elérése volt
az elsődleges cél. Innen már a jól ismert Apáthy-sziklához vezetett fel az utunk
a lépcsőkön. (<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ap%C3%A1thy-szikla" target="_blank">LINK</a></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">) Továbbra is a
Z jelzésen haladtunk, és kaptattunk felfelé a hegyoldalban, és kezdtük magunk
alatt hagyni a város forgatagát, egyre jobban a betonrengeteg felé emelkedve.
Kanyargós utunk az Árpád-kilátó mellett vezetett el, ahol jól belátható az
alattunk elterülő város is, igaz ennek feltétele a szép tiszta idő, mivel
ködben, párában nem olyan jó a kilátás. (<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-kil%C3%A1t%C3%B3" target="_blank">LINK</a></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">) Innen már a K
jelzésen vezetett tovább utunk. Kereszteztük a Szépvölgyi utat is, ahol
futókkal is találkoztunk, akik szintén kihasználták a szépnek ígérkező időt, és
jöttek egy kicsit edzeni is. A K jelzésen addig haladtunk, amíg a Z+ el nem
ágazott belőle, mert utána már azon folytattuk tovább utunk, míg meg nem
érkeztünk első ellenőrző pontunkig (5,4 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-t7VpyIA2-OhpvraEi-g43phoGPNYjs1m4UNMsSvMP_6U1TOGrN4YepLoliZasdpMVgrlE7nAQHt6p7s6p_bk0iHdMpJRQrLSsbNE1P0X4-BLPoM0X0bn0P5nw1YTZZWlKP78Ff4PyVVR/s1600/DSCN8984.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-t7VpyIA2-OhpvraEi-g43phoGPNYjs1m4UNMsSvMP_6U1TOGrN4YepLoliZasdpMVgrlE7nAQHt6p7s6p_bk0iHdMpJRQrLSsbNE1P0X4-BLPoM0X0bn0P5nw1YTZZWlKP78Ff4PyVVR/s320/DSCN8984.JPG" width="320" /></a><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Pecsétünket
megkaptuk, valamint egy nápolyi szeletet is, és haladtunk is tovább a Z+
jelzésen, majd a Guckler-szikla felé a Z jelzésen folytatódott utunk. (<a href="http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/g/guckler.htm" target="_blank">LINK</a></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">) A Virágos-nyeregig
haladtunk ezen az úton, amikor is a S,K közös jelzésen gyalogoltunk tovább a
nyereg oldalában fellelhető kis ösvényen. A nyereg mentén az alattunk elterülő
II. kerületet lehetett megszemlélni, mert messzebb a pára miatt nem is nagyon
lehetett ellátni. Ez az út elég szűk néhány helyen, és az előző napi esőzések
jól fel is áztatták, így az előttünk haladók néhány helyen jó kis sáros résszé
taposták ki az utat. A reggeli napsütés itt már nem is mutatta magát, eléggé
borongós lett az idő, ami a nap folyamán sem változott. A beígért jó idő tehát
ennyiben merült ki, hogy legalább az eső nem esett. Kis idővel a K jelzést el
is hagytuk, és immár az önálló S jelzésen haladtunk tovább. Ez az útvonal elég
szép rész szerintem, és pár túrát bejártunk az utóbbi egy évben, de itt csak
ezen haladtunk el. Persze ez nem jelenti azt, hogy más túra nem érinti ezt a
részt, csak én nem vettem olyanon részt. Az út fel-le halad a hegy oldalában,
és a már említett csúszóssága miatt oda is kellett figyelni, nehogy baj legyen,
de sikerült rendben átvészelni. Végighaladtunk így a hegy oldalában, majd
leereszkedtünk az Alsó-Jegenye-völgybe, a Rózsika-forráshoz, ahol következő
ellenőrző pontunk volt (13,1 km). </span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIDorA27rfB88Mz9T7lf5esu_WdMgDtBW9ld5DfZWDETLJoVntALlOk0hxzh3FcS0bcH6-IAEM2jJ7zGy4CvO5iNXQEeNT2RA2xaP2zqV_6IUwFRlPsR_FYge4bEOigcn0-eFE1nbuz9a7/s1600/DSCN8986.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIDorA27rfB88Mz9T7lf5esu_WdMgDtBW9ld5DfZWDETLJoVntALlOk0hxzh3FcS0bcH6-IAEM2jJ7zGy4CvO5iNXQEeNT2RA2xaP2zqV_6IUwFRlPsR_FYge4bEOigcn0-eFE1nbuz9a7/s320/DSCN8986.JPG" width="320" /></a><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Tovább haladtunk a völgyben s, követtük a S
jelzést. Solymár határában átkeltünk a Hidegkúti úton, és a
Középső-Jegenye-völgyben folytattuk tovább túránkat. Itt folyamatosan felfelé
haladtunk következő ellenőrző pontunk felé. Az erdő már olyan késő őszi
formáját mutatta. Sok levél már a földön volt, nem sok volt már a fákon. A
természet kezdett már készülődni a téli álomra. A Kerek-hegy mellett elhaladva
rátértünk a K jelzésre, amin tovább kaptatva értük el a következő ellenőrző
pontot (17,2 km). </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Kaptunk banánt, és sós pálcikákat, hogy legyen mire inni. </span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVa4YF4mqFeAvZDqerW1ax52zepxAarVmEiwMOnJ-SgMNedEcmlmx4Cn1LGUQOq8E3orjhewfz0PfgPLedIbZDwF86QPu3SbNXDvCnUFwdUjTqzxjcr-OZ2JTvClyPPYIr3akLGFHkzq1p/s1600/DSCN9000.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVa4YF4mqFeAvZDqerW1ax52zepxAarVmEiwMOnJ-SgMNedEcmlmx4Cn1LGUQOq8E3orjhewfz0PfgPLedIbZDwF86QPu3SbNXDvCnUFwdUjTqzxjcr-OZ2JTvClyPPYIr3akLGFHkzq1p/s320/DSCN9000.JPG" width="240" /></a><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 107%;">Továbbra is a K jelzést kellett követnünk, és
megcéloztuk a Remete-hegyet. Itt is csak az a látnivaló volt, mint eddig. Talán
az idő volt hűvösebb, mint amire számítottunk, de így sem fáztunk, mivel
gyaloglás közben azért jól bemelegedtünk. Az erdőben itt-ott irtás nyomai
voltak felfedezhetőek, és megbújó gombákkal is találkoztunk az avarban.
Remeteszőlőshöz megérkezve a Remete-szurdokban volt következő ellenőrző pontunk
(21,1 km).</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Haladtunk
még tovább a szurdokban is, elhaladtunk a Remete-barlang mellett, majd kiértünk
Máriaremetére. Itt egy városi séta következett. Elhaladtunk a Máriaremetei
templom, valamint szépen kialakított parkja mellett. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisboldogasszony-templom_(M%C3%A1riaremete" target="_blank">LINK</a></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"> Tettünk egy
gyors forraltboros megállást is, mert hogy így kiértünk az erdőből, jobban ért
minket a szél, és jól esett egy kis frissítő. Majd haladtunk tovább Máriaremete
utcáin, míg nem a Mosbac-park után a K+ jelezésen, majd szalagozásra átváltva
el nem hagytuk ezt a városi részt, és a mezőn találtuk magunkat. Itt egy lovarda
mellett elhaladva meg is pillantottuk következő célpontunkat, és túránk
névadóját, a Gercse templomot (26,8 km). Sajnos a kis templom most zárva volt, mert tetőfelújításon esik át, így a mesterek szerszámai így voltak elzárva, és ezért a templom belsejéről most lemaradtunk. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Gercse" target="_blank">LINK</a></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq2BCZnjc7HFL7pqnd8HYiTJj5_sSKkM-qK6zaK3cOx2MTMkA23rJqH83PhMZFKLhAf6naAP2BXaG5BF-vknpVYvr2yI5TUO-QFmeVV5hzavy67TpxxEoo40BtEYUWTv7CJox8zc-zer91/s1600/DSCN9007.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq2BCZnjc7HFL7pqnd8HYiTJj5_sSKkM-qK6zaK3cOx2MTMkA23rJqH83PhMZFKLhAf6naAP2BXaG5BF-vknpVYvr2yI5TUO-QFmeVV5hzavy67TpxxEoo40BtEYUWTv7CJox8zc-zer91/s320/DSCN9007.JPG" style="cursor: move;" width="320" /></a><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
templomnál kaptunk jó meleg teát, és egy kis pihenő után újra a szalaggal
jelzett úton találtuk magunkat. Itt eleinte a mezőn haladtunk át, majd a hegyre
felkaptatva magas fűben taposott ösvényen folytatódott utunk. A S jelzést is
elértük, és ezen kaptattunk fel az Újlaki-hegyre. A hegyről gyors pillantást
vetettünk az alattunk elterülő tájra. Gyorsaságunkat indokolta a hegy tetején
tapasztalható erős szél, amit a paplanernyőkkel érkező sportolók látványa
enyhített kicsit. A távolban csúnya sötét felhők kezdtek gyülekezni, így nem is
akart volna az ember még többet időzni. A S jelzésen haladtunk tovább a
Határnyereg irányába ahol a Z és P körtúra jelzésre váltottunk át a Homok-hegy
lábánál. Kis idő után az önálló P körtúra jelzésre váltottunk át, és
ereszkedtünk le a meredek utcán a Libanoni cédrusig, ahol következő ellenőrző
pontunk volt (31,1 km). <a href="http://vendegvaro.utazom.com/kondor-uti-libanoni-cedrus-budapest" target="_blank">LINK</a></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen
már nem volt sok hátra. Csak a szalagozást kellet követnünk az egyre sötétedő
tájban, és most is megtekinthettük az Apáthy-sziklát, csak most nem rajta
meneteltünk, hanem alatta, az úton. Nem is kellett sokat várnunk, és már ott is
volt a Szilfa utca, ahonnan reggel indultunk. A közösségi házba betérve meg is
kaptuk utolsó pecsétünket a célban (33,1 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">A
pecsét mellé természetesen járt még a kitűző és az emléklap is. Majd az
asztaloknál helyet foglalva a zsíroskenyér is csillapította éhségünket. Megint
csak jó volt ezen a túrán végigmenni, és így ünnepelni meg az egy éves
ismeretségünket. A térkép és az útleírás jó volt, és követhető. A szalagozás is
egyértelműen jelezte mindenütt a követendő utat. Jó és szép emlékekkel zártuk
ezt a túrát is. Az idő végül teljesen elromlott, és mikor mentünk haza, már
szépen esett is az eső, így szerencsénk volt, hogy még időben beértünk a célba.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjDvoBXUJzeBHleaHRz8pnlNv12hUOO2_vAJSdFUBht4IvbS7A96z4ry0EOlyryj86FYPtjjU6pXPNhu376rV2DXTYiYpZdlUhABoR1eETPqDnyhMShNeug61TJCbuvz7z4F0O5iwc5nSc/s1600/DSCN9002.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjDvoBXUJzeBHleaHRz8pnlNv12hUOO2_vAJSdFUBht4IvbS7A96z4ry0EOlyryj86FYPtjjU6pXPNhu376rV2DXTYiYpZdlUhABoR1eETPqDnyhMShNeug61TJCbuvz7z4F0O5iwc5nSc/s400/DSCN9002.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Szóval
mindent összevetve jó túra volt ismét ez a Gercse 35. Köszönet a szervezőknek a
szép túráért és a rendezésért! Köszönet a túratársaknak is a vidám napért és a
társaságért!</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">
Sporttársi üdvözlettel!</span><br /><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><i>
Ádám Attila</i><o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNoSpacing">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Budapest,
2013. november 13.<o:p></o:p></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3648357631892105121.post-31852404210770083602013-10-23T11:04:00.001+02:002013-10-23T11:04:30.862+02:00Vándorbottal a vasparipáért!<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2013. október 19.</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Korai keléssel kezdődött ez a nap. Ha az
ember időben szeretne a rajtban lenni, és a vonatozást választja, akkor ez az
egy lehetősége adódik. Bakonyszentlászlón volt a rajtja a túrának, és oda
tartottunk vonatunkkal. Győr – Gyárvárosban kellett átszállni a személyvonatra,
ami Veszprém felé tartott, és 8 óra után így érkeztünk meg a rajtnak helyet
adó, bakonyszentlászlói vasútállomásra. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdCcmwPMVQDnrNswYx3UiXmfE7PlnJk7juJ4x7S4m-LuhMpJhbf9yqMXUnTIp7fQH-E06quO7wACtkV4gqzXAZaBE0odywR0bxAx5YRBdogMAxPZDHa_6Tw8gCyNPAIPrUaabHaVxBbRee/s1600/DSCN8801.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdCcmwPMVQDnrNswYx3UiXmfE7PlnJk7juJ4x7S4m-LuhMpJhbf9yqMXUnTIp7fQH-E06quO7wACtkV4gqzXAZaBE0odywR0bxAx5YRBdogMAxPZDHa_6Tw8gCyNPAIPrUaabHaVxBbRee/s320/DSCN8801.JPG" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A túra megrendezése azt a célt
szolgálja, hogy minél többen utazzanak az adott vasútvonalon vonattal, mert 10
éve megkongatták már itt is a vészharangot, mert bezárásra ítélték. A civil
szervezeteknek hála, ez eleddig nem következett be. A másik dolog, az az, hogy
egyik legszebb vasútvonalunk is ez a sínpár az országban, a Cuha-völgyben
tekergő, és azt átszelő vasútvonalat nem sokan szeretnék feladni és feledni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ketten vágtunk neki ennek a mai napnak.
Az állomás várótermében befizettük a részvételi díjat, és neki is indultunk a
túránknak a vasparipáért. A P jelzésen kellett haladni, az állomás végében a
bakterház mellett elhaladva lassan bevetettük magunk az erdős részbe. A reggel
még kicsit hűvös volt, de a gyaloglásba hamar bemelegedett az ember, így a
kabátoktól meg is lehetett szabadulni. Az erdő már szép őszi színekben
játszott, amit később számtalanszor sikerült megcsodálni. Az őszi Bakonynak
mindig megvan a maga kis varázsa, de természetesen ez az összes tájegységre
igaz lehet. A nap még a felhők között bujkált, onnan később szándékozott a
túrázókra lekandikálni. Sok szint nem volt ezen a szakaszon, ami jellemző volt
a túra többi részére is. Egy kereszteződésnél a P+ jelzésre váltottunk át, és
ezen haladtuk tovább. Erdős és mezős részek váltakoztak egymás után. Sokan
választották ezt a napot kirándulásra is, mert sok más túrázóval is
találkoztunk a nap folyamán. A meteorológia szép őszi időt jósolt amúgy is. Egy
kereszteződésnél a S+ jelzésen elfordultunk a Pakuts-pihenő irányába, majd a P+
kis idő múlva újra mellénk szegődött, és így a két jelzésen el is értük az
Alsó-Cuha-szurdokot. Ezt a részt csak érintettük, mert utunk a P+ jelzésen
Vinyére vezetett. Itt a büfénél volt első ellenőrző pontunk (5,6 km.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0-kpHiiCIOE3AmP4R4zSrGQJNJz_4StNMpMAoqdwYQKDmljy-6FqOav8d9JGqgzhqh131neMqBktSLwi1XMN_OV1exljBmLF2thyphenhyphen4Cp2eWPwE06xRWpOTYNmz9_7qc5UiaMDEQ8fhmohy/s1600/DSCN8850.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0-kpHiiCIOE3AmP4R4zSrGQJNJz_4StNMpMAoqdwYQKDmljy-6FqOav8d9JGqgzhqh131neMqBktSLwi1XMN_OV1exljBmLF2thyphenhyphen4Cp2eWPwE06xRWpOTYNmz9_7qc5UiaMDEQ8fhmohy/s320/DSCN8850.JPG" width="240" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Vinyéről vagy szalagozás mentén, vagy a
P jelzést követve lehetett tovább haladni a térkép szerint. Mi a szalagozást
követtük. Felkaptattunk egy emelkedős ösvényes részen, majd egy útra kiérve
folytattuk utunkat tovább. Itt kezdett a felhőréteg felszakadozni, és az őszi
erdő színeit jobban kihozta a napsütés. A S jelzésen haladtunk tovább, majd a Z
jelzésre ráváltva a Likas-kőhöz jutottunk el (8,5 km).</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Innen a Z jelzésen haladtunk tovább. Az
út mellett lefelé szép völgy terült el. Ez a jelzett út a Romer Flóris emlékút
is egyben. Egy kereszteződésnél az út ketté vált, mi a Z∆ jelzésen haladtuk
tovább, mert így el lehetett jutni a Pápalátó-kőig, ahol nagyon szép panoráma terült
el előttünk. Miután megcsodáltuk az előttünk elterülő panorámát, és megfelelő
mennyiségű fotót készítettünk az őszi színekben pompázó tájról, folytattuk
tovább utunk, és lefelé kaptattunk a hegyről. Idővel újra csatlakozott a Z
jelzés, és erről már le sem tértünk, úgy érkeztünk meg Fenyőfőre. Itt egy kis
kocsmában megtaláltuk a következő ellenőrző pontunkat is (13,1 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgs9qOZBMQTaFHYp-4R6-3V3bzBig5Gsgkll52lw5PGNfTr7x9MtKsa-JUVxeksO0jMlBA6DFTw8FvWSvsidWikTFxxa9sql8gCE1xRHCoOE9P2UjoXeTLBft9rO1D3SmggmMpx3hEztM3P/s1600/DSCN8873.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgs9qOZBMQTaFHYp-4R6-3V3bzBig5Gsgkll52lw5PGNfTr7x9MtKsa-JUVxeksO0jMlBA6DFTw8FvWSvsidWikTFxxa9sql8gCE1xRHCoOE9P2UjoXeTLBft9rO1D3SmggmMpx3hEztM3P/s400/DSCN8873.JPG" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Fenyőfőről visszafelé szalagozás mentén
haladt utunk, majd erről a P jelzésre tértünk át. Csendes kis bakonyi falut
hagytunk így magunk után, ahol volt szerencsénk még a déli harangszót is
meghallgatni. Következő szakaszunkon volt a túrán a legmagasabb szintemelkedés,
de ez is szinte észrevehetetlen volt, mert nem meredeken vágott neki a
hegyoldalnak. Ami miatt még talán észrevehetetlenebb volt, az az, hogy nagyon
szép tájon haladt az utunk. Időnként a feltámadó szél nagyobb adagokban
szakította le a fákról az elsárgult faleveleket, és a napsütésben egyfajta őszi
hóesésben lehetett így részünk. Tényleg leírhatatlan a táj szépsége, és nem is
lehet elégszer hangsúlyozni, hogy milyen látványban lehet része, annak, aki
ebben az időszakban ellátogat ide, vagy épp a hozzá közelébe eső őszi erdőbe.
Sajnos a fényképek nem adják úgy vissza ennek a résznek a hangulatát, de még
így is szép látványt nyújt. A P jelzésen így haladtunk, és jutottunk el
Csárda-tetőhöz (16,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8txa5I8LFdod2iv7g2dXiSzqvd-2kon1c1-Mp69OnJbXZoKX-rAoXlFCoL9AtnvQLv-O8w0oqLKJ88vFGg4cs1H_SVpq1XWtVdLfudsnuVuEsPgzXRohAAVpnQaZlFJ3LZP7RlG9DI-bZ/s1600/DSCN8909.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8txa5I8LFdod2iv7g2dXiSzqvd-2kon1c1-Mp69OnJbXZoKX-rAoXlFCoL9AtnvQLv-O8w0oqLKJ88vFGg4cs1H_SVpq1XWtVdLfudsnuVuEsPgzXRohAAVpnQaZlFJ3LZP7RlG9DI-bZ/s320/DSCN8909.JPG" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Sajnos ehhez a részhez kapcsolódik
túránk egyik legrosszabb élménye. Megkaptuk az ellenőrző ponton a pecsétünket,
majd az előttünk lévők kérdezték, hogy merre is kell tovább menni, hol halad a
P+. Mikor megmutatták nekik, mi is elindultunk utánuk, mivel a térképen a
kijelölt útvonalként nekünk is a P+ volt a követendő útirány. Ezen egy jó
darabon haladtunk, és nagyon szép helyen meneteltünk lefelé egy völgyes
részben, a szalagozás és papír útjelzők is mutatták az utat. Aztán itt jött a
fekete leves, mivel egy olyan elágazás következett, amit a mi térképünk nem
jelzett. Valahogy a S jelzésnek nem kellett itt lennie. Az utánunk érkezőket
kérdeztem, hogy ők is ezen a túrán vannak e, mert még az is lehet, hogy egy
másik túra útvonalára tértünk rá. Aztán közölték, hogy ők a kisebb, 17 km-es
távon vannak. Ez aztán a hideg zuhany. Az eddigi nyugodt túrát a gyors
trappolás váltotta fel. Vissza kellett mennünk teljesen Csárda-tetőig, mert ott
a P+ másik ágán kellett tovább menni. Jó 4-5 km-es kitérő volt ez, majd egy
órás kiesést jelentett. Mikor visszaértünk Csárda tetőre, kiderült, hogy a 25
km-es táv is itt válik ki a miénkből, és arra is oda kellett figyelni. Sajnos a
térképünkön nem volt jelölve, hogy figyeljünk oda, az útjelzőt meg nem láttuk,
mert a másik oldalán voltunk, és ráadásul többen is voltak akkor az ellenőrző
ponton, mikor ott jártunk, így ki is takarhatták előlünk. Így a 32-es távon
utolsóként poroszkálva haladtuk tovább a véletlenek ilyen szerencsétlen
összejátszása után.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2A_M6pw2nShp57_ol9kQUAnUicR5t4T55-1GAEVyo_rrhVYHlE8EPn4JkKOCECCBXguEdoFsiDQ6dc_h6gvDOP6aqLbRgPLxgD0sbnhakl95GrmUiDVTs8RnvEGIw0OxmS-ee5jqiEBht/s1600/DSCN8934.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2A_M6pw2nShp57_ol9kQUAnUicR5t4T55-1GAEVyo_rrhVYHlE8EPn4JkKOCECCBXguEdoFsiDQ6dc_h6gvDOP6aqLbRgPLxgD0sbnhakl95GrmUiDVTs8RnvEGIw0OxmS-ee5jqiEBht/s320/DSCN8934.JPG" width="240" /></a></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Immár a jó P+ jelzésen haladtunk tovább
kicsit keserűbb szájízzel, és a történteken bosszankodva. A tájra jóformán nem
is tudtunk koncentrálni, csak arra, hogy fogyjon az út a talpunk alatt, és
sikerüljön behozni valamit tetemes hátrányunkból. Nem teljesítmény túraként
volt meghirdetve a táv, de a cél 18 órakor bezár, így azért haladnunk kellett.
Szerencsére az út nem volt vészes, nem voltak benne nagy emelkedők, ezen a
részen inkább lefelé tartott az utunk amúgy is. Egy helyen keresztezett a P
jelzés is, de mi nem tértünk le róla. Ménesjáráspusztához érve, az erdő szélén
fordultunk rá a Z jelzésre, ami az ellenőrző ponthoz vezetett (20,1 km).</span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt a pontőrök tájékoztattak minket,
hogy az utolsók vagyunk, és vagy 20-30 percre haladnak az előttünk lévők. Így
folytatódhatott tovább a trappolás. Szalagozást követve folytatódott utunk. Itt
sem volt sok szint utunkban, így viszonylag jól tudtunk haladni. Igaz az előtte
végrehajtott erőltetett menet sokat kivett belőlünk. Kis dombok mellett
haladtunk el, és a napon is érződött már, hogy nem olyan az ereje, és lassan a horizont alá tart már. Ez sem hozott jobb kedvet, mert tudtuk, hogy menni kell.
A hegyre visszatekintve viszont szép látványt nyújtott a táj. Idővel a szalaggal
jelölt utunk belemet a K jelzésbe, így azon érkeztünk meg Szépalmapusztára. Itt
a hotelt kellett megtalálnunk, mert a recepción kaptuk meg következő
pecsétünket. Régi emlékek ugrottak be ezen a részen, mert két évvel ezelőtt
hasonlóan kimerülve egy elég kemény túlélőtúrát teljesítettünk, és úgy látszik,
ez jellemző erre a részre. A hotelban meg is kaptuk a pecsétünket, és
menetelhettünk tovább (23,9 km).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A K, S jelzésekre visszatérve haladtunk
a műúton, ami Borzavár felé tartott. Erről akkor fordultunk le, amikor a K és S
kettéágazik, és mi a S jelzést követve fordultunk le az alattunk elterülő Porva
falu felé. Itt a szántóföldek szélén haladt a jelzett út, és így araszoltunk
egyre közelebb a célunk felé. Már eléggé hűvösre váltott az idő, a napnak már
szinte semmi ereje sem volt, csak a fénye adott még nekünk egy kis reményt.
Porvára beérve a Panics büfét kellett felkeresnünk, ahol következő pecsétünket
is sikerült begyűjteni (28,3 km).</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrZANqqGDD29-V66nOqfo-7NNklPv3AdJHIVDu4LeuUIswg_bdA9HgGYIT2wC4XRPn_myZgPbWYv1QgWg8qahr7266yuSfRUZxnxMvLPGcVOt2iIIjw6M76rw26AnOGuA-Kmb8DSac37Zs/s1600/DSCN8961.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrZANqqGDD29-V66nOqfo-7NNklPv3AdJHIVDu4LeuUIswg_bdA9HgGYIT2wC4XRPn_myZgPbWYv1QgWg8qahr7266yuSfRUZxnxMvLPGcVOt2iIIjw6M76rw26AnOGuA-Kmb8DSac37Zs/s320/DSCN8961.JPG" width="320" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">És eljött utunk végső nagy menetelése.
Nem volt több ellenőrző pont hátra, már csak a célba kellett beérkeznünk.
Porváról a Z jelzésen kezdtünk el fölfelé kaptatni, ami szintén a már említett emlékútnak a része. Löszfal bevágásban jártunk, amikor a nap kezdett mögöttünk
a hegy árnyékába kerülni, így már nem volt sok időnk a sötétedés kezdetéig. Egy
vadászles mellett elhaladva fordult be a Z jelzés az erdőbe, ami a
Hosszú-Nagy-hegy oldalában haladt. Itt még várt ránk egy kis szint, és az erdei
ösvénnyel is meg kellett küzdeni. Az avarban is látszott, hogy egy páran már
jártak előttünk rajta, mert eléggé nedves volt alatta a talaj, és sok
csúszásnyomot lehetett felfedezni a lejtős részeken. A Cuha-patak egyik mellék
ága mellett haladt az utunk, a kidőlt fákat kerülgetve és átlépdelve haladtunk
mi is előre az egyre sötétedő szurdokban. Itt értük utol az előttünk haladó utolsó
túrázókat. Nekik az első túrájuk volt, így nem voltak beedződve a hosszabb
távra, de valahol el kell kezdeni. Ekkor már elmúlt pár perccel 18 óra, és ekkor
tünedezett fel a fák között a túránk célja is, a Porva-Cseszneki állomás,
valamint vele szemben a turistaház (32,2 km + ki tudja még mennyi). A szervezők
már összepakoltak, de a kedvünkért újra elővették a kitűzőket, valamint
emléklapunkat is megkaptuk. Ennivaló is jutott bőségesen, mert szerencsére
azért úgy számoltak, hogy inkább több legyen, mint ne jusson mindenkinek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A megpróbáltatásoknak ezzel még nem volt
vége. Amelyik vonattal szerettünk volna Veszprémbe jutni, ami egy Bz
motorkocsiból és egy mellék kocsiból volt kiállítva, nem tudott felkaptatni az
emelkedőre, a hulló falevelek miatt. Így vissza kellett tolnia
Bakonyszentlászlóra, és a mellék kocsi leakasztása után próbált eljutni
Veszprémbe. Így másik útirányt választva indultunk el Győrbe, és ott szálltunk
át a hazafelé tartó Railjet szerelvényre. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kalandokban és emlékekben gazdagon
tértünk haza erről a túráról. Volt jó és rossz élményben is részünk, de így
kerek a történet. A szervezők megfontolás tárgyává teszik a következő túrára,
hogy világosabban hozzák a túrázók tudtára, hogy merre is van az arra, mert nem
mi voltunk az egyetlenek, akiknek nem volt világos az útvonal. Nekik
szerencséjük volt, mert hamarabb értesültek róla, hogy rossz felé haladnak. Ezt
leszámítva tényleg szép túrán vehettünk részt. A rendezők kedvesek voltak, és
mindenben segítették a túrázókat. Az ellátás is jó volt, az idő pedig az a
tipikusan túrázáshoz való volt. Családoknak nagyon ajánlott a túra útvonala, mert kevésnek mondható szintemelkedés van benne, és gyerekekkel is bátran neki lehet vágni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFSE18rlyDI6j5z8r0Ed9VrDnhy86sTge9FSUdgl00C2kUEQQXQRaJSKPECW2H41rfBLbB4nY5aqnPTmtvlTI2UTNcPf3M3781oNpqhg7Z-fT5r4SGDyGsMiO37q2heR3a-ecMLBd_s-OJ/s1600/DSCN8964.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFSE18rlyDI6j5z8r0Ed9VrDnhy86sTge9FSUdgl00C2kUEQQXQRaJSKPECW2H41rfBLbB4nY5aqnPTmtvlTI2UTNcPf3M3781oNpqhg7Z-fT5r4SGDyGsMiO37q2heR3a-ecMLBd_s-OJ/s400/DSCN8964.JPG" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; text-align: justify;">Köszönet a rendezőknek a túra
lebonyolításáért és megrendezéséért! </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; text-align: justify;">Valamint nagy köszönet a túratársnak is a
nehéz megpróbáltatásokban való kitartásért és helytállásért! Egyik
legnehezebben megszerzett kitűzővel és emléklappal lehettünk gazdagabbak ezen a
napon.</span></div>
<br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Budapest, 2013. október 23.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
</div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Sporttársi üdvözlettel!<br /><i>
Ádám Attila</i><o:p></o:p></span></div>
bullwhttp://www.blogger.com/profile/06100064150464882429noreply@blogger.com0